436/2009. (XI. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. november 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében…
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat megtagadja egy aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amely országos népszavazási kezdeményezéshez kapcsolódott.
Kire vonatkozik: Azokra a magánszemélyekre, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be; Az Országos Választási Bizottságra, amely dönt az aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát.
- Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés egyértelműségét.
- Az Alkotmánybíróság rendeltetését és eljárását.
- Az Alkotmány módosításának eljárási rendjét.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra a magánszemélyekre, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
- Az Országos Választási Bizottságra, amely dönt az aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről.
Melyek a főbb pontok?
- Az Országos Választási Bizottság megtagadta egy aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
- A megtagadás oka, hogy a népszavazásra feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.
- A kérdés nem egyértelmű, mert nem állapítható meg pontosan, mit ért a beadványozó "határozattervezet" alatt.
- A kérdés érdemben érinti az Alkotmánybíróság rendeltetését és burkolt alkotmánymódosításra irányuló tartalma miatt is elutasításra került.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
436/2009. (XI. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. november 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és a dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás I. A beadványozó 2009. október 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróságnak az indítvány elbírálása tárgyában hozott érdemi határozata meghozatala előtt a határozattervezetet – legalább 15 napos határidő biztosításával – az indítványozóval közölni kell, amelyre az indítványozó írásban véleményt terjeszthet elő?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű azért, mert nem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért „határozattervezet” alatt. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy beadványozó mikori, milyen készültségi fokban lévő határozattervezetet említ és annak megküldését hány alkalommal javasolná. A fentiek ismeretében nem értelmezhető a határozattervezet fogalma, tekintettel az elkészítés és az ülésezés szabályaira.
A kérdés a fenti egyértelműségi hibákon túl érdemben érinti az Alkotmánybíróságnak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény ben (a továb biak ban: Alkotmány) szabályozott rendeltetését is. Egyrészről jelentősen befolyásolná az Alkotmánybíróság alapvető funkcióját, másrészről az Alkotmánybíróság eljárását egyfajta hatósági eljárássá alakítaná át, melyben az indítványozó „ügyféli jogokat” kapna. Az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetése azonban a normakontroll, melyben – a személyes sérelem orvoslására is szolgáló, de kivételes alkotmányjogi panaszon túl – nincs jelentősége az indítványozó személyének, és nem fűződik különleges érdek ahhoz, hogy eljárási jogosultságokkal ruházzák fel. Ezekre tekintettel a kérdést burkolt alkotmánymódosításra irányuló tartalma miatt is el kellett utasítani.
Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására csak az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok].
Tekintettel az Nsztv. 10. § b) és c) pontjaira az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
II. A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke