← Magyarország

120/2010. (VI. 30.) AB határozata országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában.

Összefoglalás

A 120/2010. (VI. 30.) AB határozat helybenhagyja az Országos Választási Bizottság 447/2009. (XI. 20.) OVB határozatát, amely megtagadta egy végkielégítésről szóló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege

120/

  1. (VI. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 447/
  2. (XI. 20.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 447/
  3. (XI. 20.) OVB határozatával (a továb biak ban: OVBh.) megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a kormány tagjai, továbbá az általuk megbízott személyek megbízatásuk megszűnésekor ne kaphassanak végkielégítést?” Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven feltett kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  4. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  5. §

(1)bekezdésében foglaltaknak. Az OVB szerint nem egyértelmű ugyanis az, hogy mit kell a „kormány tagjai által megbízott személy” kitétel alatt érteni. Ezért nem világos, hogy a jogalkotónak milyen személyi körre vonatkozóan keletkezne jogalkotási kötelezettsége a kérdésről tartott eredményes népszavazás esetén. A kezdeményező törvényes határidőn belül kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint kérdése egyértelmű, hiszen a „kormánytagjai kitétel jogszabályban meghatározott személyi kört jelent, a megbízás pedig e személyi kör által adott megbízásos jogviszonyokra terjed ki”. II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. §
(2)bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. §
(1)bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. 2. A kifogásolt határozatban az OVB azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt követelménynek. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogást nem találta megalapozottnak, az OVBh.-ban foglalt indokolással egyetértve, az indokok helyességére tekintettel az OVBh.-t azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. június 28. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.