Röviden
Ez a rendelet a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyon átadásával és használatba adásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságok működését szabályozza.
Mit szabályoz
- A fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságok létrehozását és feladatait.
- A bizottságok összetételét, vezetését és tagjainak kinevezését.
- A bizottságok illetékességi területét és eljárási rendjét.
- A bizottságok döntéshozatalának módját és a titkársági feladatok ellátását.
Kit érint
- A helyi önkormányzatokat, amelyek tulajdonába vagyon kerül átadásra vagy használatba.
- Az önkormányzati minisztert, aki kinevezi a bizottságok vezetőjét és tagjait.
Főbb pontok
- A Bizottság vezetőből és négy tagból álló, testületi formában működő államigazgatási szerv.
- A Bizottság vezetőjét és tagjait az önkormányzati miniszter nevezi ki.
- A Bizottság határozatképes, ha a vezetője és még két tag, törvényben meghatározott esetben a vezető és valamennyi tag jelen van.
- A döntéshez a jelenlévők többségének egybehangzó szavazata szükséges; szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt.
📄 Jogszabály szövege
7/2009. (I. 20.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságokról.
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány
35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő
vagyon átadásával és használatba adásával összefüggő,
törvényben meghatározott feladatok vonatkozásában
jelentkező egyes ügyek, illetve ügycsoportok ellátására
fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságot (a továbbiakban együtt: Bizottság) hoz létre.
2. § (1) A Bizottság vezetőből és négy tagból álló, testületi
formában működő államigazgatási szerv.
(2) A Bizottság vezetőjét és tagjait az önkormányzati
miniszter nevezi ki.
3. § (1) A fővárosi vagyonátadó bizottság illetékességi területe a fővárosra, a megyei vagyonátadó bizottság illetékességi területe a megyére terjed ki.
(2) A hatáskörébe tartozó eljárást az a Bizottság folytatja le, amelynek illetékességi területén az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik.
4. § (1) A Bizottság határozatait zárt ülésen hozza.
(2) A Bizottság határozatképes, ha a vezetője – illetve
távolléte esetén a helyettesítésére kijelölt tag (a továbbiakban: vezetőhelyettes) – és még két tag, törvényben meghatározott esetben a vezető és valamennyi tag jelen van.
(3) A vezetőt akadályoztatása esetén – amennyiben törvény a határozatképességhez nem írja elő a vezető jelenlétét – az általa írásban kijelölt tag helyettesíti.
(4) A döntéshez a jelenlévők többségének egybehangzó
szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a vezető,
illetőleg a vezetőhelyettes szavazata dönt.
(5) A Bizottság döntését a Bizottság vezetője, akadályoztatása esetén a vezetőhelyettes kiadmányozza. A Bizottság
határozatait a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a honlapján közzéteszi.
(6) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a
vezető vagy a vezetőhelyettes, valamint a Bizottság ülésén
jelen lévő két tag hitelesít.
5. § (1) A Bizottság tevékenységével összefüggő titkársági
feladatokat a Kormánynak az eljáró Bizottság illetékességi
területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(2) A Bizottság hatáskörébe tartozó ügyben a kérelem
a Bizottságnak címezve, a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervéhez nyújtható be.
6. § A Bizottság működési költségeinek fedezetét az Önkormányzati Minisztérium költségvetése tartalmazza.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon
lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben
is alkalmazni kell.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.