2017. XC. törvény a büntetőeljárásról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a büntetőeljárásról szól, meghatározva a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásának szabályait, biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot és a sértettek védelmét.
Kire vonatkozik: A bűncselekmények elkövetőire és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre (terhelt, sértett, tanú, stb.); A bíróságokra, az ügyészségre és a nyomozó hatóságokra.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Adójog
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.
- Az ártatlanság vélelmét és az alapvető jogok védelmét a büntetőeljárás során.
- A védelem jogát a terhelt számára.
- A büntetőeljárás alapját, akadályait és az eljárási feladatok megoszlását.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A bűncselekmények elkövetőire és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre (terhelt, sértett, tanú, stb.).
- A bíróságokra, az ügyészségre és a nyomozó hatóságokra.
Melyek a főbb pontok?
- Senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja (ártatlanság vélelme).
- A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát, és biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.
- A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez, és joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, vagy védő közreműködését vegye igénybe.
- A vád bizonyítására a vádló köteles, a terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására, és senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen.
Adójog
8