2014. XCIX. törvény Magyarország 2015. központi költségvetésének megalapozásáról.

2014. XCIX. törvény Magyarország 2015. központi költségvetésének megalapozásáról. I. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST SZABÁLYOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA 1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10.  § (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a  Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a  Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. (2) Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a  hatályos helyi adó rendelete alapján a  helyi iparűzési adót vagy a  helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a  magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege megegyezik az adósságot keletkeztető ügylet összegével. (3) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat a) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához, b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez, c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely ca) – ha a  10/C.  § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a  megkötni tervezettel megegyező vagy annál nagyobb összeggel szerepel – a  központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál, cb) az adósságrendezési eljárás során a  hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik, cc) – ha a  10/C.  § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a  megkötni tervezettel megegyező vagy annál nagyobb összeggel szerepel – fejlesztési célt szolgál és nem haladja meg a  fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a  100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a  20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot, d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a  b) és a  c) pont ca)–cc) alpontja szerinti, bármely jogi személy által megkötött ügylethez kapcsolódik. (4) Az ugyanazon a) fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó ügyletek értékét a  (3) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásakor, b) adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét a (3) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor egybe kell számítani. (5) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át. (6) Az (5) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítható be a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a  víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a  kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettség összege. A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el. (7) Az önkormányzat – uniós jogi aktusból következő vagy nemzetközi szervezettel szemben vállalt kötelezettségből eredő fejlesztés kivételével – nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az (5) bekezdés szerinti mértéket. (8) Az önkormányzati társulás adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban részt vevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja.” 2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény 3. alcíme a  következő 10/A–10/E.  §-sal egészül ki: „10/A. § (1) Az önkormányzat működési célra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletet köthet. (2) Az önkormányzat a  Kormány előzetes hozzájárulásával jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg. (3) Az önkormányzat az adósságrendezési eljárás során a  hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre naptári éven túli, működési célú ügyletet köthet. (4) Az önkormányzat fejlesztésnek nem minősülő, a  központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, naptári éven túli működési célú ügyletet köthet. 10/B.  § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá: a) az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és c) teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel. (2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a  Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni. (3) A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a  Kormány a  10.  § (5) bekezdésében meghatározott feltétel alkalmazásától eltekinthet. (4) A Kormány az egyes ügyletekhez részben is hozzájárulhat vagy azokat elutasíthatja. A Kormány a több fejlesztési cél megvalósítását szolgáló ügyletek esetében a  fejlesztési célok vizsgálata alapján fejlesztési célonként hozhat döntést. A Kormány a  fejlesztési cél figyelembevételével dönthet úgy is, hogy az annak teljesülését szolgáló ügylethez az önkormányzat által tervezettnél alacsonyabb összegben járul hozzá. (5) A Kormány az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi. 10/C.  § (1) Az önkormányzat a  tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez – kivéve az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyleteket, valamint a  naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkezető ügyleteket – kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja. (2) Az önkormányzat a hozzájárulás iránti kérelméhez a) hitel felvételének szándéka esetén a  hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét, b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a  Magyar Nemzeti Bank, illetve az egyes törvényeknek a  Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013.  évi CXLIII.  törvény hatálybalépése előtt a  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt, c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a  befektető és az önkormányzat közötti, a  kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét, d) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit, e) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat mellékeli. 10/D.  § (1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a  kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha a) a  szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a  szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és b) a  módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő. (2) A szerződésmódosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti ügyletekre a 10/B. § (3) bekezdése szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 10/E. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, adósságot keletkeztető ügyletét – a  naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be. (2) A Kormány a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az adósságot keletkeztető ügylet visszafizetése a) fejlesztési célú ügylet esetében – különösen a megvalósított fejlesztésből származó bevételek révén – biztosított, b) működési célú ügylet esetében a gazdasági társaságot tulajdonoló önkormányzat támogatása nélkül biztosított.” 3. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény III. Fejezete a  13.  §-át megelőzően a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki: „4/A. Az Államadósság Kezelő Központ feladatai” 4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény V. Fejezete a  28.  §-át megelőzően a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki: „8/A. A közterhek” 5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki: „38/A.  § A 32–36.  §-tól és a  38.  §-tól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.” 6. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő alcímmel egészül ki: „8/B. A bírságfizetési kötelezettség 38/B.  § (1) Törvény jogellenes magatartással összefüggésben pénzügyi joghátránnyal járó jogkövetkezményt (a továbbiakban: bírságfizetési kötelezettség) állapíthat meg. (2) Bírságfizetési kötelezettséget előírni, a  fizetésre kötelezettek körét, a  kedvezmények, mentességek körét és mértékét, a korlátlan enyhítés vagy a jogellenes magatartás csekély súlya miatt a kiszabás mellőzésének lehetőségét megállapítani kizárólag törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. (3) Törvény felhatalmazása alapján a  Kormány rendeletben állapíthatja meg a  bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait. (4) A bírságfizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a  bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi. (5) A bírságfizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a  fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie. (6) Jogszabály a  hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a  bírságfizetési kötelezettséget, nem bővítheti a  bírságfizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. (7) Az e §-tól való eltérésre a 38/A. §-t kell alkalmazni.” 7. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény V. Fejezete a  39/A.  §-át megelőzően a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki: „8/C. A Stabilitási Megtakarítási Számla” 8. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.  törvény 45. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg) „d) a  10/E. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás, valamint az erről benyújtandó önkormányzati kérelem részletszabályait.” 9. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény 46.  § (4) bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(4) A 4. