Röviden
Ez a kormányhatározat létrehozza az OECD Nemzeti Tanácsot a Magyarország OECD-ben való részvételének összehangolására és hatékonyabbá tételére.
Mit szabályoz
- Az OECD Nemzeti Tanács létrehozását és feladatait.
- Az OECD Nemzeti Tanács tagjait és képviselőit.
- Az OECD Nemzeti Tanács működésének módját és összehívását.
- Az OECD Nemzeti Tanács titkárságának feladatait.
Kikre vonatkozik
- A Kormány és a központi államigazgatási szervek.
- Az OECD együttműködésben érdekelt minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, autonóm államigazgatási szervek és egyéb intézmények vezetői.
Főbb pontok
- Az OECD Nemzeti Tanács feladata Magyarország hatékony részvételének elősegítése az OECD-ben és szakmai támogatás nyújtása a tagságból eredő kötelezettségek teljesítéséhez.
- A Tanács tagjai az OECD együttműködésben érdekelt minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, valamint felkérés alapján autonóm államigazgatási szervek és egyéb intézmények vezetői.
- A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer hívják össze.
- Az operatív feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő OECD Nemzeti Tanács Titkársága látja el.
📄 Jogszabály szövege
1182/
- (VI. 6.) Korm. határozata a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) való magyar részvétel összehangolásáról és az OECD Nemzeti Tanács létrehozásáról.
- A Kormány az OECD-ben való magyar részvétel összehangolása érdekében, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
- évi XLIII. törvény
- §
(1)bekezdése alapján létrehozza az OECD Nemzeti Tanácsot. Az OECD Nemzeti Tanács általános feladata, hogy
- a)elősegítse Magyarország hatékony részvételét az OECD-ben,
- b)szakmai támogatást nyújtson Magyarország OECD tagságából eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez. 2. Az OECD Nemzeti Tanács tagjai az OECD együttműködésben érdekelt minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, valamint – a Kormány felkérése alapján – autonóm államigazgatási szervek és egyéb intézmények vezetői, akik kijelölik az OECD Nemzeti Tanácsban az őket képviselő felsővezetőket. 2.1. Az OECD együttműködésben érdekelt minisztériumok, kormányhivatalok és központi hivatalok: 2.1.1. Nemzetgazdasági Minisztérium 2.1.2. Belügyminisztérium 2.1.3. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2.1.4. Külügyminisztérium 2.1.5. Miniszterelnökség 2.1.6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2.1.7. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2.1.8. Vidékfejlesztési Minisztérium 2.1.9. Központi Statisztikai Hivatal 2.1.10. Országos Atomenergia Hivatal 2.1.11. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2.1.12. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2.1.13. Magyar Államkincstár 2.1.14. Nemzeti Innovációs Hivatal 2.2. A Kormány felkéri a 2.2.1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2.2.2. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2.2.3. Gazdasági Versenyhivatal 2.2.4. Magyar Nemzeti Bank 2.2.5. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2.2.6. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 2.2.7. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) vezetőjét, hogy tagként vegyen részt az OECD Nemzeti Tanácsban. 3. A nemzetgazdasági miniszter eseti jelleggel az OECD Nemzeti Tanács működésébe más szervezeteket és személyeket is bevonhat. 4. Az OECD Nemzeti Tanács elnökét a nemzetgazdasági miniszter nevezi ki. 5. Az OECD Nemzeti Tanács ülésein állandó meghívottként vesz részt a Magyar Köztársaság OECD melletti Állandó Képviseletét vezető nagykövet. 6. Az OECD Nemzeti Tanács üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer – az OECD éves programjának figyelembevételével – az elnök hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását indokolt esetben a Tanács bármely tagja kezdeményezheti. 7. Az OECD Nemzeti Tanács működésének szabályait saját maga határozza meg. 8. Az OECD Nemzeti Tanács működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő OECD Nemzeti Tanács Titkársága látja el, amely az OECD bizottságaiban való magyar részvételhez kapcsolódó elektronikus dokumentumtárat működtet. 9. A hatékony információáramlás és a folyamatos szakmai együttműködés biztosítása érdekében OECD Nemzeti Tanács minden tagja kontaktszemélyt jelöl ki, aki az OECD Nemzeti Tanács Titkárságával folyamatos kapcsolatban áll. 10. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.