6/2010. (IV. 21.) KSH közleménye az Ipari Termékosztályozás (ITO) bevezetéséről.

6/2010. (IV. 21.) KSH közleménye az Ipari Termékosztályozás (ITO) bevezetéséről. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 6. § (1) bekezdésének f) pontjába foglalt feladat ellátásának keretében – statisztikai adatok létrehozása érdekében – az Ipari Termékosztályozás (továbbiakban ITO) kötelező alkalmazását rendelem el a következők szerint: 1. § Az ITO jogszabályi alapja (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (továbbiakban Nace Rev. 2. rendelet). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban CPA rendelet). (3) A Tanács 3924/91/EGK rendelete (1991. december 19.) az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (továbbiakban Prodcom rendelet). 2. § Az ITO rendszere (1) Az ITO szerinti besorolások rendszerének kialakítására az ipari termékek és szolgáltatások tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) az illetékes. Az osztályozást kötelezően kizárólag a statisztikai adatszolgáltatásoknál, és statisztikai tevékenység során kell alkalmazni. (2) Az ITO a hazai ipari termelés egészének lefedettségét biztosító nómenklatúra, mely a korábbi Belföldi Termékosztályozás (BTO) és Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) ipari fejezetét váltja fel, és integrálja a Nace Rev. 2., a CPA és a PRODCOM rendszereket. A hazai termékstatisztika publikálási gyakorlatának fenntartása érdekében magyar sajátosságok találhatók a nómenklatúrában, melyeket – HU jelöléssel – a közlemény melléklete tartalmaz. Ebben az esetben van egy EUROSTAT által kért és meghatározott mértékegység és egy, a hazai igényeket kielégítő további mértékegység is. Az energia ágazatban 9 számjegyű magyar tételek kialakítására is sor került az ár- és volumenindex számítás céljaira. Az ITO nómenklatúrájában a következő megkülönböztető jelölések találhatók: Jelölés Magyarázat TE Nace Rev. 2 (TEÁOR ’08) szerinti ágazati osztályozási szint CP CPA szerinti aggregátum PR PRODCOM rendelet alapján előírt elemi sor HU Magyar sajátosságot jelölő sor PR+CP A PRODCOM-ban és a CPA-ban is szereplő sorok (3) A hazai előállítású terméket, ha a helye az ITO csoportosításainak tartalmával egyértelműen azonosítható, a gyártó gazdasági szervezet sorolja be. 3. § Az ITO hatályba léptetése (1) Ezen közlemény a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Az ITO hivatalos statisztikai használatba vételének időpontja a Nace Rev. 2. rendelet hatályba lépése. (3) Ezen közlemény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9006/1995. (SK 4.) KSH közlemény a Belföldi Termékosztályozás (BTO) bevezetéséről és alkalmazásáról, illetve annak módosításai [9017/1995. (SK 1996. 1.) KSH közlemény, 9004/1996. (SK 3.) KSH közlemény, 9002/1997. (SK 1.) KSH közlemény, 9003/1998. (SK 4.) KSH közlemény, 9003/1999. (SK 4.) KSH közlemény, 9001/2000. (SK 4-5.) KSH közlemény, 9002/2001. (SK 3.) KSH közlemény, 9002/2002. (SK 4–5.) KSH közlemény, 9005/2003. (SK 7.) KSH közlemény, 9005/2004. (SK 5.) KSH közlemény, 9005/2005. (SK 4.) KSH közlemény, 9001/2006. (SK 2.) KSH közlemény és a 9003/2007. (SK 4.) KSH közlemény]. Dr. Belyó Pál s. k., a KSH elnöke