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.” (2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény 46.  §-a a  következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 38. § 2016. január 1-jén lép hatályba.” 10. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 2.  § (3) bekezdésében az „a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi személyiséggel rendelkező” szövegrész helyébe az „az önkormányzati” szöveg, 2. 5. § (2) bekezdésében az „értékek” szövegrész helyébe az „érték” szöveg, 3. 9.  § (1) bekezdésében a „likvid hitel” szövegrész helyébe a „naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet” szöveg, 4. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek” szövegrész helyébe az „az államháztartás” szöveg, 5. V. Fejezetének  címében az „alapvető szabályai” szövegrész helyébe az „alapvető szabályai, a  pénzügyi joghátránnyal járó jogkövetkezményre és a Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályok” szöveg, 6. 39/A. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 7. 39/C. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg, 8. 39/C. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározottak” szöveg, 9. 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg, 10. 46. § (1) bekezdésében a „(2)–(4)” szövegrész helyébe a „(2)–(5)” szöveg, 11. 53. §-ában az „V.” szövegrész helyébe a „8/A. alcíme” szöveg lép. (2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 6. alcímének címében a „feladata, hatásköre, működésének szabályai” szövegrész helyébe a „feladatai” szöveg, 2. 7. alcímének címében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Költségvetési Tanács” szöveg lép. (3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „illeték, bírság, pótlék” szövegrész helyébe az „illeték, pótlék” szöveg, 2. 28.  § (1) bekezdés b) pontjában az „eljárásért fizetendő eljárási” szövegrész helyébe az „eljárásért fizetendő felügyeleti díj, eljárási” szöveg, 3. 29. § (2) bekezdésében a „bírság, pótlék” szövegrész helyébe a „pótlék” szöveg, lép. 11. § (1) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 4.  § (1) bekezdésében a  „központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek” szövegrész, 2. 13. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdés d) pontja” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 1. § c) pontja, 2. 13. § (4) bekezdés d) pontja, 3. 14. alcíme. (3) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39. §-a. 2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény I. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép: „I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában 1. agrártámogatás: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások, valamint a  központi költségvetésből tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatások, 2. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerint vagy csekély összegű támogatásként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján nyújtott támogatás, 3. átlagos statisztikai állományi létszám: a  Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, 4. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.  törvény (a  továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom, 5. előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a  Kormány intézkedése, és a  fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a  központi költségvetés, a  fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a  fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a  költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás, 6. előirányzat-módosítás: a bevételi előirányzat vagy a kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, 7. európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás, 8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom, 9. irányító szerv: a  költségvetési szerv tekintetében az e törvényben meghatározott irányítási hatáskört gyakorló szerv, 10. Kormány irányítása alá tartozó  fejezet: a  központi költségvetésről szóló törvény  fejezete a  11. pontban meghatározott fejezetek kivételével, 11. Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a  Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a  Bíróságok, az Ügyészség, a  Gazdasági Versenyhivatal, a  Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével, 12. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a  3.  § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a  túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a  továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet, 13. kormányzati szektor egyenlege: a 479/2009/EK rendelet alapján számított egyenleg, 14. költségvetési támogatás: a  társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve a) az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, b) a  pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait, c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, d) kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat, e) a  fogyatékos és a  súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, f ) a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, g) a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, h) a  jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, i) a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait, j) a közfoglalkoztatási támogatásokat, k) a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat, l) a vis maior támogatásokat, m) a szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatásokat, 15. kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a  Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a  foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat, 16. középtávú költségvetési cél: a  költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a  gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergenciaprogramban a  strukturális egyenlegre meghatározott célérték, ami összhangban van a  stabilitási és növekedési paktum követelményeivel, 17. maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a  költségvetési maradvány, a  vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány, 18. önkormányzati hivatal: a  polgármesteri hivatal, a  főpolgármesteri hivatal, a  megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal, 19. strukturális egyenleg: a kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege, 20. zárolás: a  költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése. 2. Az államháztartás rendszere 2.  § Az államháztartás a  közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere. 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a  helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a  továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), c) a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény (a  továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: társulás), d) a térségi fejlesztési tanács, és e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv. 3. A közfeladatok 3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. (2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. (3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a  közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről. 4. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai 4. § (1) Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel. (2) A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges. (3) A gazdálkodás során biztosítani kell a  bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását. (4) A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre. 4/A. § (1) Az államháztartásban a bevételek és kiadások a) a 6. § (2)–(6) bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások, és b) a 6. § (7) bekezdése szerinti finanszírozási bevételek és kiadások. (2) A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a  költségvetési többlet vagy a  költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). (3) A költségvetési többlet felhasználása és a  költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg. (4) A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a  Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként. (5) Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a  letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a  bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. 5. § (1) A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott összegét (a  továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi alrendszere esetében a  központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg. (2) A központi költségvetés többletének felhasználásáról, hiányának finanszírozásáról és az államadósság kezeléséről – a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül – az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a  költségvetési többlet felhasználásáról, a  hiány finanszírozásáról a  finanszírozási bevételek előirányzott összegének (a  továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a  finanszírozási kiadások előirányzott összegének (a  továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával a  költségvetési rendelet, határozat rendelkezik. (3) A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a  költségvetési bevételek beszedésének kötelezettségét és a  finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik. (4) A költségvetési kiadások – a  központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a  költségvetésben megállapított (a  továbbiakban: eredeti előirányzat) vagy az év közben módosított (a  továbbiakban: módosított előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. 