Röviden
Ez a rendelet az előmunkálati jog és a vezetékjog engedélyezésével foglalkozik, meghatározva, hogy mely hatóságok jogosultak ezeket a jogokat megadni. Célja a villamosművek és csatlakozó berendezések idegen ingatlanokon való elhelyezésének és üzemeltetésének szabályozása.
Mit szabályoz
- A villamosművek és csatlakozó berendezések idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges előmunkálati jog és vezetékjog engedélyezését.
- Az elsőfokú és másodfokú hatóságokat az előmunkálati és vezetékjogi engedélyezési ügyekben.
- Azokat az eseteket, amikor nem szükséges hatósági engedélyt kérni az előmunkálati jogra és vezetékjogra.
- A használati jogosultság ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének módját.
Kire vonatkozik
- A villamosművek engedélyeseire és a közvetlen vezeték létesítőire.
- Azokra az ingatlantulajdonosokra, akiknek ingatlanán villamosművet vagy csatlakozó berendezést helyeznek el.
Főbb pontok
- Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot első fokon a területi műszaki biztonsági felügyeletek engedélyezik.
- Másodfokon a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet jár el az előmunkálati és vezetékjogi engedély iránti ügyekben.
- Nem szükséges engedélyt kérni, ha az ingatlan tulajdonosa átengedte ingatlanát a villamosmű engedélyesének vagy a közvetlen vezeték létesítőjének használatra.
- A használati jogosultság ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a felek közvetlenül állapodnak meg.
📄 Jogszabály szövege
10/2003. (III. 4.) GKM rendelete az előmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyező hatóság meghatározásáról.
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény
(a továbbiakban: VET) 5. §-a a) pontjának 6. alpontjában
foglaltak végrehajtása érdekében a VET 113. §-ának
b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket
rendelem el:
1. § (1) A villamosmű, illetőleg a csatlakozó berendezés idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez
szükséges a, VET 70—74. §-aiban meghatározott előmunkálati jogot és vezetékjogot első fokon a területi műszaki
biztonsági felügyeletek engedélyezik.
(2) Az előmunkálati és vezetékjogi engedély iránti ügyekben másodfokon a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet jár el.
2. § (1) Nem szükséges az 1. §-ban meghatározott hatóságtól
előmunkálati jogot, vezetékjogi engedélyt kérni, ha az idegen ingatlan tulajdonosa a Ptk. 112. §-a alapján ingatlanát
— annak meghatározott részét — a villamosmű engedélyesének [VET. 1. § (1) bekezdés d) pont] a közvetlen vezeték
létesítőjének (VET 3. § 27. pont) a VET 71. § (2) bekezdésében meghatározott célra használatra átengedte.
(2) A használati jogosultság ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzéséről az (1) bekezdés szerinti felek — a
VET előírásainak figyelembevételével — közvetlenül állapodnak meg.
Lásd a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló
166/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletet.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba; egyidejűleg a villamos vezetékekre vonatkozó
vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 3/1969. (VI. 25.) NIM és
18/1979. (XII. 14.) NIM rendeletek, továbbá az egyes nehézipari miniszteri jogszabályok módosításáról szóló
10/1972. (XII. 9.) NIM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése
hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az eljárás 2003. január
1. napját követően indult.
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.