← Magyarország

16/2004. (IV. 24.) IHM rendelete a piacmeghatározás, a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vo

Röviden

Ez a rendelet az elektronikus hírközlési piacok meghatározására, elemzésére, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és az általuk betartandó kötelezettségek előírására vonatkozó alapelveket állapítja meg.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

16/

  1. (IV. 24.) IHM rendelete a piacmeghatározás, a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelvekről. Az elektronikus hírközlésről szóló
  2. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.)
  3. §-a

(4)bekezdésének o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya
  1. § A rendelet hatálya kiterjed az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók) és a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság). Piacmeghatározás
  2. §
(1)A hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) érintett piacként azonosítja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos azon piacokat, amelyek jellemzői indokolják (ideértve különösen, ha az általános versenyjogi eszközök önmagukban nem alkalmasak a hatékony verseny biztosítására) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az Eht. XI—XIV. fejezete szerinti kötelezettségtípusok közül valamely kötelezettség, illetve kötelezettségek előírását, fenntartását, illetve módosítását.
(2)A Tanács az érintett piacokat az
  1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatási (áru) piacok vizsgálatából kiindulva, a versenyjog vonatkozó szabályai, valamint a piacmeghatározás, a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során a hatóság által alkalmazandó alapelvekről (vizsgálati szempontokról) szóló IHM tájékoztatóban meghatározottak szerint, a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével határozza meg. A Tanács a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságai által indokolt esetben az
  2. számú mellékletben meghatározott szolgáltatási (áru) piacoktól eltérő piacokat is meghatározhat. Piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölése, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása
  3. §
(1)A Tanács a piacelemzést és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölését, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírását a versenyjog vonatkozó szabályai, valamint az informatikai és hírközlési miniszter által kiadott tájékoztatóban meghatározottak szerint, a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével végzi el.
(2)Az Eht. 53. §-ának
(1)bekezdése szerinti közös gazdasági erőfölény a szolgáltatók szerkezeti vagy egyéb kapcsolódása nélkül is megállapítható, ha a vizsgált szolgáltatók olyan piacon működnek, amelynek szerkezete elősegíti a magatartások összehangolását. A magatartások összehangolását a
(2)bekezdés szerint elősegítő piacokra különösen a
  1. számú mellékletben meghatározott jellemzők vagy azok egy részének fennállása utalhat. Záró rendelkezések
  2. §
(1)Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.
(2)Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
  1. a)az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról (Hozzáférési irányelv);
  2. b)az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv);
  3. c)az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználási jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv). Kovács Kálmán s. k., informatikai és hírközlési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.