(1)bekezdése alapján létrehozza az Akkreditálási Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). 2. A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó és véleményező szerve, amelyet az ügyrendjében meghatározott időközönként a Tanács elnöke hív össze. A Tanácsban állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) főigazgatója. 3. A Tanács javaslatokat fogalmaz meg az akkreditálási eljárás hatékonyabbá tételére, ennek keretében a Hatóságtól az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint információkat kérhet. A Tanács feladata az akkreditálásban érdekeltek képviselete, annak elősegítése, hogy a Hatóság és az akkreditáló bizottság, valamint az értékelő csoport munkáját részrehajlás nélkül, objektíven, pártatlanságot veszélyeztető gazdasági-, pénzügyi- vagy egyéb érdekektől mentesen végezze, a Hatóság által végzett akkreditálási tevékenység diszkriminációmentességének elősegítése, valamint állásfoglalás készítése a Hatóság éves tevékenységéről. Az akkreditálási eljárásokban a Tanács javaslattevő, tanácsadó és véleményező jogkörrel nem rendelkezik. 4. A 3. pont szerinti feladatokat – különösen az akkreditálás műszaki megfelelőségének értékelésére, valamint új akkreditálási területek bevezetési feltételeinek, illetve a meglévők változtatásának előkészítésére vonatkozó javaslatok kidolgozását – a Tanács az akkreditált szervezetek és természetes személyek által, szakterületenként kialakított Szakmai Bizottságokkal együttműködve, véleményükre és javaslataikra építve látja el. 5. A Tanácsba az alábbi területek és szervezetek delegálhatnak egy-egy tagot:
- a)vizsgálólaboratóriumok,
- b)mintavevő szervezetek,
- c)kalibráló laboratóriumok,
- d)jártassági vizsgálatot szervező szervezetek,
- e)terméktanúsító szervezetek, f ) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek,
- g)személyzettanúsító szervezetek,
- h)ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével,
- i)referenciaanyag-gyártó szervezetek,
- j)a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezetek vagy természetes személyek,
- k)az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek,
- l)Akkreditált Szervezetek Klasztere. 6. A Tanács tagjaként olyan személy jelölhető, aki a szakterületén felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá jártas az akkreditálásban. 7. A Tanács tagjait az iparügyekért felelő miniszter nevezi ki határozatlan időre. A Tanács elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
- a)halálával,
- b)lemondással,
- c)megbízatásának visszavonásával,
- d)a cselekvőképességét érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerüléssel,
- e)magyar állampolgárságának vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogának vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállásának megszűnésével. 8. A Tanácsot az iparügyekért felelős miniszter által az 5. pontban meghatározott tagok közül határozatlan időre kinevezett elnök vezeti. 9. A Tanács működésének részletes szabályait, az elnök és a tagok helyettesítésének rendjét, az esetleges meghívottak Tanács ülésén történő részvételét, a Tanács tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az ügyrend tartalmazza. A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg. 10. A Tanács tagjait e tevékenységükért díjazás nem illeti meg. 11. Ez a határozat 2016. január 1-jén lép hatályba. 12. A Tanács tagjait az 5. pontban foglalt szervezetek 2016. március 31-ig delegálják az iparügyekért felelős miniszterhez címzett nyilatkozattal. A Tanács tagjait és elnökét az iparügyekért felelős miniszter 2016. április 30-ig nevezi ki. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök