1168/B/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a…
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy folyamatban lévő ügyben felmerült jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést szüntet meg.
Kire vonatkozik: Bírákra, akik bírósági eljárásokban alkalmazandó jogszabályok alkotmányosságát vitatják; Azokra a személyekre, akik családi pótlékban részesülnek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjának alkotmányosságát.
- A bírói kezdeményezés ítélt dolognak minősülését.
- Az Alkotmánybíróság eljárását az ítélt dolognak minősülő ügyekben.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Bírákra, akik bírósági eljárásokban alkalmazandó jogszabályok alkotmányosságát vitatják.
- Azokra a személyekre, akik családi pótlékban részesülnek.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság megszünteti a 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjának alkotmányellenességére irányuló eljárást.
- Az indítványt azért szüntették meg, mert az már korábban érdemben elbírált jogszabályi rendelkezésre vonatkozott, és azonos alkotmányos problémára hivatkozott.
- A tizennyolcadik életévüket betöltött, tartósan betegek vagy súlyosan fogyatékos személyek ellátásáról más szociális és társadalombiztosítási ellátások gondoskodnak.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
1168/B/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Álláspontja szerint az, hogy valaki attól függően részesüljön családi pótlékban a tizennyolcadik életéve betöltése után, hogy azt megelőzően utána magasabb összegű ellátást folyósítottak, ellenkező esetben nem, sérti az Alkotmány 70/A. §-át. Az indítványozó bíró szerint a jogalkotó indokolatlanul tesz különbséget a tizennyolcadik életévet betöltött tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személyek között aszerint, hogy tizennyolcadik életévük betöltéséig részesültek magasabb összegű családi pótlékban, vagy nem, hiszen utóbbi esetben saját jogon családi pótlékra nem lesznek jogosultak.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor tekinthető res iudicata-nak, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. Az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat ugyanis az Alkotmánybíróságot is köti (1620/B/1991. AB végzés, ABH 1991, 972.). Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja értelmében ítélt dolog, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását.
Az adott esetben az indítvány már érdemben elbírált jogszabályi rendelkezés alkotmányossági vizsgálatára irányul; továbbá az indítványozó bíró szintén az Alkotmány 70/A. §-ára, azon belül pedig azonos alkotmányossági problémára hivatkozva kéri az eljárás lefolytatását, így az indítvány ítélt dolognak minősül, ezért az Alkotmánybíró ság az eljárást az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette.
Az Alkotmánybíróság ettől függetlenül megjegyzi: a tizennyolcadik életévük betöltése után tartósan beteggé vagy súlyosan fogyatékossá válók nem maradnak ellátás nélkül, de ezt a jogalkotó nem a családtámogatás rendszerében, hanem különféle szociális és társadalombiztosítási ellátások között biztosítja, így többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (például: fogyatékossági támogatás, melynek előfeltétele többek között a tizennyolcadik életév betöltése, összege az öregségi minimumnyugdíj meghatározott százaléka), a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján (a rehabilitációs járadék meghatározott fokú egészségkárosodás esetén, e törvény
3. §ában meghatározott feltételek esetén jár). Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmányból eredő
feladatok és a szociális jogok megvalósításának eszközei és mértéke tekintetében a jogalkotó viszonylag nagy szabadságot élvez.
Budapest, 2010. február 23. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke