339/2010. (IV. 23.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

339/2010. (IV. 23.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb személyenként 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160 000 forintnál?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság az egyértelműség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi. A testület szerint a kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel a nem vagyoni kártérítés fogalmából eredően nem egyértelműen körülhatárolható azon események köre, amelyek ezt megalapozhatják, illetve nem határozható meg egyértelműen – különösen nem pénzösszegben – annak mértéke sem. A nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek, a konkrét tényállásokban változatos formákban és összefüggésekben jelennek meg, így nem lehetséges az összegszerűség meghatározása. Az aláírásgyűjtő íven található kérdés azt a téves látszatot kelti, mintha ezen összeg automatikusan járhatna, holott a nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, így személyhez kötött jellegéből adódóan csak személyesen érvényesíthető. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §-ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke