31/2011. (IV. 7.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésr

31/2011. (IV. 7.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján – dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 393/2010. (V. 19.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. Magánszemély országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „KEZDEMÉNYEZZÜK, HOGY SZEPTEMBER 21. A BÉKE NEMZETKÖZI NAPJA MUNKASZÜNETI NAP LEGYEN.” Az OVB a 393/2010. (V. 19.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadta. Az OVB határozatát azzal indokolta, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-a alapján a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést, ezzel szemben az adott kérdés megfogalmazása megtévesztő a választópolgárok számára, hiszen azt a látszatot kelti, mintha az aláírással népszavazási kezdeményezést támogatnának. Az Alkotmány 28/D. §-a szerint az országos népi kezdeményezés arra irányul, hogy az Országgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdést napirendjére tűzze. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (3) bekezdése meghatározza a munkaszüneti napokat, a népi kezdeményezés azonban ezeken túl további munkaszüneti napok törvénybe iktatását kívánná meg a jogalkotótól, azaz a kezdeményezés konkrét jogalkotásra irányul, nem pedig napirendre tűzésre. 2. Az indítványozó – aki nem azonos a kérdés kezdeményezőjével – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. § (1) bekezdése, valamint 130. § (1) bekezdése alapján kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az OVBh. ellen, kérve annak megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását. A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2010. évi 82. számában, 2010. május 19-én jelent meg; a kifogás 2010. június 3-án, a törvényes határidőn belül érkezett az OVB-hez. A kifogást tevő szerint a kérdés megfelel az Nsztv. 17. §-ának. Szerinte a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé, hogy a kérdésben szerepeljen „az Országgyűlés tárgyalja meg” vagy hasonló tartalmú szövegrész, így a kérdést hitelesíteni kellett volna. II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra, vagy a népi kezdeményezésre szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342.]. 2. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és az OVBh.-t az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2011. április 5. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke