← Magyarország

169/2017. (VI. 28.) Korm. rendelete a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó Kistokaji Általános Iskola bővít

Röviden

Ez a rendelet a Kistokaji Általános Iskola bővítésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, felgyorsítva ezzel a beruházás megvalósítását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

169/

  1. (VI. 28.) Korm. rendelete a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó Kistokaji Általános Iskola bővítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
  2. évi LIII. törvény
  3. §

(5)bekezdés
  1. a)és
  2. e)pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. §
  3. a)pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. §
  1. b)és
  2. c)pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §
(1)bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  1. § tekintetében az Alaptörvény
  2. cikk
(3)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
(1)A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Kistokaj közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 51/2 helyrajzi számú földrészleten, illetve ezen földrészletből telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló Kistokaji Általános Iskola bővítésével (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek. 2. § A Beruházással összefüggésben
  1. a)építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
  2. b)településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és
  3. c)településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 3. §
(1)Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §
(8)bekezdése szerint használja fel.
(2)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 4. §
(1)A Beruházás lebonyolítója, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója és építési műszaki ellenőre a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti lebonyolítói feladatkörbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény 43. §
(1)bekezdés c)–d), f ),
  1. j)és
  2. k)pontjában meghatározott feladatokon túlmenően – az építésügyi szakmagyakorlásra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok betartásával – minden olyan feladat, illetve tevékenység ellátása beletartozik, ami az építési tevékenység szakszerű megvalósításának előkészítésével, ellenőrzésével vagy irányításával kapcsolatos. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.