1392/I/
- AB elnöki végzés. Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az indítványt elutasítom. I. Az indítványozó – a
- december 1-jétől hatálytalan – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
- évi CXXIV. törvény
- §
(6)bekezdése, valamint az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(3)bekezdése megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki utóiratában az Alkotmány 50. §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozással kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
- évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: PSZÁFtv.)
- §-ának és az Itv. fent megjelölt rendelkezésének a felülvizsgálatát. Az indítványozó továbbá annak megállapítását is kérte, hogy PSZÁFtv.-nek a Felügyelettel szembeni kártérítési igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezése nem felel meg az
- évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
- november 4-én kelt Egyezmény
- Cikkben foglaltaknak. Az indítványozó az Alkotmány a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjára vonatkozó előírásának [
- §
(1)bekezdés] sérelmére hivatkozva kérte a PSZÁFtv. támadott rendelkezésének a megsemmisítését. Az indítványozó sérelmezte azt is, hogy a PSZÁFtv.
- §-a ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény több rendelkezésével. II. Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
- Ami a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjára vonatkozó előírást [Alkotmány
- §
(1)bekezdés] illeti, rá kell mutatni arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(3)bekezdése szerint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát csak a törvényben meghatározottak kezdeményezhetik. Az indítványozó azonban nem tartozik az Abtv. 21. §
(3)bekezdése szerinti személyi körbe, ezért a PSZÁFtv. kifogásolt rendelkezésének nemzetközi szerződésbe (Egyezménybe) ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezésére nem jogosult. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány 7. §
(1)bekezdése nem önálló, hanem utaló alkotmányi szabály, így utólagos normakontroll alapjául csak az indítványok által érintett nemzetközi szerződés szolgálhat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint éppen ezért ezzel az alkotmányi rendelkezéssel nem kerülhető meg az Abtv. 21. §
(3)bekezdésének korlátozása, amely a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát meghatározott személyek és szervek indítványához köti [26/
- (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 148.].
- Az Alkotmánybíróság már több határozatában vizsgálta az azonos szintű jogszabályok közötti ellentmondás (kollízió) kérdésének alkotmányosságát. E határozatok szerint két (vagy több) jogszabályi rendelkezés esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség magában véve nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a jogszabályok célszerűségéről való döntés nem az Alkotmánybíróság feladata. A célszerűség hiánya a szabályozásban, illetve a rossz jogi szabályozás önmagában nem alkotmányossági kérdés, így az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre e kérdések érdemi vizsgálatára [35/
- (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176.; 26/
- (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 203.].
- Végezetül a PSZÁFtv.
- §-a, valamint az Itv.
- §
(3)bekezdése és a bíróságok alkotmányos feladatát rögzítő Alkotmány 50. §
(1)bekezdése között alkotmányjogi szempontból értékelhető összefüggés nem állapítható meg. Az alkotmányjogilag értékelhető összefüggés hiányában az indítványozó által kezdeményezett alkotmánysértés sem állapítható meg. A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. §
(1)bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – elutasítom. Budapest,
- július
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke