Röviden
Ez a határozat létrehoz egy eseti bizottságot az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek jelölésére.
Mit szabályoz
- Az Állami Számvevőszék elnöki és két alelnöki tisztségére történő jelölés érdekében létrehozott eseti bizottság létrehozását.
- A bizottság nevét, feladatát, tagjainak számát és ajánlási módját.
- A jelöltek kiválasztásának feltételeit és a bizottság működésének költségeit.
Kikre vonatkozik
- Az Országgyűlésre, mint a bizottságot létrehozó szervre.
- Az Országgyűlés képviselőire, akik a bizottság tagjai.
Főbb pontok
- A bizottság 8 tagból áll, akik országgyűlési képviselők.
- A jelöléshez legalább öt bizottsági tag „igen” szavazata szükséges.
- A bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.
- A bizottság megbízatása az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásáig tart.
📄 Jogszabály szövege
34/
- (VI. 16.) OGY határozata az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról.
- Az Országgyűlés az Állami Számvevőszékről szóló
- évi XXXVIII. törvény
- §
(1)bekezdésére figyelemmel az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához szükséges jelölés érdekében – a Házszabály 34. §
(1)bekezdése, illetve
- §-a alapján – eseti bizottságot hoz létre.
- A bizottság neve: az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő bizottság (a továbbiakban: bizottság).
- A bizottság feladata: jelölt állítása az Állami Számvevőszék elnöki és két alelnöki tisztségére.
- A bizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: a Fidesz 4 a KDNP 1 az MSZP 1 a Jobbik 1 az LMP 1 tagot ajánlhat.
- A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
- A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben, azonban az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok ilyenkor is változatlanok maradnak. A bizottság megalakulása során tagot nem jelölő képviselőcsoport a bizottság fennállása alatt bármikor jelölhet tagot, melyet az eredeti eljárásnak megfelelően választ meg az Országgyűlés.
- Az Állami Számvevőszék elnökjelöltjévé, illetve alelnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag „igen” szavazatát megkapta.
- Az Országgyűlés felkéri a bizottságot, hogy a jelöltek személyéről haladéktalanul döntsön.
- A bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.
- A bizottság ügyrendjét – a létrehozásáról szóló határozat szabályainak figyelembevételével – a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.
- A bizottság működésének költségei az Országgyűlés költségvetéséből kerülnek biztosításra.
- A bizottság megbízatása a tagok megválasztását követő alakuló üléssel kezdődik és az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásáig tart.
- E határozat a közzétételének napján lép hatályba. Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.