← Magyarország

3/B/2002. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a követk

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság eljárásának megszüntetéséről szól, mert a szabálysértések végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokat azóta már jogszabályi módosítás orvosolta.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

3/B/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az elzárással is sújtható szabálysértések végrehajtásának szabályozása tekintetében fennálló, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány alapján indult eljárást megszünteti.
  2. Az indítványozó bíró szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet okoz, hogy a szabálysértésekről szóló
  3. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) nem rendelkezik arról, hogy az elzárással is sújtható szabálysértést elbíráló és nem elzárást kiszabó bírósági határozat végrehajtását ki köteles elrendelni. A Szabstv.
  4. §

(2)bekezdése és 119. §
(1)bekezdése az elzárással is sújtható szabálysértések elbírálását kizárólagos bírósági hatáskörbe utalja. A Szabstv. rendszerében a bíróság nem szabálysértési hatóság [Szabstv. 32–
  1. §], és nem szabálysértés miatt eljáró más szerv, amely a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolja (Szabstv.
  2. §). A Szabstv.
  3. §
(2)és
(4)bekezdései alapján ugyanakkor a szabálysértési hatóság feladata a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg végrehajtása az adó módjára történő behajtás elrendelésével vagy a bírság közérdekű munkára történő átváltoztatásával. A bíróság csak ezt követően kapcsolódik be a végrehajtás folyamatába, amikor a pénzbírság elzárásra való változtatásáról dönt. Az indítványozó szerint a Szabstv. egyáltalán nem szabályozza, hogy a tisztán bírósági határozatok esetében ki látja el a végrehajtási feladatokat. A végrehajtási szabály hiányossága viszont magát a végrehajtást veszélyezteti, ami az Alkotmány 2. §
(1)bekezdését sértő jogbizonytalanságot okoz. 2. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően meghozott, a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi LXXIX. törvény 27. §-a által a Szabtsv.-be iktatott 127/A. § rendelkezik a bíróság által kiszabott pénzbírság végrehajtásáról. A Szabtstv. 127/A. §-a alapján a bíróság által szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság végrehajtása az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, az illetékes települési önkormányzat jegyzője hatáskörébe tartozik. 3. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. §
  1. e)pontjának megfelelően az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást abban az esetben, ha az indítvány okafogyottá vált. Jelen esetben a Szabstv.-nek az indítvány benyújtása után bekövetkezett változása miatt megszűnt az a szabályozási hiány, amelyre tekintettel az indítványozó a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítását kérte. Tekintettel arra, hogy a Szabstv. módosítása következtében az indítvány okafogyottá vált, az Alkotmánybíróság az eljárást – eddigi gyakorlatának megfelelően [461/B/1996. AB határozat, ABH 2003, 943.; 615/B/2005. AB határozat, ABH 2008, 2277.] az Ügyrend 31. §
  2. e)pontja alapján – megszüntette. Budapest, 2010. február 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.