1628/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t:
- Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §
(3)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
- Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §
(3)bekezdése – az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésére, 7. §
(1)bekezdésére, 8. §
(1)bekezdésére, 57. §
(1)bekezdésére és 70/A. §
(1)bekezdésére alapított – alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. I. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. §
(3)bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A támadott jogszabály meghatározza azt az indítványozói kört, amely jogszabály, vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt előírás diszkriminál, ellentétes a nemzetközi joggal, sérti a jogállamiság elvét, az Alkotmány 8. §-át, az 50. §-ának
(1)bekezdését, a
- §-át, az emberi méltóságot, a jogképességet, a bírósághoz fordulás jogát és a jogorvoslathoz való jogot, ezen alkotmányi szakaszok sérelmét viszont nem támasztotta alá alkotmányjogilag értékelhető érveléssel, és ezt a főtitkári tájékoztatást követően sem pótolta. II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan.
- Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Abtv. támadott jogi rendelkezésének alkotmányellenességét az Alkotmány
- §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozó indítvány alapján a 735/B/
- AB határozatában (ABH 2002, 1349.), az Alkotmány
- §
(1)bekezdésének, 7. §
(1)bekezdésének, és 70/A. §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozó indítvány alapján pedig a 823/B/
- AB határozatában (ABH 2006, 1540.) már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
- (I. 12.) Tü. határozat (ABK
- január, 3., a továbbiakban: Ügyrend)
- § c) pontja alapján „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az Abtv. támadott jogszabálya vonatkozásában – a felsorolt alkotmányi szakaszok tekintetében – res iudicata esete áll fenn, így az indítvány alapján indult eljárást megszüntette.
- Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta az indítvány tartalmát az abban megjelölt többi alkotmányi szakasz állított sérelmével kapcsolatban. Az Abtv.
- §-a értelmében az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el, a
- §
(2)bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határo zott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie a jogszabályt és annak azt a rendelkezését, amelyet az Alkotmány valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart, továbbá meg kell indokolni, hogy az Alkotmány felhívott rendelkezését a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (440/B/
- AB végzés, ABH 1993, 910.; 346/D/
- AB határozat, ABH 2003, 1054, 1058.; 6/D/
- AB végzés, ABH 2005, 1583, 1584.; 472/B/
- AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/
- AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.; 1125/D/
- AB határozat, ABH 2007, 1775, 1786.) A jelen esetben azonban az indítvány az Alkotmány egyes rendelkezéseinek felsorolását követően nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető érvelést az egyes alkotmányi szakaszok konkrét sérelmének alátámasztására, az indítványozó csupán bíráló észrevételeket tesz a támadott jogi rendelkezéssel összefüggésben. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tartalmi követelményeknek meg nem felelő volta miatt az indítvány érdemben nem bírálható el. Ezért az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően (652/B/
- AB végzés, ABH 2000, 1062–1064.; 472/B/
- AB végzés, ABH 2001, 1655.; 298/B/
- AB végzés, ABH 2004, 2079, 2080.; 477/B/
- AB végzés, ABH 2001, 1596.) az indítvány alkotmányellenesség megállapítására irányuló részét – mint érdemi vizsgálatra alkalmatlant – az Alkotmánybíróság az Ügyrend
- § d) pontja alapján visszautasította. Budapest,
- március
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke