1131/D/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény 51/A. §
(2)bekezdésének utolsó előtti mondata és
(6)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
- Az indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 51/A. §
(2)bekezdésének utolsó előtti mondata [lehetővé kell (a fegyelmi vizsgálat alanya) számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse] és
(6)bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte – az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésére és az 57. §
(1)és
(3)bekezdésére hivatkozással – alkotmányjogi panasz keretében az Alkotmánybíróságtól. A konkrét ügy tényállása az alábbi volt: az indítványozó köztisztviselőként dolgozott, ám fegyelmi büntetésként hivatalvesztéssel sújtották. A fegyelmi határozatot bíróság előtt megtámadta, de a keresetét mind az első, mind a másodfokú bíróság elutasította. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a fegyelmi eljárás során nem biztosították számára a betekintést a fegyelmi iratokba, így a vizsgálóbiztosi jelentésbe sem, ezzel pedig sérült a tisztességes eljáráshoz és a „védekezéshez” való joga, valamint sérült a fegyverek egyenlőségének elve is. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések alapján a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselők iratbetekintési joga korlátozott, ami a fentiek miatt alkotmányellenes. 2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §
(1)bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A
(2)bekezdés kimondja, hogy az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.001.2010/
- számú határozatát a tértivevény tanúsága szerint
- május
- napján vette kézhez, az alkotmányjogi panasza pedig hatvan napon belül,
- július 13-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben megállapított határidőn belül érkezett. Az alkotmányjogi panasz – bár formálisan a norma alkotmányellenességét állítja – tartalma szerint egyértelműen az egyedi ügyben született jogalkalmazói jogértelmezés alkotmányellenességét sérelmezi, az eljárás és nem a norma alkotmányellenességére hivatkozik. Az Alkotmánybíróság a 35/
- (VI. 20.) AB határozatában megállapította, hogy az Abtv.
- §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján az Alkotmánybíróságnak önálló jogszabály-értelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét (ABH 1991, 175, 176.). Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. szerint a bírói ítéletek felülvizsgálatára és a jogalkalmazási gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára nincs hatásköre, az Alkotmánybíróság az egységes jogalkalmazás kialakítására nem hozhat jogértelmező döntést, mert ezzel a bíróságok, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét vonná el. Az Alkotmánybíróság jogszabály-értelmezést csak a hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatával összefüggésben végezhet [57/
- (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.]. Az Alkotmányíróság – hatáskör hiányában – nem bírálhat el érdemben olyan indítványt, mely csak látszólag irányul valamely jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítására, tartalma szerint azonban az érintett rendelkezésnek egy konkrét bírósági ügyben való alkalmazását kifogásolja. Hasonló álláspontot foglalt el az Alkotmánybíróság a 495/D/
- számú ügyben is (ABK
- május, 670.). Ezért az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
- (I. 12.) Tü. határozat (ABK
- január, 3.)
- § b) pontja alapján az arra irányuló alkotmányjogi panaszt, hogy Alkotmánybíróság állapítsa meg: a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a támadott jogszabályi rendelkezést – miszerint lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárásban született iratokat a fegyelmi eljárás alá vont személy megtekinthesse –, visszautasította. Budapest,
- szeptember
- Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke,