79/
- (VI. 24.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- június 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva U. K. és Sz. V. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozók
- május 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e azzal, hogy továbbra is önálló országgyűlési biztos védje a személyes adatainkat, a közérdekű adatokat viszont ne titkolhassák el előlünk? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény hozza létre az adatvédelmi biztos önálló intézményét (IV. fejezet). Ennek megfelelően az adatvédelmi biztos jogállása megegyezik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (részben az Alkotmányban szabályozott) jogállásával. A
- január 1-jétől hatályos Alaptörvény
- cikke ugyanakkor csak egy országgyűlési biztost (alapvető jogok biztosa) nevesít, és a VI. cikkben utal arra, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi. Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a választópolgár egy, a hatályos szabályozás szerinti megoldással megegyező, ugyanakkor a jövőbeli szabályozással ellentétes felvetés esetén nem tudja kétséget kizáróan eldönteni, hogy „igen” vagy „nem” szavazatával pontosan milyen megoldást támogat. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában két kérdés, amelyek logikailag nem képeznek egységet, külön-külön is megválaszolhatók (a személyes adatok védelmében eljáró független országgyűlési biztos intézménye és a közérdekű adatok megismerhetőségének kérdése). Így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Mivel a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Testület az Nsztv.
- § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat
- évi LXIII. törvény IV. fejezetén, az Alaptörvény
- cikkén, és VI. cikkén, az Nsztv.
- §-án és a
- § c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke