← Magyarország

636/2010. (X. 1.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. szeptember 27-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

Röviden

Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg, mert a feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
636/2010. (X. 1.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. szeptember 27-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó 2010. augusztus 31-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy minden bírósági eljárásban a magánszemélyek ügyvéd közreműködése nélkül járhassanak el?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lenni. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák azt, hogy mely bírósági eljárásokban kötelező a jogi képviselet. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés azonban azt a téves látszatot kelti, mintha a hatályos jogszabályok valamennyi bíróság előtti eljárásban megkövetelnék az ügyvédi képviseletet. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének az a kezdeményezés, amely megtévesztő és ezáltal félrevezető a választópolgárok számára. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.