292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelete az államháztartás működési rendjéről.

292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelete az államháztartás működési rendjéről. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a)–d), f), i), k), m), q)–r), u)–x), zs)–zsa), zse), továbbá zsh)–zsk) pontjában, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 64. §-a (5) bekezdésének a)–b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet az államháztartás alrendszereinek és az alrendszerek szervezeteinek működésére, továbbá a költségvetésük tervezésére, előirányzataik módosítására, átcsoportosítására és felhasználására, finanszírozásukra, beszámolásukra (a továb biak ban együtt: gazdálkodás), a költségvetési szervek alapítására, besorolására, megszüntetésére, belső kontrollrendszereik működtetésére, az államháztartásból származó források terhére történő – visszterhes vagy támogatási célú – kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továb biak ban: Áht.) szerinti felülvizsgálati eljárásra, valamint az államháztartás pénzügyi információs rendszerére, adataik nyilvánosságra hozatalára vonatkozó elő írásokat állapítja meg. (2) A rendelet hatálya kiterjed a) a költségvetési szervekre, valamint alapító, irányító, felügyeleti szerveikre, b) a helyi önkormányzatokra és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaira, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásaira, c) a központi költségvetés 3. § (2) bekezdése szerinti előirányzataira, d) az elkülönített állami pénzalapokra, e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a d) és e) pont a továb biak ban együtt: alapok), f) a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokra, g) a kincstárnokra, a kincstári biztosra, az önkormányzati biztosra, továbbá az átalakítási és megszüntetési biztosra, h) az államháztartás alrendszereiből támogatásban részesülő természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekre, i) a külön törvény rendelkezése alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, nem költségvetési szervként működő jogi személyekre, j) a Magyar Államkincstárra (a továb biak ban: Kincstár), k) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelő szerveire, valamint az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások közreműködő szervezeteire, l) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet 206. §-ában foglalt időközi mérlegjelentéshez történő adatszolgáltatás tekintetében. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E rendelet alkalmazásában 1. adatfelelős: az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó azon szervezet, amely – tevékenységével, feladatellátásával kapcsolatban, illetve jogszabály alapján – előállítja a kötelezően közzéteendő közérdekű adatot és felelős annak tartalmáért; 2. adatközlő: az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó azon szervezet, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat külön törvény ben vagy e rendeletben meghatározott módon közzéteszi; 3. egyéb levonások: az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatót megillető tárgyhavi bruttó finanszírozási összegből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továb biak ban: OEP) által jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban visszavonandó összegek; 4. Európai Unió tradicionális saját forrásai: az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i Euratom 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat 2. cikke értelmében a nem tagállamokból (harmadik országból) származó import utáni vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások; 5. európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből, valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból származó forrás; 6. fejezetet irányító szerv és annak vezetője: a) az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala és annak gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa és annak elnöke, a Költségvetési Tanács tekintetében a Költségvetési Tanács Titkársága és a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja, a 6–17. címek tekintetétében a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter, b) a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak vezetője, c) a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság és annak elnöke, d) a IV. fejezetnél az Országgyűlési Biztosok Hivatala és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, e) az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék és annak főtitkára, f) a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és annak elnöke, g) a VIII. fejezetnél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész, h) a IX. fejezetnél az Önkormányzati Minisztérium és az önkormányzati miniszter, i) a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatal és az azt vezető miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a 20. cím tekintetétében a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter, j) a XI–XIII., XV.–XVI., XVIII., XX. és a XXIII–XXV. fejezeteknél a minisztérium és a miniszter, k) a XIV. fejezetnél az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatal és annak elnöke, l) a XVII. fejezetnél a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke, m) a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke, n) a XXI. fejezetnél az Egészségügyi Minisztérium és az egészségügyi miniszter, az Egészségbiztosítási Felügyelet tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelet és annak elnöke, o) a XXII. fejezetnél a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Felügyeleti Tanács elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, p) a XXVI. fejezetnél a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a szociális és munkaügyi miniszter, a 20–21. címek tekintetétében a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter, q) a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke, r) a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továb biak ban: KSH) és annak elnöke, s) a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke, t) a XLI–XLIII. fejezetnél a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter, u) a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továb biak ban: ONYF) tekintetében a szociális és munkaügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, v) a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXII. fejezetnél az Egészségbiztosítási Alap, valamint az OEP tekintetében az egészségügyi miniszter, a területi igazgatási szervek tekintetében az OEP vezetője, w) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter; 7. fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg; 8. felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség; 9. helyi kisebbségi önkormányzat: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továb biak ban: Nek. tv.) 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerinti – községben, városban és a főváros kerületeiben települési, a megyében és a fővárosban területi – kisebbségi önkormányzat; 10. illetmény és járulékfedezeti forgótőke (a továb biak ban: forgótőke): központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásokon alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is; 11. járandóság előleg: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére december 20-át köve tően a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítására a következő év előirányzatának terhére kiutalt összeg; 12. jelentősebb vállalati beruházás: az európai uniós forrásból finanszírozott beruházások kivételével az a beruházási projekt, amelynek elszámolható költsége legalább ötszázmillió forint, de nem minősül nagyberuházásnak; 13. jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatás; 14. kezelő szerv: a) a központi kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv, a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továb biak ban: MNV Zrt.), b) a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv vagy – abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)–(5) bekezdése alapján középirányító szervre, illetve kezelő szervre, központi kezelésű előirányzat esetén jogszabály kezelő szervre ruházta át – a középirányító szerv, illetve a kezelő szerve az átruházott jogkörök és feladatok tekintetében, c) az elkülönített állami pénzalapok esetén: az Áht. 54/A. §-a alapján kijelölt központi költségvetési szerv vagy köztestület, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén: a LXXI. fejezetnél az ONYF, a LXXII. fejezetnél az OEP; 15. kincstári ügyfél: az a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítási alap vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő más szervezet, amely számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet; 16. kisebbségpolitikáért felelős állami szerv: a Nek. tv. 62. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány által rendeletben kijelölt, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős államigazgatási szerv; 17. Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetek: az I–VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek; 18. központi beruházás: a) a beruházások előkészítésére és meg valósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját az irányító szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban, b) a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Önkormányzati Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Pénzügyminisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését – beleértve a lakásvásárlást is –, illetve az állomány lakástámogatását foglalja magában; 19. közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet; 20. köztartozás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továb biak ban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározottak; 21. kutatás-fejlesztés: a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §-ának 1. d) pontjában meghatározott tevékenység; 22. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott önkormányzati költségvetési rend szerint működő egészségügyi intézmények; 23. OEP bruttó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott, a 22. pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók; 24. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt meg valósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom; 25. projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom; 26. támogatási intenzitás: az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban meghatározottak szerint számított támogatási mérték; 27. támogatási konstrukciók: a pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások összefoglaló elnevezése; 28. támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a külön jogszabály szerinti projekt, egyéb támogatások esetén az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a támogatás biztosítja. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ALAPOK 3. § (1) Az állami költségvetést a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése alkotják. (2) A központi költségvetést az Áht. 19. §-a alapján fejezetek, ezen belül a) a központi kezelésű előirányzatok, b) a fejezeti kezelésű előirányzatok, és c) a központi költségvetési szervek előirányzatai alkotják. (3) A fejezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, az államháztartás központi alrendszerében a fejezet irányításához és a gazdálkodásához kötődő jogosultságokat – a (4) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével – a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja. (4) A fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv előirányzatai felett a fejezetet irányító szerv részére megállapított jogosultságokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. Ezen előirányzatok tekintetében fejezetet irányító szervnek – a 2. § 6. pontjában foglaltakkal összhangban – a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal mint fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv az állami költségvetés tervezéséhez (27–33. §), az időközi mérlegjelentések kialakításához (206. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (208–212. §) és a beszámoláshoz (216–226. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez az állami költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezeti jogosítványokkal felruházott egyéb költségvetési szervek esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül. (5) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint a fejezeti jogosítványok gyakorlására feljogosított szerv egymással szerződést, megállapodást nem köthet, egymás irányába más magánjogi jellegű kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében a fejezetre előírt követelményeket költségvetési szervként önmagával szemben is köteles érvényesíteni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezetet irányító szerv szabályzatában meghatározott módon kiadott belső intézkedés alapján történik. (6) A központi kezelésű előirányzatok a központi költségvetés – törvény vagy kormányrendelet alapján szabályozott – közvetlen kiadásainak és bevételeinek előirányzatai. (7) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szervek rendelkezési hatáskörébe utalt kiadások és bevételek előirányzatai. (8) A központi költségvetési szervek előirányzatai a működésük, üzemeltetésük és fejlesztésük, továbbá az általuk foglalkoztatott személyek, a vásárolt termékek és szolgáltatások kiadásait, továbbá ezek forrásait tartalmazzák. (9) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok forrásainak körére az Áht. 87. §-ának (3)–(6) bekezdésében a költségvetési szervekre megállapított szabályokat kell meg fele lően alkalmazni. 4. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok költségvetését az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai alkotják. (2) A társadalombiztosítás költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is magában foglaló – kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai és azok teljesítésének elszámolása alkotják. (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok az államháztartás központi alrendszerén belüli gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkeznek, azonban elkülönült jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, az Áht.-ban meghatározott esetek kivételével immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel, értékpapírokkal, valamint készletekkel nem rendelkezhetnek. A gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatokat a központi, fejezeti kezelésű előirányzat, alap kezelő szerve látja el. 5. § A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli átadás esetén támogatásértékű kiadásként, államháztartáson kívüli természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet részére történő kifizetés esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉGŰ TÁRSULÁSAI, A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 6. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését a) a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat kiadásainak és bevételeinek előirányzatai, és b) az általa alapított, irányított költségvetési szervek kiadásainak és bevételeinek előirányzatai együttesen alkotják. (2) A többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetésére az (1) bekezdés helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit meg fele lően alkalmazni kell. AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 7. § Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését a) az országos kisebbségi önkormányzat kiadásainak és bevételeinek előirányzatai, és b) az általa alapított, irányított költségvetési szervek kiadásainak és bevételeinek előirányzatai együttesen alkotják. II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FAJTÁI 8. § (1) Központi költségvetési szervek a) a fejezetet irányító szervek, valamint a külön jogszabályokban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szervek, b) a kormányhivatalok és – az Országos Rádió és Televízió Testület kivételével – az autonóm államigazgatási szervek, valamint c) az a)–b) pontban felsoroltak irányítása alatt működő költségvetési szervek. (2) A társadalombiztosítási költségvetési szervek az OEP, az ONYF és ezek igazgatási szervei. (3) Helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek a) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve aa) a főpolgármesteri hivatal, ab) a polgármesteri hivatal, ac) a megyei önkormányzati hivatal, ad) a körjegyzőség, ae) a társult képviselő-testület hivatala (a továb biak ban együtt: önkormányzati hivatal), b) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, c) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása által alapított – az a)–b) pontban nem említett – költségvetési szervek. (4) A többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezetét közhatalmi költségvetési szervként kell besorolni. 9. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a) a központi költségvetési szerv irányító szerve, b) a középirányító szerv, c) a kormányhivatal és – az Országos Rádió és Televízió Testület kivételével – az autonóm államigazgatási szerv, d) a központi hivatal, e) az önkormányzati hivatal, f) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete. (2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél a) az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, d) a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű ille té kességgel jár el, vagy e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. (3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy b) a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. (4) Az önkormányzati hivatal mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján, külön az állami költségvetésből származó támogatásra való igényjogosultság nélkül – több helyi kisebbségi önkormányzat számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA, ÁTALAKÍTÁSÁRA, MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 10. § (1) A költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabálynak, határozatnak a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továb biak ban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint történő nyilvánosságra hozatala mellett a helyi önkormányzat, helyi és országos kisebbségi önkormányzat más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéseit. (2) A Kt. 3. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezett kormány-elő ter jesz tést, illetve elő ze tes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani. Az elő ter jesz tésben, illetve kérelemben meg kell jelölni a) a költségvetési szerv tervezett besorolását a Kt. 15–16. §-ai és 18. §-a szerint, b) az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos – általános és a költségvetési szerv tekintetében konkrétan érvényesülő – követelményeket, feltételeket (benne a szervezeti felépítést és a szükséges tárgyi feltételeket is), valamint ezek tervezett kiadásait, ezen belül az egyszeri, esetleges töredék évi, valamint folyamatos kiadási szükségletet létszám és kiemelt előirányzati bontásban, c) a működés és üzemeltetés megindításának feladatait, d) a b)–c) pontban foglaltak forrását kincstári költségvetés szintjén, önállóan működő költségvetési szerv esetében külön megjelölve azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak tervezett növekményét is, amely az önállóan működő költségvetési szerv egyes tevékenységeit a 16. § (1)–(3) bekezdése szerint ellátja. (3) A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat, valamint az alapító okirat tervezete a (2) bekezdés szerinti elő ter jesz tés, kérelem mellékletét képezi. (4) A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben a Kt. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti alapítói jogok és az egyéb irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosultat meg kell jelölni az alapító okiratban. Amennyiben a költségvetési szervnek a Kt. 8. §-ának (3) bekezdése szerint felügyeleti szerve van, abban az esetben ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az okiratban. (5) A költségvetési szerv közös működtetéséről az alapító szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint, b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját, c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító részére történő kizárólagos biztosítását, d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, e) rendelkezést a külön jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről. (6) A költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén az alapító okiratban meg kell határozni a Kt. 8. §-ának (2) bekezdésében, az Áht.-ban és külön jogszabályban meghatározott irányítási jogok gyakorlására jogosult természetes vagy jogi személyt. (7) A helyi önkormányzati költségvetési szervek esetén az (5)–(6) bekezdésben meghatározottakat a társulási megállapodásban kell rögzíteni. (8) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása, átalakítása esetén a Kincstárnál, illetve hitelintézetnél csak akkor nyitható a költségvetési szervnek számla, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént. (9) Az alapító szerv megszűnése esetén a jogutód, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevője jogosult, illetve köteles az alapító szervet terhelő, a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésekkel kapcsolatos intézkedések megtételére. (10) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén a jogszabály, határozat és az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is. Az egységes szerkezetű alapító okiratnak is meg kell felelnie az alapító okirat alaki kellékeinek. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 11. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, illetve szervezeti formájának meghatározásáról, a Kt. 12. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában foglalt esetet kivéve, b) az eszközök és a források leltározásáért, a költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, -használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről, d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továb biak ban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, e) amennyiben a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, f) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továb biak ban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről. (2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett költségvetési szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt, határozatot. (3) Amennyiben – átalakítás vagy megszüntetés nélkül – a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is meg fele lően alkalmazni kell. (4) Ha a költségvetési szerv átalakítása a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, akkor az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek – ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz – együttes jogszabályban vagy határozatban, önkormányzati költségvetési szervek esetén külön-külön azonos tartalmú jogszabályban, határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét. (5) Központi költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszűnő, illetve a jogutódként megjelölt költségvetési szerv előirányzatát az irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a megszűnő költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját köve tően jön létre, vagy feladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit az irányító szerv számlájára kell átvezetni. (6) Amennyiben a költségvetési szerven belüli szervezeti egységeket – így különösen a 20. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat – érintő szervezeti intézkedés történik, vagy a költségvetési szerv által végzendő, a Kt. 7. §-a szerinti tevékenységek módosulnak – ha a Kt. 10–13. §-ában foglaltak nem valósulnak meg –, a költségvetési szerv alapító okiratát vagy szervezeti és működési szabályzatát kell módosítani. (7) Ahol jogszabály átszervezést, intézményátszervezést említ, azon akkor kell átalakítást érteni, ha a Kt. 10–11. §-ában foglalt intézkedések is meg valósulnak. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGE 12. § (1) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továb biak ban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell meghatározni. (2) A költségvetési szerv által ellátott feladatoknak, ezen belül a végzett tevékenységeknek a Kt. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatározott kritériumok alapján, a (3)–(14) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével kell elvégezni. (3) Amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenységként az annak megfelelő szakfeladat szerinti tevékenységek közül az irányító szerv döntése alapján csak egyes tevékenységeket láthat el, akkor ezt a szűkítést az irányító szerv az alapító okiratban megjelöli. Ebben az esetben az adott szakfeladat szerinti további tevékenységek az alaptevékenységtől eltérő tevékenységnek minősülnek. (4) A költségvetési szerv alapító okiratában önállóan nem kell alaptevékenységként megjelölni, ugyanakkor alaptevékenységként kell elszámolni azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket – különösen a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve pénzügyi igazgatási tevékenysége bevételeit és kiadásait, illetve például egyes munkáltatói juttatásokat, pályázatkezelés, közbeszerzés eljárási költségeit –, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak. (5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni a költségvetési szerv részére a jogszabály szerinti alapfeladat ellátására biztosított ingatlan egyes részeinek bérbeadása, hasznosítása esetén, ha az időszakosan a kapacitás kihasználása, illetve tartósan az alapfeladat magasabb színvonalú vagy hatékonyabb ellátása céljából történik. (6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzügyi igazgatási feladatának kiadását, bevételét a szakmai alaptevékenységtől elkülönítetten az alaptevékenységnek megfelelő pénzügyi igazgatási szakfeladaton kell elszámolnia. (7) A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kifejezetten más szervek gazdálkodási, üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek a) más szervek részére végzett pénzügyi-gazdálkodási tevékenységeinek kiadásait, bevételeit az ellátott szervek szakmai alaptevékenységeinek megfelelő pénzügyi igazgatási szakfeladatokon kell elszámolni, b) üzemeltetési tevékenységeik kiadásait és bevételeit az ellátott szerv által végzett szakmai szakfeladaton kell elszámolni akkor, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra. Ebben az esetben a szervnek az ellátott szerv alapító okiratában vagy szervezeti és működési szabályzatában szereplő szakmai szakfeladatokat nem kell felvennie a saját alapító okiratába. (8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell meg fele lően alkalmazni a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervének is, amelyet az irányító szerv az önállóan működő költségvetési szerv egyes gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki. (9) A kiegészítő tevékenység meghatározásakor alaptevékenységgel megegyezőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma azonos az alaptevékenység szakmai tartalmával, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük nem esik egybe. Alaptevékenység szakmai tartalmának kell tekinteni mindazon tevékenységelemeket, amelyek ellátása tekintetében a közfeladatot előíró jogszabály vagy az irányító szerv kötelezettséget állapít meg. (10) A kisegítő és vállalkozási tevékenység meghatározásakor alaptevékenységtől eltérőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma legfontosabb jellemzőjében vagy jellemzőiben különbözik az alaptevékenység szakmai tartalmától, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük megegyezik. (11) Kisegítő tevékenységként történő kapacitás rendelkezésre bocsátásakor a költségvetési szerv köteles kikötni, hogy e kapacitás vállalkozásszerűen nem működtethető. (12) Amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban a tárgyévben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azokat a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha a tárgyévben mégis eléri ez az arány az 5%-os mértéket, a költségvetési szerv köteles e tevékenységeit az év egészére vonatkozóan vállalkozási tevékenységként elszámolni, valamint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységei tekintetében a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti elszámolási módot a következő évben nem alkalmazhatja. (13) A pénzügyminiszter tájékoztatóban határozza meg a (4) bekezdés szerint minősülő szakfeladatok körét, valamint azon technikai jellegű szakfeladatok körét, melyekhez nem tartozik tevékenység, ezért a Kt. 7. §-a szerinti besorolásuk nem értelmezhető. (14) A költségvetési szervet – szakmai szempontból meghatározó – alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a pénzügyminiszter által önálló tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba – szakágazat számmal és megnevezéssel – sorolja be az alapító okiratban. E szakágazati rend nem azonos a szakfeladatrend szerinti szakágazati bontással. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK IRÁNYÍTÁSA ÉS AZ IRÁNYÍTÁSI JOGOK ÁTRUHÁZÁSA 13. § (1) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában a közfeladat-ellátás Áht. szerinti szakmai irányítása, szervezése, szabályozása, ellenőrzése mellett az e rendeletben foglaltak szerint ellátja a gazdálkodáshoz fűződő irányító szervi feladatokat is. (2) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait a belső szervezeti felépítésében azonos szintű szervezeti egységekkel, a szervezeti egységek közötti együttműködéssel, összehangoltan látja el. 14. § (1) Az Áht. 49. §-ának (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban, vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, a feladat- és hatásköröket részletesen elválasztva meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet, illetve vezetőt. (2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv különösen a következő jogok gyakorlásával ruházhatja fel a középirányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában: a) közreműködés a Kormány vagy az irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében, b) javaslattétel, illetve közreműködés a közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények létszám-előirányzatának jóváhagyása tekintetében, c) irányelv, iránymutatás készítése a költségvetési szervek költségvetésének felhasználására vonatkozóan, beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is, d) javaslattétel, illetve közreműködés az irányító szerv hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében, e) a költségvetési szervek által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek biztosításának szervezése, irányítása és ellenőrzése, f) a költségvetés végrehajtásában a költségvetési szervek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél, g) közreműködés a költségvetési szervek beszámolóinak értékelésében, felülvizsgálatában, h) javaslattétel, illetve közreműködés a költségvetési szervek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának, vállalkozási maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is, i) közreműködés a költségvetési szervek kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve a kérelemre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában, j) a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv között a munkamegosztás rendjére vonatkozó megállapodás jóváhagyása. (3) Törvény által kifejezetten az irányító szervre vagy annak vezetőjére ruházott irányítói jogok nem ruházhatók át középirányító szervre. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások által alapított költségvetési szervek esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alapításban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A helyi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett költségvetési szervekre vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni. A GAZDASÁGI SZERVEZET 15. § (1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve – a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint – a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet a (2) bekezdés szerinti feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni. (2) A gazdasági szervezet ellátja a) a költségvetési szerv éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és c) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv, illetve a jogi személyiségű szervezeti egységének az a) és – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – b) pont szerinti feladatait. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül jogszabály elő írása, annak hiányában az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével is történhet. (4) Gazdasági szervezettel a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik, b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet. (5) A gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel. (6) A gazdasági szervezetnek a 20. § (7) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 20. § (3) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait az (1) bekezdés szerint több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni. (7) A fejezetet irányító szerv a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a gazdálkodással, továbbá a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el. (8) Az alapok kezelője, továbbá – abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)–(5) bekezdése alapján középirányító szervre, illetve kezelő szervre, központi kezelésű előirányzat esetén jogszabály kezelő szervre ruházta át – a középirányító szerv, illetve az előirányzat kezelő szerve az alapokkal, illetve a központi vagy fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatait a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el. 16. § (1) Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles egy vagy több a) az irányítása alá tartozó, vagy b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. (2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén – az önkormányzati hivatal kivételével – az irányító szerv kijelölhet a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok ellátására más költségvetési szervet. Kijelölés hiányában a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt feladatok ellátását. (3) Az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 15. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt feladatok ellátására. (4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továb biak ban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti. (5) Az azonos irányító szerv alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét. (6) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy – a (7)–(8) bekezdés figye lembe véte lével – a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. (7) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a) kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a (8) bekezdés alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül – az általa e rendelet elő írásainak meg fele lően írásban kijelölt személy jogosult. (8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a (7) bekezdésben nem említett, a 15. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – b) pontja szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl. A GAZDASÁGI VEZETŐ 17. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b) felelős a 15. § (2) bekezdésében és a 16. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt feladatok ellátásáért, c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, d) gazdasági intézkedéseket hoz. (2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni. (3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell kinevezni (megbízni), e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó elő írásait – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a hozzá a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni. (4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek esetén, ha azok számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére és a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre a 18. § (1)–(3) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni. (5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó elő írásait a 15. § (7) bekezdése szerinti esetben a fejezetet irányító szervnél, a 15. § (8) bekezdése szerinti esetben a középirányító, vagy kezelő szervnél a kezelt alapokkal, központi és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is meg fele lően alkalmazni kell. (6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség és az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat. (7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja. (8) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét. (9) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő. (10) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a 19. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével. (11) A gazdasági vezető kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja, kivéve, ha a gazdasági vezetőt a tárgyév október 1-jét köve tően nevezték ki (bízták meg). 18. § (1) A gazdasági vezetőnek – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel, szakképzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továb biak ban: Szt.) 151. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). (2) Amennyiben az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy látja el, ez utóbbi személynek kell rendelkeznie az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. (3) A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a 19. § (1) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazandók. (4) A (1) bekezdésben foglalt elő írások alól abban az esetben adható a kinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az e §-ban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte. A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK 19. § (1) Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek, valamint a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. (2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetében az (1) bekezdésben foglalt elő írást a 16. § (7)–(8) bekezdésében foglaltak szerint a gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt alkalmazottakra nézve is alkalmazni kell. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZABÁLYZATAI 20. § (1) A költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait – e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figye lembe véte lével – a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. (2) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell a) a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabályra, határozatra történő hivatkozást, b) a költségvetési szerv törzskönyvi azonosító számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működésk rendjét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység és a gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) a 21. § (3) bekezdésében előírtakat, g) a nem jogi személyiségű szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el, h) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, i) a költségvetési szerv szervezeti ábráját, j) külön jogszabályban szabályozott esetek kivételével a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, k) az irányító szerv által a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását. (3) A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső elő írásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó elő írásokat, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. (4) A fejezetet irányító szerv és a központi kezelésű, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatot, alapot kezelő költségvetési szerv ezen előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figye lembe véte lével. (5) A helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 66. §-a alapján megkötött megállapodásban rögzített kérdésekről nem kell rendelkezni az önkormányzati hivatal szabályzataiban. (6) Ha a költségvetési szerv számára a (3) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt tevékenységeket, szolgáltatásokat külön jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó szabályozást a szolgáltatást nyújtó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni. (7) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. A JOGI SZEMÉLYISÉGŰ SZERVEZETI EGYSÉG 21. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége különösen akkor ruházható fel jogi személyiséggel, ha a költségvetési szerv alapító okiratában megjelölt közfeladat önálló ellátására alkalmas, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban szervezetileg jól elkülöníthető, és feladatai ellátása tekintetében – országos kiterjedésű hálózat részeként – regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi ille té kességgel rendelkezik. (2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének vagy a képviseletére jogosult más személynek a kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, valamint a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása jogszabály vagy a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat rendelkezése szerint a költségvetési szerv vagy az irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. (3) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell a jogi személyiségű szervezeti egység szervezetéről, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultakról, és a működés rendjéről. Jogszabály vagy a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, illetve a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket írhat elő, illetve annak gyakorlását ellenjegyzéshez kötheti. (4) A jogi személyiségű szervezeti egység alapításakor a jogszabályban, határozatban kiköthető, hogy az irányító szerv megállapíthatja a jogi személyiségű szervezeti egység részére biztosítandó részelőirányzatok legkisebb mértékét. 22. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogi személyiségű szervezeti egység elkülönült jogi személyisége a költségvetési szerven belül nem érvényesül. A költségvetési szerv és a jogi személyiségű szervezeti egysége vonatkozásában érvényesen nem keletkezhet olyan jogviszony, amely csak két egymástól elkülönült jogalanyisággal rendelkező személy között jöhet létre, így különösen magánjogi kötelem, illetve a költségvetési szerv és a jogi személyiségű szervezeti egység között bármilyen igény, szankció – akár bírói, akár más úton történő – érvényesítése …