33/2003. (IV. 3.) OGY határozata az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság

33/

1. (IV. 3.) OGY határozata az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság felállításáról. Az Országgyűlés annak megállapítása érdekében, hogy valós veszteségek kompenzálására, a szükséges mértékben került-e ki a költségvetésből a Kormány által az egyes pénzintézetek számára
2. és
3. év folyamán a Magyar Köztársaság
4. évi költségvetéséről szóló
5. évi XC. törvénnyel — a bankkonszolidáció keretében — juttatott, az államháztartási hiány tetemes részét kitevő összeg, továbbá annak ellenőrzésére, hogy miként kezelik a támogatott bankok a költségvetésből származó összegeket, és azon követeléseiket, amelyek a konszolidációval kapcsolatos igényt alátámasztották; egészében annak érdekében is, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott bankkonszolidáció folyamatának nyilvánosságát és tisztaságát biztosítsa, az alábbi határozatot hozza: I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre az állam által az
6. évi költségvetési törvénnyel az
7. és
8. költségvetési évben állami támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációjával kapcsolatos folyamatok megvizsgálására. II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy — az
9. évi költségvetési törvény
10. §-a szerint — az
11. évi költségvetési törvény módosításával megvalósított — konszolidálással érintett bankok, nevezetesen a Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. milyen pénzügyi helyzet alapján, milyen követelések kompenzálására részesedtek 152 milliárd, illetve 40 milliárd forint költségvetési támogatásban, illetve elszámolásban; — igaz-e, hogy a konszolidált követelések között fantomcégek részére adott hitelek is voltak, s ha igen, melyek voltak ezek a cégek, és mi lett a hitelek sorsa; — mi lett azoknak a további hiteleknek a sorsa, amelyeket a konszolidáció ellentételezett; — az érintett pénzintézetek 1998 és 1999 folyamán milyen követelést, illetve vagyont értékesítettek akár közvetlenül, akár pénzintézetek által létrehozott ,,követeléskezelő’’ (Work out) vagy más szervezetek, illetve módszerek útján; — mi indokolta, hogy nem nyílt, hanem zártkörű pályáztatás útján kerültek értékesítésre követelések; — ellenőrizte-e, ha igen, milyen módon a kormányzat a konszolidáció során a költségvetésből kikerült pénzösszegek további sorsát, megfelelő hasznosulását, ennek során tett-e, ha igen, milyen intézkedéseket a pénzintézetek felé; — a kormányzati ellenőrzés teljességét nem akadályozta-e a banktitok intézményének szabályozása; — mi volt a feltétele a 71 milliárd forintos állami kezességvállalásnak, igénybe vette-e 1998, illetve 1999 folyamán a Postabank és Takarékpénztár Rt. — ha igen, milyen mértékben, milyen követelés esetében — az állami kezességvállalást; az érintett követelésnek és kezességvállalásnak mi lett a sorsa; A határozatot az Országgyűlés a
12. március 31-i ülésnapján fogadta el. A határozatot az Országgyűlés a
13. március 31-i ülésnapján fogadta el. — szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal kapcsolatban — ha igen, milyen — további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre. III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell: a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bi zonyítékokra alapozta; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek javaslatot az alábbiak szerint: Fidesz 3 fő MDF 1 fő MSZP 3 fő SZDSZ 1 fő VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét kormánypárti, alelnökét az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen jelölik. VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi a költségvetéséből. VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a létrehozástól számított hat hónapig tart. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke