← Magyarország

902/D/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Röviden

Ez a határozat egy alkotmányjogi panaszt utasít el, amely a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény egy rendelkezésének alkotmányellenességét kérdőjelezte meg.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

902/D/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  2. évi XLIII. törvény
  3. §

(1)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
  1. Az Alkotmánybírósághoz eredetileg a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.513/2009/
  2. számú ítéletére alapított alkotmányjogi panasz érkezett a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  3. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  4. §
(1)bekezdése, valamint a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/2007. (V. 8.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §
(2)bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére. Indítványát az alkotmányjogi panaszt előterjesztő arra alapította, hogy a nevezett rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, a jogbiztonság követelményét, vagyis azok az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésébe ütköznek. Első indítvány-kiegészítésében pontosította az R. számozását, azzal, hogy a szám helyesen 15/
  1. (V. 8.). Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására második indítvány-kiegészítésében az R. tekintetében visszavonta indítványát, ugyanakkor a Hszt. tekintetében fenntartotta azt. Elismerte ugyan, hogy a Hszt. általa támadott rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság ítélete nem tartalmazza, de szerinte az ítélet rendelkező részéből fakad, hogy a per során az általa kifogásolt jogszabályhely alkalmazására sor került.
  2. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltételei fennállnak-e. Az Alkotmánybíróságról szóló
  3. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  4. §
(1)bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének alapvető feltétele, hogy a kérdéses jogszabályt a panasz alapjául szolgáló döntés meghozatala során alkalmazták. A
(2)bekezdés szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz benyújtani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 48. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt törvényi rendelkezéseket (feltételeket) az alkotmányjogi panasz elbírálása során együttesen kell értelmezni és figyelembe venni. [23/
  1. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 311.; 41/
  2. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306.; 663/D/
  3. AB határozat, ABH 2003, 1223.] Az Alkotmánybíróság a törvényes határidőben benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletében a Hszt. sérelmezett rendelkezését nem alkalmazta. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapvető feltétele, hogy a panaszban támadott bírósági határozatban az alkotmányellenesnek vélt jogszabályt alkalmazzák, ennek a követelménynek azonban az indítvány nem felel meg. Ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  4. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  5. január, 3.)
  6. § e) pontja alapján a törvényi feltéte leknek meg nem felelő alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította. Budapest,
  7. október
  8. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.