1375/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény
- §
(6)bekezdésének alkotmányossági vizsgálatára és részleges hatályon kívül helyezésére irányuló indítványt visszautasítja.
- Az Alkotmánybírósághoz érkezett beadványában az indítványozó a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(6)bekezdésének „alkotmányossági vizsgálatára” és „részleges hatályon kívül helyezésére” tett indítványt. Állítása szerint – a magánindítvány visszavonhatóságára vonatkozó – támadott rendelkezés részlegesen – kizárólag a rágalmazás és a becsületsértés közvádra üldözendő eseteiben – az Alkotmánynak a jogállamiság klauzuláját tartalmazó 2. §
(1)bekezdésébe, az alapvető jogok korlátozására vonatkozó 8. §
(1)–
(2)bekezdésébe, a bíróságok feladatait meghatározó 50. §
(1)bekezdésébe, az 54. §
(1)bekezdésében garantált emberi méltósághoz való jogba, a tisztességes eljárásról szóló 57. §
(1)bekezdésébe ütközik, valamint sérti az 59. §
(1)bekezdésében biztosított jóhírnévhez való jogot. Az indítványozó arra hivatkozott, miszerint annak folytán, hogy a jogalkotó a magánvádas bűncselekmények kö- zül kiemelte és közvádra üldözendővé tette a hivatalos személyekkel szemben, hivatali eljárásuk alatt vagy miatt elkövetett rágalmazás és becsületsértés bűncselekményét, megfosztotta a sértettet az egyik alapjogától, a megbocsátás lehetőségétől, amivel a jogalanyok között egyenlőtlen helyzetet hozott létre.
- Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 2.
- Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben részletesen kimunkálta az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimális tartalmi és formai kellékeit. Számos alkalommal kimondta, hogy az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(2)bekezdésében meghatározott általános követelményeknek. Abban pontosan meg kell jelölni a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot (azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály – alkotmányossági szempontból – miért és mennyiben sérti). Határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására [összefoglalóan: pl. 31/
- (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381-382.]. Az 1405/B/
- AB határozatban összefoglalóan rámutatott arra is, hogy a jogszabályokat teljes egészükben, vagy általánosságban támadó, jogintézmények lebontására átfogóan irányuló indítványok érdemi elbírálásra alkalmatlanok (ABH 2006, 1081, 1088.). Az indítványok elbírálásakor töretlenül irányadó az az elv is, hogy „a vizsgálat tárgyát képező egyes rendelkezések alkotmányossága általában értékelhetetlen a jogszabály környezetéből, a szövegösszefüggésekből kiragadva. Az elszigetelt vizsgálat eredménye más összefüggésekbe helyezve érvényét vesztheti. [Így foglalt állást az Alkotmánybíróság a 16/
- (IV. 20.) AB határozatban, ABH 1991, 58, 60.]” (914/B/ 2006 AB határozat, ABH 2007, 2067–2068.) 2.
- Az indítványozó annak „alkotmányossági vizsgálatát” kérte, hogy a magánindítványra üldözendő bűncselekmények közül a rágalmazás és a becsületsértés – közvádra üldözendő – esetei a sértettet megfosztják a megbocsátás alapjogától, s ezáltal az ilyen eljárások terheltjei kerülhetnek másoknál hátrányosabb helyzetbe. Erre hivatkozva kérte a magánindítvány visszavonhatatlanságáról szóló rendelkezés hatálya alól „kivonni” ezeket az ügyeket. Az indítvány azonban egyrészt nem tartalmaz határozott (az alkotmányellenesség megállapítására és a támadott rendelkezés megsemmisítésére vonatkozó) kérelmet; másrészt nem tartalmaz a támadott rendelkezések és az Alkotmánynak – az indítvány kiegészítésében – megjelölt szakaszai közötti, alkotmányossági szempontból releváns kapcsolatra vonatkozó okfejtést; harmadrészt pedig – tartalmilag – jogalkotásra irányul. Az indítványozó által kívánt eredmény ugyanis azzal volna létrehozható, ha a Btk. vitatott szabályát a törvényhozó kivételekkel egészítené ki. Ez viszont nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott – a 2.
- pontban részletezett – követelményeknek (pl. 472/B/
- AB végzés, ABH 2001, 1655.; 630/B/
- AB végzés, ABH 2004, 2113, 2114.). Mindemellett az indítvány érdemi elbírálásának feltétele az is, hogy az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett problémakörben rendelkezzék megfelelő hatáskörrel. A kifejtettekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
- (I. 12.) Tü. határozat (ABK
- január, 3.)
- § b) pontja és d) pontjának utolsó fordulata alapján az indítványt visszautasította. Budapest,
- április
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke