← Magyarország

24/2013. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törv

Röviden

Ez a határozat megtagadja egy magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

24/

  1. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva H. K. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
  1. április 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön a személyes csőd bevezetésével, mely a fizetésképtelen személyek esetében az adós és a hitelező független segítővel próbálják az adósságokat átütemezni és a fizetőképességet helyreállítani?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű a kezdeményezés, mivel a magyar jogrendszerben nem ismert fogalom a személyes csőd intézménye. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen tartalmú kérdést támogatna aláírásával, illetve egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára sem lenne világos, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a személyes csőd bevezetése mellett a kezdeményezés az adósságrendezés módjára is javaslatot tesz, egy független segítő személyében. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind a személyes csőd intézményének bevezetésével egyetért, mind annak a kérdésben javasolt módjára vonatkozó kérdés-részre igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv.
  1. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a választási eljárásról szóló
  2. évi XXXVI. törvény
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
  2. c)pontján és a 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.