1131/D/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy köztisztviselő alkotmányjogi panaszát utasítja vissza, amely a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és megsemmisítését kérte.
Kire vonatkozik: Köztisztviselők, akiket fegyelmi eljárás alá vonnak; Az Alkotmánybíróság.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 51/A. § (2) bekezdésének utolsó előtti mondatát és (6) bekezdését.
- Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálásának feltételeit és határidejét.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatában és jogalkalmazási gyakorlat felülvizsgálatában.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Köztisztviselők, akiket fegyelmi eljárás alá vonnak.
- Az Alkotmánybíróság.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság visszautasította azt az alkotmányjogi panaszt, amely a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányellenességét kérdőjelezte meg.
- A panasz tartalma szerint nem a jogszabály, hanem annak egyedi ügyben történő alkalmazása volt kifogásolható.
- Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre önálló jogszabály-értelmezési eljárásra, illetve bírói ítéletek felülvizsgálatára.
- Az Alkotmánybíróság csak akkor bírálhat el érdemben alkotmányjogi panaszt, ha az egy jogszabály alkotmányellenességére irányul, és nem annak konkrét alkalmazására egy bírósági ügyben.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
1131/D/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 51/A. § (2) bekezdésének utolsó előtti mondata és (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
A fegyelmi határozatot bíróság előtt megtámadta, de a keresetét mind az első, mind a másodfokú bíróság elutasította. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a fegyelmi eljárás során nem biztosították számára a betekintést a fegyelmi iratokba, így a vizsgálóbiztosi jelentésbe sem, ezzel pedig sérült a tisztességes eljáráshoz és a „védekezéshez” való joga, valamint sérült a fegyverek egyenlőségének elve is. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések alapján a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselők iratbetekintési joga korlátozott, ami a fentiek miatt alkotmányellenes.
Az indítványozó a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.001.2010/5. számú határozatát a tértivevény tanúsága szerint 2010. május 27. napján vette kézhez, az alkotmányjogi panasza pedig hatvan napon belül, 2010. július 13-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben megállapított határidőn belül érkezett.
Az alkotmányjogi panasz – bár formálisan a norma alkotmányellenességét állítja – tartalma szerint egyértelműen az egyedi ügyben született jogalkalmazói jogértelmezés alkotmányellenességét sérelmezi, az eljárás és nem a norma alkotmányellenességére hivatkozik.
Az Alkotmánybíróság a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában megállapította, hogy az Abtv. 1. §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján az Alkotmánybíróságnak önálló jogszabály-értelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét (ABH 1991, 175, 176.). Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. szerint a bírói ítéletek felülvizsgálatára és a jogalkalmazási gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára nincs hatásköre, az Alkotmánybíróság az egységes jogalkalmazás kialakítására nem hozhat jogértelmező döntést, mert ezzel a bíróságok, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét vonná el. Az Alkotmánybíróság jogszabály-értelmezést csak a hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatával összefüggésben végezhet [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.]. Az Alkotmányíróság – hatáskör hiányában – nem bírálhat el érdemben olyan indítványt, mely csak látszólag irányul valamely jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítására, tartalma szerint azonban az érintett rendelkezésnek egy konkrét bírósági ügyben való alkalmazását kifogásolja. Hasonló álláspontot foglalt el az Alkotmánybíróság a 495/D/2006. számú ügyben is (ABK 2010. május, 670.).
Ezért az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján az arra irányuló alkotmányjogi panaszt, hogy Alkotmánybíróság állapítsa meg: a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a támadott jogszabályi rendelkezést – miszerint lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárásban született iratokat a fegyelmi eljárás alá vont személy megtekinthesse –, visszautasította.
Budapest, 2010. szeptember 28. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke,