1426/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a sztrájkról szóló
- évi VII. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
- Az indítványozó első beadványában a sztrájkról szóló
- évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
- és
- §-ának kiegészítését kezdeményezte, továbbá indítványozta az Sztv.
- §
(1)bekezdés a) pontja „[Mt. 66/A. §
(2)–
(5)bek.]” szövegrészének megsemmisítését, mert az utalásban említett jogszabály hatályát vesztette. Az előkészítő eljárás során az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta az indítványozót, hogy beadványa nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért kiegészítésre szorul. A megállapított határidőn belül az indítványozó új beadványt terjesztett elő, amelyben az Sztv. egészének megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint az Sztv. sérti az Alkotmány 58. §
(1)bekezdésében foglalt mozgásszabadságot, a 70/B. §
(1)bekezdésében foglalt munkához való jogot, és a70/A. §
(1)bekezdésében foglalt „emberi, illetve állampolgári jogokat”. A beadvány indokolása az Sztv. elfogadásának körülményeiről, a sztrájkok káros hatásairól, az Sztv. hiányos szabályozásáról, és az Sztv.-vel kapcsolatos jogalkalmazási nehézségekről szóló érveket tartalmaz. Ezek mellett az indítványozó az Sztv. legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az „nem írja elő kötelezően az elégséges szolgáltatásban történő megállapodást, azt, hogy addig nem lehet sztrájkot megkezdeni, ameddig a felek között nincs megállapodás.” 2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. §
(2)bekezdése kimondja: „Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia.” Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 21. §
(2)bekezdése szerint „az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok megsértenek, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.” Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti [654/H/
- AB határozat, ABH 2001, 1645.; 472/B/
- AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/
- AB végzés, ABH 2002, 1783.].
- Az indítványozó jelen ügyben – a paragrafusok felsorolásán túl – nem jelölte meg, hogy az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseit miért sérti az Sztv. egésze, illetve a Sztv. konkrétan melyik rendelkezését (rendelkezéseit) és milyen alkotmányos indokból tartja alkotmányellenesnek. Az Ügyrend
- § d) pontja alapján az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az indítványozó a hiánypótlásra neki visszaadott indítványt újból hiányosan adta be, és emiatt az érdemben nem bírálható el. Ezért az Alkotmánybíróság – tekintettel az Abtv.
- §
(2)bekezdésére és az Ügyrend 21. §
(2)bekezdésére – az Ügyrend
- § d) pontja alapján visszautasította az indítványt. Budapest,
- szeptember
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke