2013. CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról.

2013. CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak: a) a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra, b) a  Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e  törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére, c) a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre, d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az  összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, vagy pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére. (2) E törvény rendelkezései alkalmazandóak: a) a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére, b) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére, c) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e  törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére, A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. d) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1)  bekezdés c)  pont szerinti felügyeletére, valamint e) a  külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására. 2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki: a) az  1.  mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területén folytatott tevékenységére, b) a  betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az  állam és a  helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő – törvényben szabályozott – gyűjtésére, c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik, d) a  nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a  vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra, e) a  kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra, valamint f ) a  Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a  megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére. (2) E törvény hatálya nem terjed ki: a) az elkülönített állami pénzalapokra, b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint c) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre. (3) E  törvény hatálya a  Magyar Nemzeti Bankra (a  továbbiakban: MNB) kizárólag az  engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az  üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti. 2. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás 3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f ) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával – ide nem értve a  pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. (2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a  következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység. (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a  pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a  továbbiakban: Felügyelet) az e  törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás. (4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó a) a  pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letéti szolgáltatásra, b) az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a  Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamint letéti szolgáltatásra, c) a kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, d) az utalványkibocsátóra. 4. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet. (2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a  18.  § (2)  bekezdésében, 20.  § (2)  bekezdés c)  pontjában, 23–24.  §-ban, 26–28.  §-ban, 79.  § (5)  bekezdésében, 82.  §-ban, 83.  § (1) és (4)  bekezdésében, 125–140.  §-ban, 185. § (2) bekezdés b) pont bf ) alpontjában, 185. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 190–192. §-ban, valamint 206. §-ban foglaltakat nem szükséges alkalmazni. (3) A  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a  3.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontjában; illetve a  3.  § (2)  bekezdés d)  pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére. (4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a  15.  § (4)  bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet. 5. § (1) A  3.  § (3)  bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a  magyarországi fióktelepe által végzett, a  székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően. (2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. 3. Értelmező rendelkezések 6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában 1. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a  hitelintézet a  vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a  tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap; 2. anticiklikus tőkepufferráta: a  hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a  hitelintézet a  kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján; 3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 4. arany kereskedelmi ügylet: a  színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá – aranytartalmára tekintet nélkül – a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és – numizmatikai céllal – a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet; 5. befektetés: az  ingatlan, az  ingó dolog, a  vagyoni értékű jog, illetve a  vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a  más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke; 6. befolyásoló részesedés: az  575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a  továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom; 7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom; 8. betét: a  Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a  továbbiakban: Ptk.). szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a  bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is; 9. betét és más, a  nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a  betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni; 10. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 11. csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez  utóbbiak egymás közötti, a  likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete; 12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a  létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke; 13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 14. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet; 15. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a  Magyarországon vagy más EGT-államban jelentős kockázatot hordozó hitelintézet csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény; 16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a  mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az  elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket; 17. ellenőrzött vállalkozás: a  tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a  továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom; 18. ellenőrző befolyás: a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a  továbbaikban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) a  befolyással rendelkező személy dönthet a  vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a  megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, c) a  közös irányítás a  vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy d) a  befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére; 19. elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az  575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 20. eszközfenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a  tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a  fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek; 21. EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 22. értékpapírosítás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 23. értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 24. felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet; 25. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi; 26. fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató; 27. fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a  fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz; 28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy; 29. forgatható utalvány: minden olyan, az  utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55.  pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál; 30. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a  forgatható utalványnak az  utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az  utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása; 31. főiroda: az  a  hely, ahol a  pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a  központi döntéshozatal történik; 32. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet és amelynek nincs a) EU-szintű hitelintézeti anyavállalata, b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalata, c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata; 33. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény: a  rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény; 34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam; 35. harmadik országbeli hitelintézet: az  a  hitelintézet, amely a  székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a  3.  § (1)  bekezdés a), b), d), e) vagy f )  pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van; 36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a  harmadik országbeli hitelintézet és a  harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás; 37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az  a  pénzügyi vállalkozás, amely a  székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a  3.  § (1)  bekezdés b)–c) és g)–l)  pontjában, valamint a  (2)  bekezdés a)–d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van; 38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a  szolgáltatás nyújtása nem a  szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a  szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az  országban van, amelyben a  szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe; 39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a  likviditást vagy a  fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül – biztosítják a  hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását; 40. hitel és pénzkölcsön nyújtása: a) hitelnyújtás: a  hitelező és az  adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az  adós részére, jutalék ellenében és a  hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a  kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére, b) pénzkölcsönnyújtás: ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az  adós a  szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni, bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a  szerződés tárgyát képező értékpapírok a  vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, bc) a  jelzálog-hitelintézetről és a  jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység, bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint be) csoportfinanszírozás, c) a  hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a  hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a  behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja; 41. hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a  hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére; 42. hitelreferencia-szolgáltatás: a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy b) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés; 43. illetékes felügyeleti hatóság: az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom; 44. induló tőke: a  jegyzett tőke – ide nem értve az  osztalékelsőbbségi, a  nyereséges évben az  elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét –, a  tőketartalék és az  eredménytartalék összege; az  alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az  alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke; 45. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény: a  hitelintézeti tevékenység prociklikusságának a  csökkentésére irányuló, az  ügyfél – akivel szemben a  hitelezési kitettség fennáll – elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény; 46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult; 47. javadalmazás: a  hitelintézet által a  vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a  munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás; 48. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást; 49. jegyzett tőke: az Szmt. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke; 50. jelzáloghitel: a  fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön; 51. jó üzleti hírnév: a  pénzügyi intézmény és a  vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte; 52. kamat: az  adós által a  kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az  elfogadott betét vagy az  igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a  betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék; 53. kereskedési könyv: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom; 54. készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a  fizető fél által befizetett pénz utalása a  kedvezményezett vagy a  kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön; 55. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a) a csekk, b) az elektronikus pénz, c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét; 56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása; 57. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az  ügyféllel, valamint az  eladóval vagy a  szolgáltatóval kötött szerződésben a  kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve a  készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítását; 58. kiszervezés: ha a  pénzügyi intézmény a  pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt; 59. kockázat, vagy kockázatvállalás: a) a  kölcsön nyújtása, ideértve az  adósságra kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is; b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása; c) a hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is; d) a  hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a  hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll vagy vállalja, hogy a  vevő követelésére azt visszavásárolja; e) a  hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a  részesedés birtoklásának időtartamától; f ) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés; g) a pénzügyi lízing nyújtása, valamint h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét; 60. követelésvásárlási tevékenység: követelésnek – a  kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi; 61. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó; 62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: a  nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot; 63. közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat; 64. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelő mentesítést kapó hitelintézet; 65. központi szerződő fél: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a  vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a  3.  melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása; 67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a  közvetítő akár az  ügyféltől, akár a  pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az  ügyfél és a  pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap; 68. közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás; 69. kritikus funkció: azok a  tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a  gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését; 70. külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van; 71. külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás; 72. külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van; 73. külföldi vállalkozás: a  külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a  továbbiakban: Fkt.) 2.  § a)  pontjában meghatározott fogalom; 74. különleges célú gazdasági egység: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 75. külső hitelminősítő intézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az  önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, a) amelyben a  felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az  a)  pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; 77. lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése; 78. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 79. letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint; 80. likvid eszköz: pénz vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összessége; 81. mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg; 82. modellkockázat: a  belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség; 83. működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a  munkavállalónak a  vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást; 85. pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az  újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása; 86. pénzforgalmi intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott fogalom; 87. pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a  c)  pontban meghatározott szolgáltatás, ha a  fizetési művelet teljesítése a  pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, f ) a készpénzátutalás, g) az  olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a  fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a  távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az  ügyfele és az  ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között; 88. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 89. pénzügyi lízing: az  a  tevékenység, amelynek során a  lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a  szerződésben kikötött időtartam lejártával a  lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a  szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a  dolgon ő vagy az  általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a  lízingbevevő nem él e  jogával, a  lízing tárgya visszakerül a  lízingbeadó birtokába. A  felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; 90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése: a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a  pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a  pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is; b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a  pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az  egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység; d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az  ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra; 91. pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a  hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék; 92. pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a  törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a  pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az  áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése; 93. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása; 94. rendkívüli intézkedési terv: a  pénzügyi intézmény által kidolgozott, a  jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv; 95. rendszerkockázat: a  pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a  pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet; 96. rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény: a  rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény; 97. rendszerszinten jelentős hitelintézet: a) a hitelintézet, ideértve az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatot, b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet; 98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a  pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez; 99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e; 100. szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 101. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 102. széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki; 103. személy: a  természetes személy, a  jogi személy, továbbá a  jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; 104. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 105. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 106. szubkonszolidált alap: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 107. tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 108. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az  ügyfél számára lehetővé teszi a  neki címzett adatoknak az  adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a  tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését; 109. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott fogalom; 110. teljesítményjavadalmazás: a  javadalmazás azon része, amelyet a  hitelintézet az  alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el; 111. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom; 112. tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 113. tőkefenntartási pufferkövetelmény: a  hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény; 114. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 115. ügyvezető: a  pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a  pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a  pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a  hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e  vezető valamennyi helyettese; 116. üzletszerű tevékenység: az  ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység; 117. vállalkozás: a  gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó; 118. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 119. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 120. versengő szolgáltatások: a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az  ingatlan pénzügyi lízing, b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az  önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy c) betét és fizetési számla (bankszámla) azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön; 121. veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan – nem üzletszerű – tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése; 122. vezető állású személy: a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az  igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető, b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, d) fióktelep esetén a  fióktelep vezetésére a  külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, e) az  alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a  kuratórium tagja, az  ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető, valamint f ) független közvetítő esetén a  pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese; 123. vezető testület: a pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeit is. (2) A X. Fejezet alkalmazásában 1. betét: az  (1)  bekezdés szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ide nem értve a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet, b) jelzálog-hitelintézet által – jogszabály szerint – kibocsátott jelzáloglevelet, c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét, d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, valamint e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást; 2. betétes: akinek a  betét a  nevére szól, vagy – kizárólag a  nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja; 3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve a) azt a  betétest, akinek betéteit, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak, b) a  rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül az  a  személy, aki a  betétes rendelkezése alapján rendelkezik a  betét fölött a  kártalanításnak a  217.  § (1)  bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes és nem kedvezményezettje a betétnek; 4. kedvezményezett: a  betétes vagy a  betétes által kedvezményezettként a  hitelintézetnek írásban bejelentett személy; 5. közös betét: a  közösségi betét kivételével az  olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól); 6. közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei; 7. névre szóló betét: az  a  betét, amelynél a  betétes a  betétszerződés, a  takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható; 8. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött. (3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a) a  jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás, b) a  pénzforgalmi intézmény és az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása és c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz. (4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet, b) a  fizető fél vagy a  kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet, c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás), f ) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet, h) a  fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a  teljesítő fél, a  központi szerződő fél, az  elszámolóház, a  központi bank, a  rendszer más résztvevői, valamint a  pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet, i) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Bszt.) szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet, j) a  pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a  fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a  fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az  adatfeldolgozást, az  adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, k) az  olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a  kibocsátó által használt létesítményekben vagy a  kibocsátóval kötött megállapodás alapján a  szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, l) az  olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a  vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a  távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint o) a  bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az  üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a  fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek. (5) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön, b) az  egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e  jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket, c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön. (6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az  anyavállalat és a  leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a  pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet. 4. A pénzügyi intézmény 7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. (2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. (3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag: a) a 3. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, b) a  biztosítókról és a  biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a  továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet, c) Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a  Bszt. 111–116.  §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f ) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, g) a  hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet, i) a  pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést, l) jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését, m) az  autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII.  törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást végezhet. (4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a  (3)  bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a  főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan. 5. A hitelintézet és szervezeti formái 8. § (1) Hitelintézet az  a  pénzügyi intézmény, amely a  3.  §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a  nyilvánosságtól – ide nem értve a  jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást –, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. (2) Kizárólag hitelintézet jogosult a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzváltási tevékenység végzésére. (3) A  hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy – zártkörűen működő részvénytársasági formában vagy szövetkezeti formában működő – szövetkezeti hitelintézet lehet. A  szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet. (4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (5) A  szakosított hitelintézet a  rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a  3.  § (1)  bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (6) A  szövetkezeti hitelintézet a  3.  § (1) és (2)  bekezdésében, és a  fentieken kívül kizárólag a  7.  § (3)  bekezdésében megjelölt kiegészítő tevékenységet végezhet. (7) A  szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó további, e  törvénytől eltérő, illetve az  e  törvényt kiegészítő szabályokat külön törvény állapítja meg. (8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti. (9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a  székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik. (10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki. 6. A pénzügyi vállalkozás 9. § (1) Pénzügyi vállalkozás a) az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és b) a pénzügyi holding társaság. (2) Pénzügyi ügynöki tevékenységet a  bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti. (3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b)–c), g)–l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik. (4) Az  alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a  3.  § (1) bekezdés a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet végezhet. 7. Közvetítő 10. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a  pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz) végez (a továbbiakban együtt: független közvetítő). (2) Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapján végezhető. (3) Közvetítővel – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet. (4) A  független közvetítő a  pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a  Felügyelet e  törvényben meghatározott engedélyével végezheti. II. FEJEZET ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 8. Szervezeti szabályok 11. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként vagy zártkörűen működő részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet. (2) A  részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a  gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a  szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a  szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az  alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a  Ptk. rendelkezéseit, a  fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az  Fkt. rendelkezéseit az  e  törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni. (3) A pénzügyi intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti. (4) A  pénzügyi szolgáltatás közvetítését – az  (5)  bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti. (5) A  többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet. (6) Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet. 9. Az induló tőke legkisebb összege 12. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a) bank legalább kettőmilliárd forint, b) szövetkezeti hitelintézet – kizárólag szövetkezeti formában – legalább háromszázmillió forint induló tőkével alapítható. (2) Az  induló tőkére vonatkozó – e  törvényben meghatározott – követelmények nem alkalmazandóak a  központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre. (3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható. (4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható. (5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével alapítható. (6) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló tőke alatt a dotációs tőke értendő. (7) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható. (8) A  fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – a  (9)  bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható. (9) Ha a  fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a  kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható. (10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik. 13. § (1) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az  alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a  működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel. (2) A  részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény – ide nem értve a  pénzügyi holding társaságot – új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a  dotációs tőke emelését, illetve szövetkezeti hitelintézet alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet végrehajtani. (3) Ha az  állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével …