← Magyarország

2000. évi CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról - Hatályos J

Röviden

Ez a törvény kimondja, hogy semmisnek tekintendők azok az elítélések, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolásokkal összefüggésben, bizonyos eljárási szabályok alkalmazásával történtek.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb szabályok

📄 Jogszabály szövege

  1. évi CXXX. törvény az
  2. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2018.VII.
  3. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  4. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  5. évi CXXX. törvény az
  6. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról * A törvények tükrözik a jogalkotó értékrendjét. Az Országgyűlés korábbi három semmisségi törvénnyel egyértelművé tette, hogy melyek azok a büntető anyagi jogszabályok, amelyek megalkotása, léte, alkalmazása nem fér össze a jogállamisággal. Az
  7. évi forradalom és szabadságharc miatt elszenvedett törvénysértések maradéktalan orvoslása érdekében indokolt, hogy a leszámolást kiszolgáló eljárási jogszabályok alkalmazásával történt elítélések tekintetében a törvényhozás hasonló értékítéletet fogalmazzon meg. E célból az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
  8. § Semmisnek tekintendő az
  9. évi
  10. törvényerejű rendelettel és az
  11. évi
  12. törvényerejű rendelettel bevezetett rögtönbíráskodásban, továbbá az
  13. évi
  14. törvényerejű rendelettel bevezetett gyorsított eljárásban, valamint az
  15. évi
  16. és az
  17. évi
  18. törvényerejű rendelettel felállított népbírósági tanács előtti eljárásban – a forradalom és szabadságharc céljával, eszmeiségével való azonosulásra tekintettel – a forradalommal, illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt – történt elítélés.
  19. § *

(1)Az elítélés a törvény alapján semmis, amelynek igazolása a Kúria hatáskörébe tartozik.
(2)* A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:
  1. a)a semmisség igazolását indítványozhatja a terhelt, a védő, a terhelt hozzátartozója és a legfőbb ügyész;
  2. b)amennyiben a semmisséget a terhelt, a védő vagy a terhelt hozzátartozója indítványozza, úgy be kell szerezni a legfőbb ügyész indítványát;
  3. c)a Kúria az indítványról tanácsülésen vagy nyilvános ülésen határoz;
  4. d)a Kúria a semmisséget végzéssel igazolja vagy a semmisség igazolását megtagadja;
  5. e)a Kúria határozata ellen fellebbezésnek helye nincs;
  6. f)* a Be. 672. §
(3)bekezdésében foglalt megszüntetési ok nem alkalmazható; g) a bűnügyi költséget az állam viseli.
  1. § E törvény nem alkalmazható az
  2. évi XXXVI. törvény, az
  3. évi XXVI. törvény és az
  4. évi XI. törvény hatálya alá tartozó elítélésekre.
  5. § E törvény a kihirdetését követő
  6. napon lép hatályba.
  7. § * Az
  8. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló
  9. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról szóló
  10. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor folyamatban levő ügyeket az eljáró bíróságok haladéktalanul átteszik a Kúriához. A Kúria ezen ügyekben a semmisség igazolása iránti eljárást e törvénynek a Módtv.-vel megállapított szabályai alapján folytatja le. Vissza az oldal tetejére -->

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.