Röviden
Ez a határozat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról (KMKF) szól, amely a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek törvényhozóit, az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselőket, valamint a delegált országgyűlési képviselőket tömöríti.
Mit szabályoz
- A KMKF létrehozását és célját, amely a magyar–magyar együttműködés keretében a Kárpát-medencében élő magyar közösségek képviselőinek párbeszédét és együttműködését segíti.
- A KMKF-et az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti.
- A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke.
- A Kormány feladata, hogy támogassa a KMKF működését és tájékoztassa a KMKF testületeit a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépésekről.
Kikre vonatkozik
- A Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek törvényhozói.
- Az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők.
- A delegált országgyűlési képviselők.
Főbb pontok
- A KMKF tevékenysége elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok megerősítését és a képviselők közötti párbeszédet.
- Az uniós csatlakozás új lehetőségeket teremt a nemzetpolitikai érdekérvényesítés számára, és szükségessé teszi az együttműködés megerősítését.
- A KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani.
📄 Jogszabály szövege
17/
- (III. 5.) OGY határozata a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról. Az Országgyűlés a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek törvényhozóit, az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselőket, valamint a delegált országgyűlési képviselőket a magyar– magyar együttműködés keretében
- szeptember
- óta tömörítő szervezetről – Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról (a továbbiakban: KMKF) – az alábbiak szerint rendelkezik:
- § Különös figyelemmel arra, hogy – a KMKF tevékenysége elősegítette a magyar– magyar kapcsolatok megerősítését, a kárpát-medencei magyar közösségek választott képviselői közötti párbeszédet; – Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia európai uniós csatlakozásával a magyarság nagy része az Unió polgárává vált; az utóbbi években felgyorsult Horvátország csatlakozási folyamata és megnyílt Szerbia távlati integrációs perspektívája is. Ennek következményeként az európai integrációs folyamat különböző szinteken és eltérő fázisokban ma már a kárpátaljai magyarság kivételével a Kárpát-medence minden magyar közösségére kiterjed, ami új lehetőségeket és új eszközöket biztosít a nemzetpolitikai érdekérvényesítés számára; – az uniós csatlakozás teremtette új helyzet kihat az Országgyűlés határon túli kisebbségeket érintő törvényalkotási tevékenységére is, ezért szükségessé válik a kárpát-medencei magyar közösségek választott képviselői közötti együttműködés megerősítése; – a Kárpát-medencében élő magyarság Európai Unión kívül élő közösségeinek, valamint országainak integrációs törekvésének támogatása és ezen közösségek kapcsolattartásának megkönnyítése kiemelt jelentőségű, ami fokozott felelősséget ró az Országgyűlésre, a KMKF-et az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti. A határozatot az Országgyűlés a
- március 3-i ülésnapján fogadta el.
- § A KMKF támogatja az Országgyűlést a határon kívül élő magyarokkal kapcsolatos, Alkotmányból adódó feladatai ellátásában. A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke, szervezetét és működését a KMKF által elfogadott statútum szabályozza.
- § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy – támogassa a KMKF testületeinek működését a szük séges információk rendelkezésre bocsátásával, – rendszeresen tájékoztassa a KMKF testületeit a hatá ron túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseiről.
- § A KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani.
- § Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.