← Magyarország

61/2012. (IV. 27.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. április 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

Röviden

Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

61/

  1. (IV. 27.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. április 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. Beadványozók
  1. november 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?” Az Országos Választási Bizottság 482/
  4. (XII. 11.) számú határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 162/
  5. (XII. 15.) számú határozatában megállapította, hogy az Országos Választási Bizottság 482/
  6. (XII. 11.) számú határozatában kifejtett indokok alapján nincs helye a hitelesítés megtagadásának. Az Alkotmánybíróság az 58/
  7. (VI. 30.) határozatában kifejtette, hogy „az OVB-hez hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának az 11/
  8. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletében közzétett mintától való formai eltérése érdemben nem befolyásolta az ív hitelesíthetőségét”. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy az mindössze annyiban tér el a rendelet mellékletében meghatározott mintától, hogy a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz, ami kizárólag formai, a konkrét ügyben a kezdeményezés törvényességét nem érintő eltérés. Fentiek értelmében az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 482/
  9. (XII. 11.) számú határozatát a Ve.
  10. §
(3)bekezdése alapján megsemmisítette, és a Bizottságot új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság figyelemmel az Alkotmánybíróság 162/
  1. (XII. 15.) számú határozatában foglaltakra a 11/
  2. (I. 16.) számú határozatában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint az országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tett, ezért az aláírásgyűjtő ívet a 11/
  3. (I. 16.) számú határozatában hitelesítette, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság a 20/
  4. (IV. 21.) határozatában kifejtette, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  5. évi CLXXXIX. törvényben a jogalkotó a polgármesteri összeférhetetlenséget a
  6. évi általános önkormányzati választásokat követő hatállyal a népszavazási kérdést kezdeményezők szándékát magába foglaló tartalommal rendezte. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette továbbá, hogy a jogalkotói egyértelműség megkívánja, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként [26/
  7. (IV. 25.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű egy érvényes és sikeres népszavazás esetén, hogy milyen tartalommal kell jogszabályt alkotnia, hiszen már jelenleg is létezik az a jogszabály, amely a népszavazást kezdeményezők szándékának megfelelően rendezi a polgármesteri tisztség országgyűlési képviselői tisztséggel való összeférhetetlenségét a 2014-es általános önkormányzati választások napjától. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen esetben nem világos, hogy az Országgyűlésnek a már megalkotott szabályokat módosítania kellene-e egy érvényes és eredményes népszavazás esetén, vagy azok tartalmából fakadóan egyáltalán nem hárulna rá jogalkotási kötelezettség, ez a bizonytalanság pedig akadálya a népszavazási kezdeményezés engedélyezésének. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv.
  8. §-ában szabályozott egyértelműség követelményének, ezért az Országos Választási Bizottság 11/
  9. (I. 16.) határozatát megsemmisítette, és a Bizottságot új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság 20/
  10. (IV. 21.) számú határozatában foglaltakra tekintettel, az Nsztv.
  11. § c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat az Nsztv.
  12. §-án és a
  13. § c) pontján és
  14. §
(1)bekezdésén, a Ve.
  1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
  2. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.