← Magyarország

202/2011. (XII. 23.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. december 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

Röviden

Ez a határozat megtagadja egy népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, mert a feltett kérdés nem egyértelmű.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

202/

  1. (XII. 23.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. december 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó
  1. december 1-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne alkosson olyan törvényt, amellyel a szakszervezetek számára hátrányosan módosítja az 1992.évi XXII.törvényt, a Munka törvénykönyvét ?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ugyanis az Országgyűlés T/
  1. számon
  2. december 13-án elfogadta a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt, melynek kihirdetése folyamatban van. Ezen törvény
  3. §-ának rendelkezése értelmében a módosító és átmeneti – így a hatályon kívül helyező – rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik. Az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépését követően – egy eredményes népszavazás esetén – két különböző Munka Törvénykönyve lenne egyidejűleg hatályban, amely a jogalkalmazást ellehetetlenítené. Továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű a fentiekben kifejtett okokból a választópolgárok számára sem, hiszen nem állapítható meg egyértelműen, hogy aláírásukkal pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatnak. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű továbbá azért sem, mivel nem állapítható meg, hogy mi értendő a „hátrányosan módosítja” fogalom alatt. A „hátrány” szubjektív érzeten is alapulhat, ami eltérő lehet az egyes polgárok esetében, így a kérdés megfogalmazása nem felel meg az egyértelműség követelményének. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így az Országos Választási Bizottság az Nsztv.
  4. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv.
  5. §-án,
  6. § c) pontján,
  7. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.