← Magyarország

49/2011. (V. 6.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. április 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

Röviden

Ez a határozat megtagadja egy népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, mert a benyújtott kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

49/

  1. (V. 6.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. április 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. Sz. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. Beadványozó
  1. április 18-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért e Ön azzal,hogy bármely magyar politikus, valamint közéleti személyiség, ha külföldön Magyarországot, vagy a magyarságot lejáratja, rossz hírét kelti, szigorú büntetést kapjon, függetlenül a mentelmi jogától?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a Testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [51/
  1. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/
  2. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/
  3. (VI. 15.) AB határozat, ABK
  4. június, 429, 430.]. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy mit jelent a „közéleti személyiség”, „lejáratja”, „rossz hírét kelti”, „szigorú büntetés” kifejezés, ezáltal a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában számos kérdést, feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv.
  5. § c) pontja alapján megtagadja. II. A határozat az Nsztv.
  6. §-án,
  7. § c) pontján,
  8. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.