2011. XVI. törvény a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott ítéletek orvoslásáról szól, célja a demokratikus jogállamot és a polgárok alkotmányos alapjogait ért sérelmek helyreállítása. Lényegében bizonyos ítéleteket vagy megállapításokat semmisnek nyilvánít, ha azok kizárólag rendőri jelentésre vagy tanúvallomásra épültek.
Kire vonatkozik: Azokra a személyekre, akiket a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett, tömegoszlatásokhoz kapcsolódó bűncselekmények vagy szabálysértések miatt ítéltek el; Azokra a bíróságokra, ügyészekre és nyilvántartó szervekre, amelyek az érintett ügyekben eljártak vagy eljárnak.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 8
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság, valamint bírósági hatáskörbe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti ítéletek semmisségét.
- Más, tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, méltányolható körülmények között elkövetett bűncselekmények vagy szabálysértések miatti ítéletek semmissé nyilvánításának lehetőségét.
- Az ítéletek semmissé nyilvánításának eljárását és határidejét.
- A semmisnek nyilvánított ítéletekhez fűződő büntetések, intézkedések és következmények kezelését.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra a személyekre, akiket a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett, tömegoszlatásokhoz kapcsolódó bűncselekmények vagy szabálysértések miatt ítéltek el.
- Azokra a bíróságokra, ügyészekre és nyilvántartó szervekre, amelyek az érintett ügyekben eljártak vagy eljárnak.
Melyek a főbb pontok?
- A 2006. szeptember 18. és október 24. között hozott ítéletek semmisnek tekintendők, ha kizárólag rendőri jelentésre vagy tanúvallomásra épültek.
- Az első fokon eljárt bíróság hivatalból, legkésőbb 2011. október 23-áig semmisnek nyilvánítja az 1. § hatálya alá tartozó ítéleteket.
- Az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy hozzátartozója kérelmére más, tömegoszlatással összefüggő ítéletek is semmissé nyilváníthatók.
- A semmisnek nyilvánított ítéletekhez fűződő büntetések és intézkedések államigazgatási jogkörben okozott károknak minősülnek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (8)
- 1. § A 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság ter
- 2. § Az első fokon eljárt bíróság – az ügyész indítványára, illetve a terhe
- 3. § (1) Az első fokon eljárt bíróság
- 4. § Az indítványt, illetve a kérelmet elutasító határozat ellen az ügyész,
- 5. § Az elítélést, illetve a megállapítást semmisnek nyilvánító határozatot
- 6. § A semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő b
- 7. § (1) E törvény alkalmazásában elítélésnek tekintendő az is, amennyiben
- 8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba
2011. XVI. törvény a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról.
Az Országgyűlés, a demokratikus jogállamot és a polgárok alkotmányos alapjogait a 2006. év őszén ért sérelmek orvoslása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §A 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan
elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rend őri jelentés, illetőleg rend őri tanúvallomás képezte.
2. §
Az első fokon eljárt bíróság – az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, a védő, továbbá a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy hozzátartozója kérelmére – semmisnek
3. §(1) Az első fokon eljárt bíróság
4. §Az indítványt, illetve a kérelmet elutasító határozat ellen az ügyész, a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont
személy, a védő, vagy a kérelmező – ha az nem a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy – élhet fellebbezéssel. A fellebbezésre, szabálysértés esetében is, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek az ügydöntő végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait [346. § (1) bekezdés második mondata] kell alkalmazni.
5. §Az elítélést, illetve a megállapítást semmisnek nyilvánító határozatot a bűnügyi, illetve a szabálysértési nyilvántartó
szervnek is meg kell küldeni. A nyilvántartó szerv a határozat alapján gondoskodik a terhelt elítéléssel érintett adatainak a bűnügyi, illetve a szabálysértési nyilvántartási rendszerből való törléséről.
6. §
A semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk (Ptk. 349. §).
7. §(1) E törvény alkalmazásában elítélésnek tekintendő az is, amennyiben az ügyész a terhelttel szemben a vádemelést
elhalasztotta (Be. 222. §). Az ügyész e határozatát az e törvény hatálybalépésétől számított 8 napon belül küldi meg az illetékes bíróságnak.
A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 7-i ülésnapján fogadta el.
8. §Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke