← Magyarország

1181/2019. (IV. 4.) Korm. határozata Magyarország rövid és középtávú közúti infrastruktúra fejlesztéseinek végrehajtásához szükséges államháztartási i

Röviden

Ez a kormányhatározat Magyarország rövid és középtávú közúti infrastruktúra fejlesztéseinek, azaz az Útprogramnak a finanszírozásához szükséges államháztartási intézkedéseket rögzíti. Célja a fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása és a végrehajtás ellenőrzése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
1181/2019. (IV. 4.) Korm. határozata Magyarország rövid és középtávú közúti infrastruktúra fejlesztéseinek végrehajtásához szükséges államháztartási intézkedésekről. 1. A  Kormány Magyarország rövid és középtávú közúti infrastruktúra fejlesztéseinek (a  továbbiakban: Útprogram) finanszírozása érdekében 1.1. felhívja az  innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az  Útprogram megvalósításához szükséges európai uniós források folyamatos biztosításáról; Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: folyamatosan 1.2. felhívja az  innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy évente készítsen részletes jelentést az Útprogram időarányos megvalósulásáról; Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: minden év június 30-áig 1.3. felhívja a  pénzügyminisztert, valamint az  innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjanak az Útprogram hazai költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseihez – a kapcsolódó pénzügyi illetékekkel és kincstári díjakkal együtt – a) a 2020. évre: 320 077 000 000 forint, b) a 2021. évre: 332 362 000 000 forint, c) a 2022. évre: 206 434 000 000 forint, d) a 2023. évre: 82 037 000 000 forint, e) a 2024. évre: 40 143 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet kiemelt közúti projektek fejlesztését finanszírozó előirányzatán; Felelős: pénzügyminiszter innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: az a)–e) pont vonatkozásában az éves központi költségvetés tervezése során 1.4. az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a  továbbiakban: Áht.) 36.  § (4c)  bekezdés a)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a központi költségvetés XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, Közlekedési ágazati programok alcím, Kiemelt közúti projektek kiadási előirányzata terhére vállalható kötelezettségek – a  kapcsolódó pénzügyi tranzakciós illetékkel és kincstári díjakkal csökkentett – mértékét a 2020–2024. évekre az alábbiak szerint állapítja meg: a) a 2020. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 318 960 637 768 forint, b) a 2021. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 331 202 790 234 forint, c) a 2022. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 205 714 000 997 forint, d) a 2023. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 81 750 871 948 forint, e) a 2024. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 40 002 989 537 forint; 1.5. az Áht. 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva jóváhagyja, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter az  e  határozatban foglaltak végrehajtása érdekében, az  1.4.  alpont szerinti éven túli korlátok kapcsolódó pénzügyi tranzakciós illetékek és kincstári díjak összegével csökkentett mértékéig, a 2020–2024 évek vonatkozásában összesen legfeljebb 977 631 290 484 forint összegben kötelezettségeket vállaljon; 1.6. visszavonja a  Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéseinek 2022-ig történő megvalósításához szükséges feltételek biztosításáról szóló 1505/2016. (IX. 21.) Korm. határozatot. 2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. Hatályát veszti a  Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásáról és azok 2022-ig történő megvalósításáról szóló 1371/2016. (VII. 15.) Korm. határozat. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.