35/
- (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók
- december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy a bíróságok tekintetében a minden év július 15-étől augusztus 20-áig terjedő időszakra szóló „Törvénykezési szünet” elnevezést az Országgyűlés törvény ben „Ítélkezési szünet” elnevezésre módosítsa?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Nem egyértelmű a választópolgár számára a népszavazási kezdeményezésben megfogalmazott módosítás célja, továbbá, hogy milyen változást eredményezne az elnevezés módosítása. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítés megtagadása során – figyelemmel az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára [pl. 18/
- (III. 12.) AB határozat] – azt is vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel-e a Ve.
- §-ában meghatározott alapelveknek, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Ezen alapelvek a választás valamennyi részvevőjét érintik, kötelezik. Ennek értelmében népszavazáshoz való jog gyakorlása során csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével, intézményének rendeltetésével. Ennek következtében a kezdeményezőnek a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Mindezek ismeretében a jog formális elő írásainak megfelelő kezdeményezés jogellenessé válik akkor, ha az Országos Választási Bizottság a konkrét tényállások vizsgálata során olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően élt jogával. Az Országos Választási Bizottság rögzíti, hogy a kezdeményezők – a népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyát, jelentőségét, hatását tekintve – nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel jártak el, így nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően éltek népszavazáshoz való jogukkal. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja az Nsztv.
- § b) és c) pontjai értelmében, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek. II. A határozat az Nsztv.
- §-án,
- § b) és c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a Ve.
- § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
- §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke