2015. CXLIII. törvény a közbeszerzésekről.

2015. CXLIII. törvény a közbeszerzésekről. Magyarország Országgyűlése a  közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a  közbeszerzések során a  tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a  helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a  környezetvédelem és az  állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával – összhangban a közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel – a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE, ALAPELVEK 1. § (1) E  törvény szabályozza a  közbeszerzési eljárásokat, valamint a  koncessziós beszerzési eljárásokat, és az  azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait. (2) E  törvény Első Része, valamint Ötödik–Nyolcadik Része alkalmazásában közbeszerzési eljárás alatt a  koncessziós beszerzési eljárásokat is érteni kell, kivéve, ahol e törvény kifejezetten eltérően rendelkezik. 2. § (1) A  közbeszerzési eljárásban az  ajánlatkérő köteles biztosítani, a  gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos. (4) Az  ajánlatkérőnek a  közpénzek felhasználásakor a  hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. (5) Az  Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a  közösségi származású áruk számára a  közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az  Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a  nem közösségi származású áruk számára a  közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az  Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. (6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban levetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is. (7) E  törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e  törvény az  eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a  szerződés megkötése és teljesítése, illetve a  közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a  közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. (8) A  közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az  e  törvényben foglalt eltérésekkel a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés a 2015. szeptember 22-i ülésnapján fogadta el. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában: 1. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; 2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a  szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót; 3. címke: olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás megfelel bizonyos követelményeknek; 4. címkézési követelmény(ek): az  a  követelmény, amelyet az  adott építménynek, terméknek, szolgáltatásnak, folyamatnak vagy eljárásnak teljesítenie kell a kérdéses címke megszerzéséhez; 5. egységes európai közbeszerzési dokumentum: a Második Rész alkalmazásában a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a 82. § (5) bekezdés szerinti objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgáló dokumentum, amely a  gazdasági szereplőnek az  Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány szerint tett nyilatkozatát tartalmazza; 6. elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás: az  elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott fogalom; 7. életciklus: egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve az  elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is – a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig; 8. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom; 9. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell, kivéve a  9.  § (1)  bekezdés c) pontja esetében; 10. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a  piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja; 11. hátrányos helyzetű munkavállaló: a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott fogalom; 12. innováció: olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat – beleértve többek között a  termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat – új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az  üzletvitel, a  munkaszervezés vagy a  külső kapcsolatok terén, amelynek célja különösen valamely tevékenység hatékonyságának javítása, kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése; 13. írásbeli vagy írásban: a  közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is; 14. járulékos közbeszerzési szolgáltatás: közbeszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenység, így különösen a) közbeszerzési eljárások lefolytatását, illetve keretmegállapodások megkötését az  ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása, b) közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás, c) közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és javára; 15. kapcsolt vállalkozás: az  a  vállalkozás, amely a  számvitelről szóló törvény értelmében a  közszolgáltató ajánlatkérővel összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles, vagy olyan vállalkozás, a) amely felett a  közszolgáltató ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorol, b) amely a közszolgáltató ajánlatkérő felett meghatározó befolyást gyakorol, vagy c) amely a közszolgáltató ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll; 16. kérelmi elem: a  Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az  az elkülöníthető része, amely tartalmazza a  jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt, magatartást, döntést vagy mulasztást a  megsértett jogszabályi rendelkezés(ek) megjelölésével, valamint a  Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a  kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik; 17. keresleti kockázat: a  szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás iránti aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat; 18. keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget; 19. kínálati kockázat: a  szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó kockázat; 20. koncessziós jogosult: olyan gazdasági szereplő, amellyel az ajánlatkérő építési vagy szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szerződést kötött; 21. közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az  ajánlatkérő a  közbeszerzés vagy a  koncesszió tárgya, illetve a  közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az  eljárást megindító hirdetmény, az  eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a  gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés; 22. közbeszerzés előkészítése: az  adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az  adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a  közbeszerzés becsült értékének felmérése, a  közbeszerzési dokumentumok előkészítése; 23. közbeszerzés megkezdése: a  közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja; 24. közbeszerzési szerződés: e  törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés; 25. központi beszerző szerv: a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; 26. központosított közbeszerzés: központi beszerző szerv által állandó jelleggel ellátott olyan tevékenység, amelynek célja a) áruk vagy szolgáltatások megrendelése e  törvény szerinti ajánlatkérők számára való továbbértékesítés céljából, illetve b) e törvény szerinti ajánlatkérők számára áruk beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére irányuló szerződések vagy keretmegállapodások megkötése; 27. közszolgáltatói szerződés: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek célja az  ajánlatkérő e  törvény szerinti közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása; 28. meghatározó befolyást képes gyakorolni az  a  szervezet, amely az  alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét, b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a  befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek, c) jogosult arra, hogy a  vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a  felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja; 29. médiaszolgáltató: az  a  természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását; 30. műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti; 31. nem központi ajánlatkérő: az 5. § (1) bekezdés c)–e) pontja, valamint (2)–(3) bekezdése szerinti ajánlatkérő; 32. pénzügyi intézmény: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 33. postai küldemény: megcímzett küldemény végleges, szállítandó formájában, tömegétől függetlenül; a levélküldeményeken kívül különösen könyvek, katalógusok, hírlapok folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől függetlenül; 34. postai szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalja magában, ideértve a  postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatást, egyetemes szolgáltatást helyettesítő és az  egyetemes szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásokat; 35. postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás a következő területeken nyújtott szolgáltatás: a) postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és az  azt követő szolgáltatások, különösen a küldeményrendező szolgáltatások), b) az  a)  pontban nem szereplő postai küldeményekhez, különösen címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások; 36. részvételre jelentkező: az  a  gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban részvételi jelentkezést nyújt be; 37. szakmai ajánlat: a  beszerzés tárgyára, valamint a  műszaki leírásban és a  szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat; 38. szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a  szociális igazgatásról és a  szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a  szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a  szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a  támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendelet szerinti szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet; 39. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást; 40. tervpályázat: olyan jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a  település- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén  – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki; 41. védett munkahely: az  akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a  munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXCI.  törvény 22.  §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint az olyan munkáltató, amely működésének fő célja hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása. III. FEJEZET A TÖRVÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA 4. § (1) A meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5–7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. (2) A  közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. Ajánlatkérő szervezetek 5. § (1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: a) a minisztérium, b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, d) a 9. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti jogi személyek, e) az  a  jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. (2) A  támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az  az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a  nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában, b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltak mellett a  támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az  (1)  bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja. (4) E  törvény rendelkezését köteles betartani az  az (1)–(2)  bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely e  törvény szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. 6. § (1) E  törvény alkalmazásában – a  közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során  – közszolgáltató ajánlatkérő az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott szervezet, amennyiben az  alábbiakban meghatározott közszolgáltató tevékenységet folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre a) ivóvíz előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátása; b) gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása; c) vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység; d) meghatározott földrajzi terület hasznosítása da) repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy belvízi fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából, db) kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy dc) szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából; e) postai szolgáltatás vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtása. (2) Közszolgáltató tevékenységnek minősül, ha a  (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató közszolgáltató ajánlatkérő közbeszerzési eljárása a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20%-a, vagy b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közlekedési szolgáltatások alkalmazásában hálózatnak minősül, ha a szolgáltatást az  illetékes hatóság által meghatározott üzemeltetési – különösen a  szolgáltatási útvonalakra, a  rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó – feltételek alapján nyújtják. 7. § (1) E  törvény alkalmazásában – a  közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során  – közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek körébe, és amely a  6.  § (1)–(2)  bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenységet folytatja vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, feltéve, hogy felette az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. (2) E  törvény alkalmazásában – a  közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az  (1)  bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a  6.  § (1)–(2)  bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja. (3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában nem minősül közszolgáltató tevékenységnek, ha a) gáz vagy hőenergia esetén az  érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az  ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladja meg az  érintett szervezet árbevételének 20%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát; b) villamos energia vagy ivóvíz esetén az  érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő tevékenység folytatásához állít elő villamos energiát vagy ivóvizet, valamint a  hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladja meg az  általa előállított villamos energia vagy ivóvíz teljes mennyiségének 30%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát. (4) A  (2)  bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a  6.  § (1)–(2)  bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit. (5) Nem minősül a (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jognak, ha a közszolgáltató tevékenység ellátásának jogát az  érintett gazdasági szereplő nyilvános eljárásban, objektív kritériumok alapján nyerte el. Ilyen eljárásnak minősül különösen: a) a földgázellátásról szóló törvény szerinti, földgázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárás; b) a  villamos energiáról szóló törvény szerinti, új villamosenergia-termelő kapacitások (erőművek) létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás vagy pályázat; c) a  postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, engedélyköteles postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése; d) a bányászatról szóló törvény szerinti, szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezése; e) a  vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az  1191/69/EGK és az  1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti autóbusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési eljárás, feltéve, ha az  megfelel e  rendelet 4.  cikk (3)–(4)  bekezdésének, valamint 5. cikk (3) bekezdésének. A közbeszerzés tárgyai 8. § (1) Közbeszerzésnek minősül a  közbeszerzési szerződés, valamint az  építési vagy szolgáltatási koncesszió e  törvény szerinti megkötése. A  közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. (2) Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az  ajánlatkérő részéről. Az  árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. (3) Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az  1.  mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. (4) A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. (5) Az  építési koncesszió e  törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az  ajánlatkérő a  (3)  bekezdésben meghatározott építési beruházást rendel meg, és az  ajánlatkérő ellenszolgáltatása az  építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e  jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az  építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével. (6) A  szolgáltatási koncesszió e  törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a  szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e  jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a  szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével. (7) Az (5)–(6) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a  koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e  két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a  koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek figyelembe. (8) A  közbeszerzés tárgyát a  Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a  továbbiakban: CPV) történő hivatkozással is meg kell adni. Kivételek 9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni a) a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a  külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a  beszerzés a  külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a  b)  pont ba)  alpontjának megfelelő kivételi esetben az  Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény alkalmazása alól felmentést adott; b) az a) pont alá nem tartozó ba) azon beszerzésekre, amelyek esetében a  közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az  állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, bb) olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei, a  minősített adatok védelme vagy a  szükséges különleges biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárásban előírható biztonsági intézkedésekkel nem garantálhatóak, és amelyek megrendelésére az  Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e  törvény alkalmazása alól felmentést adott; c) nemzetközi megállapodásban vagy nemzetközi egyezményben meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésnek (a továbbiakban: EUMSZ) megfelelően kötött nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik, azzal, hogy a  nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell; d) csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására – ideértve a  hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a  kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is – vonatkozó nemzetközi megállapodásban vagy nemzetközi egyezményben meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre; e) ha az  ajánlatkérő – nemzetközi jogi kötelezettség alapján – nemzetközi szervezet által előírt külön eljárás szerint köteles a beszerzést megvalósítani; f ) nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által meghatározott külön eljárás szerinti beszerzésre, ha a beszerzést teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény finanszírozza, vagy abban az esetben, ha a beszerzést legnagyobb arányban az adott szervezet vagy intézmény finanszírozza, és a felek e törvénytől eltérő közbeszerzési szabályok alkalmazásában állapodnak meg; g) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése, hogy az ajánlatkérő számára lehetővé tegye nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét, illetve a nyilvánosság irányában egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását; h) az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a  kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az  ajánlatkérő által e  pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik; i) az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az  ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a  saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az  ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a  kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az  ajánlatkérő által e  pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik; j) az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az  ajánlatkérők között, ahol az  ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról; k) a központi beszerző szerv által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a  központi beszerző szerv közbeszerzési szerződést kötött, valamint a központi beszerző szervek által nyújtott járulékos közbeszerzési szolgáltatások megrendelése. (2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a közbeszerzési szerződést a kontrollált jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés h) pontja szerint kontrollált más jogi személlyel. (3) Az  (1)  bekezdés h)  pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha a  kontrollált jogi személy tagja az  állam. Ebben az  esetben az  (1)  bekezdés h)  pontja szerinti feltételeknek a  tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az  általa vezetett szerv), mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (4) Az  (1) bekezdés i) pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát a kontrollált jogi személy döntéshozó szerveiben. A  képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek egy, több vagy akár minden, kontrollt gyakorló ajánlatkérőt is. A kontrollált jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek a kontrollt gyakorló ajánlatkérők érdekeivel. (5) Az  (1)  bekezdés h)–i)  pontjaiban rögzített feltételeknek a  szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani. (6) Az  (1)  bekezdés h)–i)  pontja alkalmazásában a  szerződések teljesítéséből származik az  azok alapján, harmadik személy részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az  ellenértéket az  ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. (7) Az (1) bekezdés h)–j) pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az  ajánlatkérő vagy az  ajánlatkérő által kontrollált más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az  azzal kapcsolatban a  szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapulvételével kell megállapítani. Amennyiben a  szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az  ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – az említett adatokat. (8) E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele, illetve az arra vonatkozó egyéb jog megszerzése; b) audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató olyan beszerzése, amelynek tárgya audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám vétele, fejlesztése, előállítása, illetve audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatók általi közös előállítása; valamint bármely ajánlatkérőnek az  audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatótól megrendelt műsorszám szolgáltatására vagy műsoridőre vonatkozó szerződése; c) választottbírósági, közvetítői és békéltetői tevékenység; d) jogi szolgáltatás igénybevétele, amennyiben annak tárgya da) ügyvéd által ellátott jogi képviselet bírósági, választottbírósági, hatósági, békéltetői vagy közvetítői eljárásban, valamint az ehhez kapcsolódó, ügyvéd által nyújtott jogi tanácsadás, db) közjegyző által nyújtott hitelesítési szolgáltatás, dc) jogszabály alapján vagy bíróság által kirendelt vagyonkezelő, gyám vagy gondnok által nyújtott, valamint egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek ellátása felett a  kirendelő bíróság felügyeletet gyakorol, dd) tagállami hatósági hatáskör gyakorlását megtestesítő szolgáltatások; e) értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos, a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatások, jegybanki szolgáltatások, valamint az  Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az  Európai Stabilitási Mechanizmus keretében végzett műveletek; f ) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitel- és kölcsönszerződések; g) munkaszerződés, közszolgálati, kormány-tisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony, a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a  Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya; h) nonprofit szervezetek vagy egyesületek által nyújtott, az  állampolgárok védelmét szolgáló 75250000-3, 75251000-0, 75251100-1, 75251110-4, 75251120-7, 75252000-7, 75222000-8, 98113100-9, 85143000-3 CPV kódok által meghatározott polgári védelmi és veszélymegelőzési szolgáltatás, kivéve a  betegszállítási mentőszolgáltatás; i) vasúti vagy földalatti közösségi személyszállítási szolgáltatások; j) a 79341400-0, a 92111230-3 és a 92111240-6 CPV kódok által meghatározott politikai kampányszolgáltatás, amelyet valamely politikai párt választási kampánnyal összefüggésben rendel meg; k) ha a  szolgáltatást az  5.  § (1)  bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az  említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az  EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja; l) a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, kivéve, ha annak eredményét kizárólag az  ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti. (9) E  törvényt nem kell alkalmazni a  6.  § (1)  bekezdés e)  pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet következő tevékenységek célját szolgáló beszerzései vonatkozásában: a) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását), b) a  66100000-1-től 66720000-3-ig terjedő CPV kódok által meghatározott és az  értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, a  pénzügyi eszközök piacairól, a  85/611/EGK és a  93/6/EGK tanácsi irányelv, és a  2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a  93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, valamint az  Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az  európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek, beleértve a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat, c) bélyeggyűjtői szolgáltatások vagy d) logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetve a  raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások). (10) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során az ajánlatkérő jogosult a bűnügyi személyes adatok kezelésére. Közszolgáltató ajánlatkérők esetében alkalmazandó további kivételek 10. § (1) E  törvényt a  közszolgáltató ajánlatkérőnek a  9.  §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a  10–13.  §-ban meghatározott esetekben. (2) A  közszolgáltató ajánlatkérőnek e  törvényt nem kell alkalmaznia az  olyan közszolgáltatói szerződésre, amelyet harmadik fél részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából köt, feltéve, hogy az  ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a  szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot. (3) A  7.  § szerinti közszolgáltató ajánlatkérőnek e  törvényt nem kell alkalmaznia arra a  szerződésre, amely e  törvény szerinti közszolgáltató tevékenysége folytatásától eltérő célra irányul, vagy az  ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával. (4) Az  ajánlatkérő az  Európai Bizottság kérésére köteles – a  Közbeszerzési Hatóságon keresztül – tájékoztatást adni azokról a  tevékenységekről, illetve áru- vagy tevékenységcsoportokról, amelyek a  (2)–(3)  bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak. 11. § E törvényt nem kell alkalmazni a) az ivóvízzel kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére; b) gáz- és hőenergiával, valamint villamos energiával kapcsolatos, 6.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő energiabeszerzésére vagy energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag beszerzésére; c) kőolaj vagy földgáz kitermelésével kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő energiabeszerzésére vagy energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag beszerzésére; d) szén vagy más tüzelőanyag feltárásával és kitermelésével kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő energiabeszerzésére vagy energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag beszerzésére. 12. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni a) a kapcsolt vállalkozással megkötött közszolgáltatói szerződésre, b) a kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, e törvény szerinti közszolgáltató tevékenység folytatása céljából létrehozott közös vállalkozás által ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikének kapcsolt vállalkozásával megkötött közszolgáltatói szerződésre, feltéve, hogy az  Európai Unión belüli árubeszerzések, szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az  a) vagy a  b)  pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos összárbevételének legalább 80%-a a  vele az  a)  pont szerinti viszonyban álló más szervezettel vagy a  közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, a közszolgáltató ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az  előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha e szervezet – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – valószínűsíti az (1) bekezdésben meghatározott árbevételi adatokat. (3) Ha a  közszolgáltató ajánlatkérővel az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást a  közszolgáltató ajánlatkérő részére, e  szervezetek által teljesített szolgáltatásból, árubeszerzésből vagy építési beruházásból származó teljes árbevételt kell figyelembe venni. (4) Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek és e  szervezet az  ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséhez 25%-ot meghaladó mértékben harmadik – e §-ban meghatározott alanyi körön kívül eső – szervezetet kíván igénybe venni, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására az  5.  § (4)  bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az  (1)  bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az  előbbi feltételhez, ha a  kivétel alkalmazásának hiányában az  ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni. (5) E törvényt nem kell alkalmazni továbbá a) a kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, e törvény szerinti közszolgáltató tevékenység folytatása céljából létrehozott közös vállalkozás által ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikével kötendő közszolgáltatói szerződésére, b) a közszolgáltató ajánlatkérő olyan közös vállalkozással kötendő közszolgáltatói szerződésére, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a  közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az  adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és a  létesítő okirata kiköti, hogy a  közös vállalkozást létrehozó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a közös vállalkozás tagjai maradnak. (6) Az  ajánlatkérő az  Európai Bizottság kérésére köteles az  (1)–(5)  bekezdés alkalmazásával kapcsolatban –  a  Közbeszerzési Hatóságon keresztül – tájékoztatást adni a  vele szerződést kötő szervezet nevéről, az  adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az  Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak. 13. § (1) E  törvényt nem kell alkalmazni a  közszolgáltatói szerződés megkötésére, ha a  2014/25/EU irányelv 34–35.  cikke szerinti eljárásban az  Európai Bizottság megállapította, hogy az  érintett közszolgáltató tevékenységet valódi versenyfeltételek mellett végzik olyan piacon, amelyre a  belépés nem korlátozott, vagy az  Európai Bizottság e kérdésben a nyitva álló határidőn belül nem hozott döntést. (2) Az  Európai Bizottság eljárása tekintetében a  2014/25/EU irányelv 35.  cikke, IV.  melléklete, valamint a  vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30.  cikke szerinti eljárás alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2005. január 7-i 2005/15/EK európai bizottsági határozat irányadó. Az  Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a  kérelem megküldése módjáról külön jogszabály rendelkezik. A  külön jogszabály szerinti, az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő végzésével összefüggő minden lényeges tényre vonatkozó tájékoztatás megadásával kapcsolatos feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el. Koncessziók esetében alkalmazandó további kivételek 14. § (1) E  törvényt építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére a  9.  §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmazni az  e  §-ban meghatározott esetekben. Az  építési vagy szolgáltatási koncesszió közszolgáltató ajánlatkérő általi beszerzésére a 10–13. §-ban foglalt kivételek is alkalmazandóak. (2) E törvényt – építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén – nem kell alkalmazni a) ha a  közszolgáltató ajánlatkérő által kötött szerződés egy Európai Unión kívüli államban folytatandó olyan tevékenységre irányul, amely nem jár együtt az  Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával; b) a  6.  § (1)  bekezdés a)  pontjában, valamint a  6.  § (2)  bekezdésében meghatározott tevékenységre irányuló szerződés megkötésére. (3) E törvényt – szolgáltatási koncesszió esetén – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: a) ha a  6.  § (1)  bekezdés b)–e)  pontja szerinti szolgáltatást valamely gazdasági szereplő jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja, azzal, hogy a szerződés megkötéséről – amennyiben a vonatkozó ágazati jogszabály a szerződéskötés más módon történő közzétételéről nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt kell közzétenni; b) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése; c) az  1008/2008/EK irányelv szerinti működési engedély alapján végzett légiközlekedési szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése; d) a  92351100-7 CPV kód által meghatározott lottózói szolgáltatás (lottójáték) szervezésére vonatkozó szerződés jogszabályban vagy hatósági határozatban – az  EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján történő megkötése. (4) A  (3)  bekezdés a)  pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jog alapításáról – a  Közbeszerzési Hatóságon keresztül – harminc napon belül tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. (5) A  (3)  bekezdés d)  pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jog alapítását az  Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A közbeszerzési értékhatárok 15. § (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára: a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az  egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a  központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó – (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott – uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. (4) A 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az  ajánlatkérőknek az  uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetében kell e törvény szerint eljárnia. (5) A  Közbeszerzési Hatóság az  egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Ennek során az  uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az  Európai Bizottságnak az  uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A közbeszerzés becsült értéke 16. § (1) A  közbeszerzés becsült értékén a  közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az  adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a  17–20.  §-ban foglaltakra tekintettel megállapított  – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a  teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést. (3) Ha az  ajánlatkérő lehetővé teszi a  részekre történő ajánlattételt, a  közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani. (4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a  közbeszerzés – 19.  § (3)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított – becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni. (5) A Közbeszerzési Hatóság a becsült érték meghatározásának egyes módszereiről, illetve a módszer megválasztásának szempontjairól útmutatót ad ki. 17. § (1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése: a) egy évre vagy annál rövidebb határozott időre kötött szerződés esetén a  szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az  egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés esetén a  szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a  szerződés megszűnésének időpontja az  eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) Az  árubeszerzés vagy a  szolgáltatás becsült értéke a  rendszeresen vagy az  időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az  előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (3) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a  szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés esetén a  havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (4) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a  tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a  fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. (5) Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes – műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező – építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Az  építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a  megvalósításához szükséges, az  ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. 18. § (1) A  keretmegállapodás becsült értéke a  keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. (2) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a dinamikus beszerzési rendszer alapján az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. (3) Az  innovációs partnerség becsült értéke a  tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a  tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások becsült legmagasabb összértéke. (4) A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani: a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) és egyéb ellenszolgáltatást, valamint b) annak a  szolgáltatásnak a  becsült értékét, amelynek megrendelésére a  tervpályázati eljárást követő, 98.  § (5)  bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban kell a  nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését. 19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a  közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az  összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. (4) Ha a  közbeszerzés (3)  bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az  e  törvény szerinti uniós értékhatárokat, a  (3)  bekezdéstől eltérően a  Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 23  455  200  forintnál, építési beruházások esetében pedig 293 190 000 forintnál kevesebb, és b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 111. § szerinti kivételek nem alkalmazhatók. (6) A  (2)  bekezdést a  külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrumok esetében tagintézményenként, az  országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor képviselőcsoportonként és keretenként, az  ügyészségről szóló 2011.  évi CLXIII.  törvény 8.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában, valamint 10.  § (1)  bekezdésében említett szervek esetében pedig a  részükre jóváhagyott részelőirányzatok terhére megvalósítandó beszerzések vonatkozásában külön kell alkalmazni. A koncesszió becsült értéke 20. § (1) Az  építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a  közbeszerzés megkezdésekor a  koncessziós jogosult által a  szerződés időtartama alatt várható, a  koncesszió tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatásmegrendelésből, valamint az  ezekhez kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétel. (2) Az  építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az  (1)  bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket: a) opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értéke; b) a koncesszió tárgyát képező építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő nevében beszedett díjat és bírságot; c) az  ajánlatkérő által a  koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás, illetve a  részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is; d) harmadik személy által a  koncesszió teljesítésével kapcsolatban a  koncessziós jogosult részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny; e) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem; f ) a koncesszió teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és szolgáltatás értéke; g) a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék vagy egyéb kifizetés. (2) Az  építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározása során a  19.  § (1)–(3)  bekezdését megfelelően kell alkalmazni. (3) Az  építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározására vonatkozó objektív módszert a közbeszerzési dokumentumokban ismertetni kell. Az alkalmazandó eljárásrend 21. § (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a  nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra a  Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. (2) A  3.  melléklet s …