1392/I/2009. AB elnöki végzés. Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a határozat az Alkotmánybíróság elnökének egy olyan indítvány elutasításáról szól, amely jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatát kérte.

Kire vonatkozik: Azokra, akik jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatát kérik az Alkotmánybíróságtól; Azokra a jogszabályokra, amelyek az Alkotmánybíróság elé kerülnek vizsgálatra.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Szakaszok: 3
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-09

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az illetékekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmény belső joggal való összhangját.
A jogszabályok közötti esetleges ellentmondásokból eredő értelmezési nehézségeket.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Azokra, akik jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatát kérik az Alkotmánybíróságtól.
Azokra a jogszabályokra, amelyek az Alkotmánybíróság elé kerülnek vizsgálatra.

Melyek a főbb pontok?

Az Alkotmánybíróság elnöke elutasította az indítványt, mert az nyilvánvalóan alaptalan.
Az indítványozó nem jogosult arra, hogy a belső jog és a nemzetközi szerződések közötti ellentmondás vizsgálatát kezdeményezze.
A jogszabályok közötti értelmezési nehézségek önmagukban nem jelentenek alkotmányellenességet.
Nem állapítható meg alkotmányjogi szempontból értékelhető összefüggés a támadott jogszabályi rendelkezések és az Alkotmánybíróság hatáskörét rögzítő rendelkezések között.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (3)

36. § a ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. § (1) bekezdése nem önálló, hanem utaló alkotmányi
21. § (3) bekezdésének korlátozása, amely a nemzetközi

1392/I/2009. AB elnöki végzés. Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az indítványt elutasítom.

I. Az indítványozó – a 2007. december 1-jétől hatálytalan

–a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 4. § (6) bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 46. § (3) bekezdése megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki utóiratában az Alkotmány 50. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozással kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: PSZÁFtv.) 36. §-ának és az Itv. fent megjelölt rendelkezésének a felülvizsgálatát. Az indítványozó továbbá annak megállapítását is kérte, hogy PSZÁFtv.-nek a Felügyelettel szembeni kártérítési igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezése nem felel meg az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 13. Cikkben foglaltaknak. Az indítványozó az Alkotmány a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjára vonatkozó előírásának [7. § (1) bekezdés] sérelmére hivatkozva kérte a PSZÁFtv. támadott rendelkezésének a megsemmisítését.

Az indítványozó sérelmezte azt is, hogy a PSZÁFtv.

36. §a ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló

1959. évi IV. törvény több rendelkezésével.

II. Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan. 1. Ami a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjára vonatkozó előírást [Alkotmány 7. § (1) bekezdés] illeti, rá kell mutatni arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:

Abtv.) 21. § (3) bekezdése szerint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát csak a törvényben meghatározottak kezdeményezhetik. Az indítványozó azonban nem tartozik az Abtv. 21. § (3) bekezdése szerinti személyi körbe, ezért a PSZÁFtv. kifogásolt rendelkezésének nemzetközi szerződésbe (Egyezménybe) ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezésére nem jogosult.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány

7. §(1) bekezdése nem önálló, hanem utaló alkotmányi

szabály, így utólagos normakontroll alapjául csak az indítványok által érintett nemzetközi szerződés szolgálhat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint éppen ezért ezzel az alkotmányi rendelkezéssel nem kerülhető meg az Abtv.

21. §(3) bekezdésének korlátozása, amely a nemzetközi

szerződésbe ütközés vizsgálatát meghatározott személyek és szervek indítványához köti [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 148.].

2.Az Alkotmánybíróság már több határozatában vizsgálta az azonos szintű jogszabályok közötti ellentmondás (kollízió) kérdésének alkotmányosságát. E határozatok szerint két (vagy több) jogszabályi rendelkezés esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség magában véve nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a jogszabályok célszerűségéről való döntés nem az Alkotmánybíróság feladata. A célszerűség hiánya a szabályozásban, illetve a rossz jogi szabályozás önmagában nem alkotmányossági kérdés, így az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre e kérdések érdemi vizsgálatára [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176.;

26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 203.].

3.Végezetül a PSZÁFtv. 36. §-a, valamint az Itv. 46. §

(3)bekezdése és a bíróságok alkotmányos feladatát rögzítő Alkotmány 50. § (1) bekezdése között alkotmányjogi szempontból értékelhető összefüggés nem állapítható meg. Az alkotmányjogilag értékelhető összefüggés hiányában az indítványozó által kezdeményezett alkotmánysértés sem állapítható meg.

A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. §

(1)bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – elutasítom.

Budapest, 2010. július 6. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.