← Magyarország

2024. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről (munkáshitel)

Összefoglalás

A törvény bevezeti a munkáshitelt: a fiatal, pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítő, állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönt. Az állam készfizető kezesként felel a hitelért, és rendezi az igénylők adatainak kezelését.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege

  1. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.I.
  2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  3. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  4. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről * Az Országgyűlés abból a célból, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítse, az általuk igénybe vehető állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönről a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MUNKÁSHITEL I. FEJEZET ALAPVETŐ SZABÁLYOK
  5. §

(1)Az állam – a
(2)és
(3)bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért.
(2)Az állami kezességvállalás mértéke a munkáshitel tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a.
(3)A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles.
  1. § A hitelintézet a munkáshitellel kapcsolatos feladatai ellátása – így különösen az
  2. §
(1)bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételek ellenőrzése – céljából az igénylő, illetve támogatott személy következő adatait
  1. a)természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét,
  2. b)állampolgárságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy az oltalmazott jogállását, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,
  3. c)lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) adatait,
  4. d)társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságának adatait,
  5. e)büntetlen előéletére vonatkozó adatát,
  6. f)állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozásra vonatkozó adatát, nyilatkozatát,
  7. g)a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. §
(1)bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott tartozásra vonatkozó adatát,
  1. h)foglalkozására, munkaviszonyára vonatkozó adatokat, valamint,
  2. i)munkaidőre vonatkozó adatokat a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli. 3. §
(1)A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását, valamint az elbíráláshoz szükséges – a Kormány rendeletében meghatározott – nyilatkozatok és okiratok bemutatását követően az igénylő
(3)bekezdés szerinti adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére.
(2)A Kincstár az
(1)bekezdés szerint részére megküldött adatok alapján a
(3)bekezdés szerinti adattartalommal a kölcsönkérelmet benyújtó igénylőkről nyilvántartást vezet.
(3)A Kincstár a
(2)bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti:
  1. a)a kölcsönszerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének adatait,
  2. b)az új támogatott személyek
  3. ba)természetes személyazonosító adatait,
  4. bb)lakcímadatait.
(4)A hitelintézet és a Kincstár a
(3)bekezdés szerinti adatokat a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli. MÁSODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
  1. Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések
  2. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkáshitel igénybevételének feltételeit, nyújtásának részletes szabályait. *
  3. §
(1)Ez a törvény – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2)Az 1–
  1. §, a 15–
  2. § és a
  3. §
  4. január 1-jén lép hatályba.
(3)A 13–
  1. § e törvény kihirdetését követő
  2. napon lép hatályba.
  3. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
  4. § E törvény a)
  5. alcíme az Alaptörvény
  6. cikk
(8)bekezdése, valamint 26. cikk
(1)és
(2)bekezdése alapján, b)
  1. alcíme az Alaptörvény
  2. cikk
(7)bekezdése alapján, c) 10. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk
(3)bekezdése, 2. cikk
(1)bekezdése és 35. cikk
(1)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
  1. Az Európai Unió jogának való megfelelés
  2. § E törvény
  3. §-a a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló,
  4. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
  5. cikk
(1)bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja. III. FEJEZET MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK 4–
  1. * 8–
  2. § * 6–
  3. * 13–
  4. § * 8–
  5. * 15–
  6. § *
  7. *
  8. § *
  9. *
  10. § * Vissza az oldal tetejére -->

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.