Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg. A megtagadás oka, hogy a javasolt népszavazási kérdés ellentétes nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekkel.
Mit szabályoz
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) hatáskörét népszavazási kezdeményezések elbírálásában.
- Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésének megtagadási okait.
- A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekkel ellentétes népszavazási kérdések tilalmát.
- A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget.
Kit érint
- Dr. N. F. magánszemélyt, aki a népszavazási kezdeményezést benyújtotta.
- Mindenkit, aki országos népszavazási kezdeményezést szeretne indítani.
Kulcspontok
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
- A megtagadás oka, hogy a népszavazási kérdés diszkriminatív szabályozást eredményezne, amely ütközne a nemzetközi szerződésbe foglalt szabályokkal.
- Nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről.
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve, az OVB-nél.
📄 Jogszabály szövege
113/2010. (II. 18.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. február 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. N. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett
kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest,
Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás I. A beadványozó 2010. január 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 2. §-a szerinti
hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 2011-től a társas vállalkozásokra vonatkozó földvásárlási tilalom lejártával termőföldet csak
olyan társas vállalkozás vásárolhasson, amely helyben vagy szomszéd településen bejelentett székhellyel rendelkezik
és Magyarországon mezőgazdaságból származó árbevétele legalább 6 évre visszamenőleg az 50%-ot meghaladja?”
Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozásról szóló 2004. évi XXX. törvény
X. számú melléklete szerint Magyarország 2011-ig korlátozhatja a külföldi magánszemélyek és társas vállalkozások
számára termőföld megszerzését. Ezen időpontig kell Magyarországnak megteremtenie azon jogi szabályozást, amely
a magyar magánszemélyekre vonatkozó feltételekkel egyező elbánást biztosít a fenti személyi kör részére is
a termőföld tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan diszkriminatív
szabályozás bevezetését eredményezné, amely a fenti – nemzetközi szerződésbe foglalt – szabályokba ütközne.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés
b) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről,
illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról.
Az Nsztv. 10. § b) pontja alapján, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mivel
a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.
II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontján, a 2004. évi XXX. törvény X. számú mellékletén, az Nsztv.
2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.