← Magyarország

2015. CXLVI. törvény az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről.

Röviden

Ez a törvény módosítja a polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességét.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

  1. CXLVI. törvény az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről.
  2. A polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény módosítása
  4. § A polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény
  6. §

(14)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(14)A menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások eredményeként az elfogadhatatlanság tárgyában hozott menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálati eljárására
  1. a)a –
  2. b)és
  3. c)pontban meghatározott kivétellel – Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,
  4. b)a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területén és Baranya megye területén benyújtott kérelmek tekintetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,
  5. c)a Zala megye és Somogy megye – a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területének kivételével – területén benyújtott kérelmek tekintetében a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.” 2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 2. §
(1)A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény
  2. §
(6)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(6)A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk.
  1. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk.
  2. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk.
  3. §), a gazdasági csalás (Btk.
  4. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk.
  5. §) – kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk.
  6. §
(3)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés], valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. §
(5)bekezdés] –, a pénzhamisítás (Btk.
  1. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk.
  2. §), a bélyeghamisítás (Btk.
  3. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) – kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk.
  4. §
(4)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk.
  1. §) –, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk.
  2. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben – a
(6a)bekezdésben meghatározott kivétellel – a Szegedi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el.”
(2)A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény
  2. §-a a következő
(6a)bekezdéssel egészül ki: „
(6a)Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben
  1. a)a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területén és Baranya megye területén Pécsi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Pécsi Törvényszék,
  2. b)a Zala megye, Somogy megye – a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területének kivételével – területén a Zalaegerszegi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Zalaegerszegi Törvényszék jár el.”
(3)A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény
  2. §
(7)bekezdésében az „
(5)–
(6)bekezdés” szövegrész helyébe az „
(5)–
(6a)bekezdés”, 308. §
(1)bekezdésében az „
(5)–
(6)bekezdése” szövegrész helyébe az „
(5)–
(6a)bekezdése”, 310. §
(4)bekezdésében az „
(5), illetve
(6)” szövegrész helyébe az „
(5)–
(6a)” szöveg lép. A törvényt az Országgyűlés a
  1. szeptember 29-i ülésnapján fogadta el.
  2. Záró rendelkezés
  3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.