Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

2015. CXLVI. törvény az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény módosítja a polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességét.

Kire vonatkozik: Azokra, akik menedékjogi eljárásban vettek részt és menekültügyi határozatuk bírósági felülvizsgálatát kérik; Azokra, akiket a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok
3
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások eredményeként hozott menekültügyi határozatok bírósági felülvizsgálatának illetékességét.
  • Bizonyos bűncselekmények (pl. pénzhamisítás, gazdasági csalás, költségvetést károsító bűncselekmények) büntetőeljárásának illetékességét.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azokra, akik menedékjogi eljárásban vettek részt és menekültügyi határozatuk bírósági felülvizsgálatát kérik.
  • Azokra, akiket a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak.

Melyek a főbb pontok?

  • A menedékjogi határozatok bírósági felülvizsgálata alapvetően a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartozik, kivéve bizonyos területeken, ahol a Pécsi vagy a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.
  • Bizonyos bűncselekmények esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, illetve a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.
  • Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbírósági vagy törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekben a Barcsi Járásbíróság illetékességi területén és Baranya megyében a Pécsi Járásbíróság, illetve a Pécsi Törvényszék, míg Zala és Somogy megyében (Barcs kivételével) a Zalaegerszegi Járásbíróság, illetve a Zalaegerszegi Törvényszék jár el.

Energia- és hálózatos ágazati jog

8

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (3)
  1. 1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (14) be
  2. 2. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (6) bekezdé
  3. 310. § (4) bekezdésében az „(5), illetve (6)” szövegrész helyébe az „(5)–(6a)

2015. CXLVI. törvény az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről.

1.A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. §A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(14) A menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások eredményeként az elfogadhatatlanság tárgyában hozott menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálati eljárására

a)a – b) és c) pontban meghatározott kivétellel – Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,
b)a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területén és Baranya megye területén benyújtott kérelmek tekintetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,
c)a Zala megye és Somogy megye – a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területének kivételével – területén benyújtott kérelmek tekintetében a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.”
2.A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

2. §(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) – kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés], valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (5) bekezdés] –, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) – kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk.

397.§) –, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk.

XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi

Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben – a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Szegedi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el.”

(2)A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben
a)a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területén és Baranya megye területén Pécsi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Pécsi Törvényszék,
b)a Zala megye, Somogy megye – a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területének kivételével – területén a Zalaegerszegi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Zalaegerszegi Törvényszék jár el.”
(3)A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (7) bekezdésében az „(5)–(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5)–(6a) bekezdés”, 308. § (1) bekezdésében az „(5)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5)–(6a) bekezdése”,

310. §(4) bekezdésében az „(5), illetve (6)” szövegrész helyébe az „(5)–(6a)” szöveg lép

A törvényt az Országgyűlés a 2015. szeptember 29-i ülésnapján fogadta el.

3.Záró rendelkezés 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.