1375/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Miről szól ez a jogszabály?
Ez az Alkotmánybíróság végzése egy indítványt utasít vissza, amely a Büntető Törvénykönyv egy rendelkezésének alkotmányellenességét vizsgálta volna.
Kire vonatkozik: Azokra, akik indítványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz; Azokra, akikre a Büntető Törvénykönyv 31. § (6) bekezdése vonatkozik.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 31. § (6) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.
- A magánindítvány visszavonhatóságára vonatkozó rendelkezést.
- A rágalmazás és becsületsértés közvádra üldözendő eseteit.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra, akik indítványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
- Azokra, akikre a Büntető Törvénykönyv 31. § (6) bekezdése vonatkozik.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt, mert az nem felelt meg az érdemi elbírálás formai és tartalmi követelményeinek.
- Az indítvány nem tartalmazott határozott kérelmet, nem fejtette ki kellőképpen az alkotmányossági aggályokat, és tartalmilag jogalkotásra irányult, ami nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
- Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg a törvényi követelményeknek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
1375/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 31. § (6) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatára és részleges hatályon kívül helyezésére irányuló indítványt visszautasítja.
50. §(1) bekezdésébe, az 54. § (1) bekezdésében garantált
emberi méltósághoz való jogba, a tisztességes eljárásról szóló 57. § (1) bekezdésébe ütközik, valamint sérti az 59. §
Az indítványozó arra hivatkozott, miszerint annak folytán, hogy a jogalkotó a magánvádas bűncselekmények kö- zül kiemelte és közvádra üldözendővé tette a hivatalos személyekkel szemben, hivatali eljárásuk alatt vagy miatt elkövetett rágalmazás és becsületsértés bűncselekményét, megfosztotta a sértettet az egyik alapjogától, a megbocsátás lehetőségétől, amivel a jogalanyok között egyenlőtlen helyzetet hozott létre.
Az 1405/B/1997. AB határozatban összefoglalóan rámutatott arra is, hogy a jogszabályokat teljes egészükben, vagy általánosságban támadó, jogintézmények lebontására átfogóan irányuló indítványok érdemi elbírálásra alkalmatlanok (ABH 2006, 1081, 1088.). Az indítványok elbírálásakor töretlenül irányadó az az elv is, hogy „a vizsgálat tárgyát képező egyes rendelkezések alkotmányossága általában értékelhetetlen a jogszabály környezetéből, a szövegösszefüggésekből kiragadva. Az elszigetelt vizsgálat eredménye más összefüggésekbe helyezve érvényét vesztheti. [Így foglalt állást az Alkotmánybíróság a 16/1991. (IV. 20.) AB határozatban, ABH 1991, 58, 60.]” (914/B/ 2006 AB határozat, ABH 2007, 2067–2068.) 2.2. Az indítványozó annak „alkotmányossági vizsgálatát” kérte, hogy a magánindítványra üldözendő bűncselekmények közül a rágalmazás és a becsületsértés – közvádra üldözendő – esetei a sértettet megfosztják a megbocsátás alapjogától, s ezáltal az ilyen eljárások terheltjei kerülhetnek másoknál hátrányosabb helyzetbe. Erre hivatkozva kérte a magánindítvány visszavonhatatlanságáról szóló rendelkezés hatálya alól „kivonni” ezeket az ügyeket. Az indítvány azonban egyrészt nem tartalmaz határozott (az alkotmányellenesség megállapítására és a támadott rendelkezés megsemmisítésére vonatkozó) kérelmet; másrészt nem tartalmaz a támadott rendelkezések és az Alkotmánynak – az indítvány kiegészítésében – megjelölt szakaszai közötti, alkotmányossági szempontból releváns kapcsolatra vonatkozó okfejtést; harmadrészt pedig – tartalmilag – jogalkotásra irányul. Az indítványozó által kívánt eredmény ugyanis azzal volna létrehozható, ha a Btk. vitatott szabályát a törvényhozó kivételekkel egészítené ki. Ez viszont nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott – a 2.1. pontban részletezett – követelményeknek (pl.
472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 630/B/2003.
AB végzés, ABH 2004, 2113, 2114.). Mindemellett az indítvány érdemi elbírálásának feltétele az is, hogy az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett problémakörben rendelkezzék megfelelő hatáskörrel.
A kifejtettekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja és d) pontjának utolsó fordulata alapján az indítványt visszautasította.
Budapest, 2010. április 20. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke