699/B/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

699/B/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványa alapján indult eljárást megszünteti. 1. Az indítványozó a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 269/C. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt fordult az Alkotmánybírósághoz. A holokauszt nyilvános tagadása bűncselekményét a Btk.-t módosító 2010. évi XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be a törvénybe 2010. április 10-i hatállyal. Az indítványozó álláspontja szerint az új bűncselekményi tényállás sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított szabad véleménynyilvánítás alapjogát, valamint a 70/G. §-át, amely szerint a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát, tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. 2. Az indítvány benyújtását követően a támadott rendelkezés helyébe a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt módosító 2010. évi LVI. törvény 7. §-a új alcímet és új tényállást iktatott be. A módosítás a törvény 8. §-ának megfelelően 2010. július 23. napján lépett hatályba. A jogszabályváltozásra tekintettel az Alkotmánybíróság nyilatkozat tételére hívta fel az indítványozót, aki a felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget. 3. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el – és főszabályként – csak a hatályban lévő jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés, vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.; 335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.] Ugyancsak sor kerül a hatályon kívül helyezett rendelkezések érdemi vizsgálatára akkor is, ha az indítványozó által támadott jogszabály az új jogszabályban is változatlan tartalommal jelenik meg. Amennyiben az időközben hatályát vesztett jogszabály helyébe lépő új jogszabály – azonos jogi környezetben – szintén tartalmazza a vitatott normát, az Alkotmánybíróság az eljárást az új rendelkezés tekintetében folytatja le. (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 157/B/2003. AB határozat, ABH 2008, 1921, 1922.) A jelen esetben az indítvány elbírálásának egyik feltétele sem áll fenn, annak indokolása szorosan kapcsolódott a holokauszt tagadásának tényállási eleméhez. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján – megszüntette. Budapest, 2010. október 12. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke