← Magyarország

169/2017. (VI. 28.) Korm. rendelete a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó Kistokaji Általános Iskola bővít

Röviden

Ez a rendelet a Kistokaji Általános Iskola bővítésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, felgyorsítva ezzel a beruházás megvalósítását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
169/2017. (VI. 28.) Korm. rendelete a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó Kistokaji Általános Iskola bővítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. § b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Kistokaj közigazgatási területén elhelyezkedő, az  ingatlan-nyilvántartás szerinti 51/2 helyrajzi számú földrészleten, illetve ezen földrészletből telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken a  Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló Kistokaji Általános Iskola bővítésével (a  továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek. 2. § A Beruházással összefüggésben a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 3. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a  szakhatóság – a  hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, azzal, hogy a  kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a  hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel. (2) Az  1.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 4. § (1) A  Beruházás lebonyolítója, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója és építési műszaki ellenőre a  BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti lebonyolítói feladatkörbe az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény 43.  § (1)  bekezdés c)–d), f ), j) és k)  pontjában meghatározott feladatokon túlmenően – az építésügyi szakmagyakorlásra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok betartásával – minden olyan feladat, illetve tevékenység ellátása beletartozik, ami az  építési tevékenység szakszerű megvalósításának előkészítésével, ellenőrzésével vagy irányításával kapcsolatos. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.