📄 Jogszabály szövege
72/2013. (VII. 9.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 2-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást
lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy
saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke
15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás I. A beadványozó 2013. június 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a
szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a bűncselekményért elítéltek jogerős ítéletét a bíróságok nyilvánosságra hozzák?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye
azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy
a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés
világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
A népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdés egyrészt megtévesztő, mert azt a téves látszatot kelti,
mintha a bíróság jelenleg nem hirdetné ki nyilvánosan a tárgyaláson hozott határozatok rendelkező részét.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 239. § (2) bekezdésében foglaltak szerint
a bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását pedig korlátozással
akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta.
A kezdeményezés tárgyát képező kérdés továbbá nem egyértelmű azért sem, mert nem állapítható meg
egyértelműen, hogy beadványozó pontosan mely ítéletek nyilvánosságra hozatalát kívánja, azt csak
a jövőre vonatkozóan kívánja bevezetni, vagy a már meghozott ítéletekre is, ebben az esetben pedig milyen
időintervallumra visszamenőleg.
Ezáltal a kezdeményezés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján a kérdés megfogalmazása nem
felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Nsztv. 2. §-án,
10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a Be. 239. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §
(1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés
d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.