33/2003. (IV. 3.) OGY határozata az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság felállításáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy vizsgálóbizottság felállításáról szól, amelynek célja annak megvizsgálása, hogy az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációja hogyan történt.
Kire vonatkozik: Azokra a pénzintézetekre, amelyek 1998-1999-ben állami támogatásban részesültek a bankkonszolidáció keretében; Az adófizetőkre, akiknek pénzéből a bankkonszolidáció finanszírozásra került.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Bank-, biztosítási és pénzpiaci jog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az állam által nyújtott költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációjának folyamata.
- A támogatott bankok által a költségvetésből származó összegek és követelések kezelése.
- A bankkonszolidáció folyamatának nyilvánossága és tisztasága.
- Konkrét pénzintézetek (Postabank Rt. és Magyar Fejlesztési Bank Rt.) támogatásának részletei.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra a pénzintézetekre, amelyek 1998-1999-ben állami támogatásban részesültek a bankkonszolidáció keretében.
- Az adófizetőkre, akiknek pénzéből a bankkonszolidáció finanszírozásra került.
Melyek a főbb pontok?
- Létrehoz egy vizsgálóbizottságot az állami támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációjának megvizsgálására.
- A bizottság feladata többek között annak ellenőrzése, hogy a Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. milyen pénzügyi helyzet és követelések alapján részesültek támogatásban (152 milliárd, illetve 40 milliárd forint).
- Vizsgálja, hogy voltak-e fantomcégeknek adott hitelek a konszolidált követelések között, és mi lett ezek sorsa.
- Ellenőrzi, hogyan kezeli a kormányzat a konszolidáció során a költségvetésből kikerült pénzösszegek további sorsát és hasznosulását.
- A bizottság 8 tagból áll, akik országgyűlési képviselők, és megbízatása a feladat elvégzéséig, de legfeljebb hat hónapig tart.
Bank-, biztosítási és pénzpiaci jog
Bank-, biztosítási és pénzpiaci jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
33/2003. (IV. 3.) OGY határozata az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság felállításáról.
Az Országgyűlés annak megállapítása érdekében, hogy valós veszteségek kompenzálására, a szükséges mértékben került-e ki a költségvetésből a Kormány által az egyes pénzintézetek számára 1998. és 1999. év folyamán a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvénnyel — a bankkonszolidáció keretében — juttatott, az államháztartási hiány tetemes részét kitevő összeg, továbbá annak ellenőrzésére, hogy miként kezelik a támogatott bankok a költségvetésből származó összegeket, és azon követeléseiket, amelyek a konszolidációval kapcsolatos igényt alátámasztották; egészében annak érdekében is, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott bankkonszolidáció folyamatának nyilvánosságát és tisztaságát biztosítsa, az alábbi határozatot hozza:
I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre az állam által az 1999. évi költségvetési törvénnyel az 1998. és 1999. költségvetési évben állami támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációjával kapcsolatos folyamatok megvizsgálására.
II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy — az 1999. évi költségvetési törvény 114. §-a szerint — az 1998. évi költségvetési törvény módosításával megvalósított — konszolidálással érintett bankok, nevezetesen a Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. milyen pénzügyi helyzet alapján, milyen követelések kompenzálására részesedtek 152 milliárd, illetve 40 milliárd forint költségvetési támogatásban, illetve elszámolásban; — igaz-e, hogy a konszolidált követelések között fantomcégek részére adott hitelek is voltak, s ha igen, melyek voltak ezek a cégek, és mi lett a hitelek sorsa; — mi lett azoknak a további hiteleknek a sorsa, amelyeket a konszolidáció ellentételezett; — az érintett pénzintézetek 1998 és 1999 folyamán milyen követelést, illetve vagyont értékesítettek akár közvetlenül, akár pénzintézetek által létrehozott ,,követeléskezelő’’ (Work out) vagy más szervezetek, illetve módszerek útján; — mi indokolta, hogy nem nyílt, hanem zártkörű pályáztatás útján kerültek értékesítésre követelések; — ellenőrizte-e, ha igen, milyen módon a kormányzat a konszolidáció során a költségvetésből kikerült pénzösszegek további sorsát, megfelelő hasznosulását, ennek során tett-e, ha igen, milyen intézkedéseket a pénzintézetek felé; — a kormányzati ellenőrzés teljességét nem akadályozta-e a banktitok intézményének szabályozása; — mi volt a feltétele a 71 milliárd forintos állami kezességvállalásnak, igénybe vette-e 1998, illetve 1999 folyamán a Postabank és Takarékpénztár Rt. — ha igen, milyen mértékben, milyen követelés esetében — az állami kezességvállalást; az érintett követelésnek és kezességvállalásnak mi lett a sorsa;
A határozatot az Országgyűlés a 2003. március 31-i ülésnapján fogadta el.
A határozatot az Országgyűlés a 2003. március 31-i ülésnapján fogadta el. — szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal kapcsolatban — ha igen, milyen — további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre.
III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell:
Fidesz 3 fő MDF 1 fő MSZP 3 fő SZDSZ 1 fő VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét kormánypárti, alelnökét az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen jelölik.
VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi a költségvetéséből.
VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a létrehozástól számított hat hónapig tart.
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke