72/
- (VII. 9.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- július 2-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó 2013. június 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a bűncselekményért elítéltek jogerős ítéletét a bíróságok nyilvánosságra hozzák?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdés egyrészt megtévesztő, mert azt a téves látszatot kelti, mintha a bíróság jelenleg nem hirdetné ki nyilvánosan a tárgyaláson hozott határozatok rendelkező részét. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 239. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását pedig korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta. A kezdeményezés tárgyát képező kérdés továbbá nem egyértelmű azért sem, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy beadványozó pontosan mely ítéletek nyilvánosságra hozatalát kívánja, azt csak a jövőre vonatkozóan kívánja bevezetni, vagy a már meghozott ítéletekre is, ebben az esetben pedig milyen időintervallumra visszamenőleg. Ezáltal a kezdeményezés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés
- c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §
- c)pontján, 13. §
(1)bekezdésén, a Be. 239. §
(2)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke