← Magyarország

418/2009. (X. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

Röviden

Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg. A megtagadás oka a kezdeményezés egyértelműségének hiánya és az, hogy alkotmánymódosítást igényelne, amiről nem lehet népszavazást tartani.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

418/

  1. (X. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. október 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. G. K. és a dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók
  1. szeptember 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés 4 évre válassza?” A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében megfogalmazott egyértelműség követelményének. A népszavazási kezdeményezés egyértelműségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottság azt vizsgálja, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, mert azt a látszatot kelti, mintha a jelenlegi szabályozás értelmében is az Országgyűlés választaná meg az Alkotmánybíróság elnökét, holott az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 4. §
(2)bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül választanak elnököt. Továbbá a testület megállapítja, hogy a kezdeményezésben tartott eredményes népszavazás esetén a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szól 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) módosítása válna szükségessé. Ebben az esetben az Országgyűlésnek kellene megválasztania az Alkotmánybíróság elnökét, amely rendelkezést az Alkotmányban kellene szabályozni, mivel a tagok megválasztásáról jelenleg az alaptörvény 32/A. §
(4)bekezdése rendelkezik. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. §
(3)bekezdés] történhet; az alaptörvény módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye [2/
  1. (I. 22.) AB, 25/
  2. (XI. 22.) AB, 28/
  3. (VII. 7.) AB, 40/
  4. (XII. 21.) AB, 50/
  5. (XI. 22.) AB, 48/
  6. (X. 27.) AB határozatok]. Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Nsztv.
  7. § b) és c) pontjaira az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat az Alkotmány 32/A. §
(4)bekezdésén, az Abtv. 4. §
(2)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
  1. b)és
  2. c)pontjain, illetve a 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.