Röviden
Ez a határozat megerősíti az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, és rögzíti Magyarország álláspontját a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatban.
Mit szabályoz
- Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítését.
- A köztársasági elnök feladatát a megerősítő okirat kiadásában.
- A külügyminiszter feladatát a megerősítő okirat letétbe helyezésében.
- Az Országgyűlés álláspontját a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelméről az Alkotmányos Szerződés keretein belül.
Kikre vonatkozik
- Az Országgyűlés.
- A Kormány.
- A köztársasági elnök.
- A külügyminiszter.
- Magyarország polgárai, akik egy átláthatóbb, hatékonyabb és demokratikusabb Európai Unióban élhetnek.
Főbb pontok
- Az Országgyűlés megerősíti az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést.
- Az Alkotmányos Szerződés I–2. Cikke által a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az Unió alkotmányos alapelvévé vált.
- A Magyar Országgyűlés szerint a teljes egyenlőség és a diszkriminációmentesség elve nem áll szemben a kisebbségek hátrányos helyzetének megelőzésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedések jogszerűségével.
- A Magyar Országgyűlés támogatja a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges közösségi jogalkotást.
📄 Jogszabály szövege
133/
- (XII. 23.) OGY határozata az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről. Az Országgyűlés felidézve Európa népeinek elhatározását, hogy egymás sal mind szorosabb egységre lépve egy közös jövő megteremtésére törekednek, megemlékezve arról, hogy Magyarország
- május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, kinyilvánítva akaratát, hogy a Köztársaság polgárai egy átláthatóbb, hatékonyabb és demokratikusabb Európai Unióban élhessenek, tekintettel arra, hogy Rómában
- október 29-én sor került az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírására, figyelemmel az Alkotmány 2/A. §
(2)bekezdésére a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés a Kormány előterjesztése alapján
- a)megerősíti az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést,
- b)felkéri a köztársasági elnököt, hogy a megerősítő ok iratot aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki,
- c)felhívja a külügyminisztert, hogy gondoskodjon a megerősítő okiratnak az Olasz Köztársaság Kormányánál történő letétbe helyezéséről. 2. Tekintettel arra, hogy az Alkotmányos Szerződés I–2. Cikke az Unió értékei között említi a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, erre vonatkozóan az Országgyűlés a következőket tekinti irányadónak: Az Alkotmányos Szerződés I–2. Cikke által a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az Unió alkotmányos alapelvévé vált. A Magyar Országgyűlés szerint a Cikk vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak közös gyakorlására is. A Magyar Országgyűlés szerint a teljes egyenlőség és a diszkriminációmentesség alkalmazásának elve nem áll szemben a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülése megelőzésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó intézkedések jogszerűségével. A határozatot az Országgyűlés a 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el. A Magyar Országgyűlés álláspontja, hogy az Alkotmányos Szerződés kirekesztést tiltó szabályai tükrözik az alapelvek lényegét, és kizárnak mindennemű bizonytalanságot. A diszkrimináció tilalmán alapuló felsorolás, mely az Alkotmányos Szerződés II–81. Cikkében található, kizárja a megkülönböztetést a III–117. és III–122. Cikkekben szereplő területeken is. A Magyar Országgyűlés támogatja, hogy a Szerződés III–124. Cikke értelmében induljon meg a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges közösségi jogalkotás, e közösségek hátrányos megkülönböztetése leküzdéséhez szükséges intézkedések elősegítése céljából. A Magyar Országgyűlés hisz abban, hogy a közösségi jogalkotás elősegíti majd a közös alapelvek és értékek lefektetését, illetve érvényre juttatását. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.