← Magyarország

110/2010. (VI. 23.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláí

Röviden

Ez a jogszabály az Alkotmánybíróság döntését tartalmazza egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogásról. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást, mert az késve érkezett be.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

110/

  1. (VI. 23.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 412/
  2. (X. 8.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás Az indítványozó – jogi képviselője útján –
  3. szeptember 16-án népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén lévő vasútvonalat megszüntetni, vagy az üzemeltetést felfüggeszteni csak az Országgyűlés 2/3-os szótöbbségével lehessen?” Az OVB megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben nem lehet népszavazást tartani, mivel az az Alkotmány burkolt módosítását jelentené, ezért a
  4. október 5-én megtartott ülésén az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. E határozat ellen a hitelesítési eljárás kezdeményezője
  5. október 19-i keltezéssel kifogást nyújtott be, amely
  6. október 26-án érkezett meg az OVB-hez. A választási eljárásról szóló
  7. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  8. §

(1)bekezdése értelmében: Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az OVB határozatának közzétételére a Magyar Közlöny 2009. október 8-án megjelent számában került sor. A Ve. 4. §
(3)bekezdése értelmében – a törvényben szabályozott más határidőkhöz hasonlóan – az OVB határozata elleni kifogás benyújtására megállapított határidő jogvesztő, és az a határidő utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 4. §
(4)bekezdése szerint a napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani. A Ve. 116. §-ának és 78. §
(1)bekezdésének összevetésével megállapítható, hogy a kifogás megérkezése számít a benyújtás időpontjának. Mindezek alapján az OVB határozata elleni kifogás legkésőbb
  1. október 23-án érkezhetett volna meg határidőben az OVB-hez. A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügyben a 412/
  2. (X. 8.) OVB határozat ellen
  3. október 26-án benyújtott kifogás az OVB-hez a törvényben megállapított határidő lejártát követően érkezett meg. A Ve.
  4. §
(5)bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. §
(2)bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltakat [85/
  1. (VI. 13.) AB végzés, ABH 2008, 1553, 1554.; 13/
  2. (II. 13.) ABK
  3. február, 154.]. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az elkésett kifogást az Alkotmánybíróságról szóló
  4. évi XXXII. törvény
  5. §
(2)bekezdésében, valamint a Ve. 130. §
(1)bekezdésében,
  1. §-ában,
  2. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. június 21. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.