6.  § (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a  bevételi előirányzatokat és a  kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni. (2) A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók. (3) Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint a) a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, b) a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak, c) a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a  tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak, d) a  működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak. (4) Felhalmozási bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint a) a  felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, b) a  felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak, c) a  felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak. (5) Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint a) a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak, b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles, c) a  dologi kiadások, amelyek a  készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak, d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a  társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a  természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak, e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a  nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak. (6) Felhalmozási kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint a) a  beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak, b) a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak, c) az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak. (7) Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások, ab) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, ac) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, ad) a  költségvetési szerv,  fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása, b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) a  Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló törvény alapján a  Magyar Nemzeti Bank és a  központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül, bb) a  Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001.  évi XX.  törvény 5.  § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) és az állam közötti elszámolások előjelre tekintet nélkül, bc) az állam nevében a  többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a  kölcsön visszafizetése a  kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a  pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a  közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, bd) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése. (8) A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek. 4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai 6/A.  § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a  költségvetési bevételi előirányzatok és a  költségvetési kiadási előirányzatok a) központi kezelésű előirányzatként, b) fejezeti kezelésű előirányzatként, c) társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként, d) elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, e) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg. (2) A központi kezelésű előirányzatok – a  (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (3) A  fejezeti kezelésű előirányzatok a  fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása vagy az államnak a  fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a  társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (5) Az elkülönített állami pénzalapok a  közfeladatok ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését, b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, c) az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és – ha kijelölésre kerül – az elkülönített állami pénzalap kezelő szervét, és d) az elkülönített állami pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának mértékét. (6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a  költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák. 6/B.  § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a  fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a  társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével: a) törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított költségvetési szerv az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen rendelkezése alapján a  Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint  fejezetet irányító szervi jogállással bír, b) a fejezetet irányító szerv feladatait ba) a  központi költségvetésről szóló törvény azon  fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter, bb) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős személy, testület látja el. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az (1) bekezdés szerinti feladatokat törvényben kijelölt kezelő szerv látja el. (3) A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és az elkülönített állami pénzalapok előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat,  fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni. 6/C.  § (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a  helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a  tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. (2) Az (1) bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy a) helyi önkormányzaton helyi nemzetiségi önkormányzatot, országos nemzetiségi önkormányzatot, társulást, illetve térségi fejlesztési tanácsot kell érteni, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a  helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja, c) a társulás, térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a  társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.” 13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a  szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.” 14. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.” 15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki: „8/A.  § (1) Az Országgyűlés vagy a  Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a  jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a  költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni. (2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a  Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.” 16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9.  § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a  költségvetési szerv irányítása a  következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, b) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, c) a  költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a  költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a  vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, d) a  költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása, e) a  költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, ennek keretében ea) a  bevételi előirányzatokkal és a  kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a  végrehajtás, illetve a  költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele, eb) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges ágazati szakmai és a  gazdálkodási tevékenységre vonatkozó követelmények érvényesítése, betartásának számonkérése, ellenőrzése, f ) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.” 17. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. alcíme a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki: „9/A.  § (1) Az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges irányítási hatásköröket – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az irányító szerv vezetője, a  fejezetet irányító szervnek  címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja. (2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg. (3) Törvény vagy kormányrendelet – a  költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f ) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével – a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási jogkört korlátozhatja, b) meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók. (4) Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási jogkör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a  költségvetési szerv tevékenységének a  pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f ) pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki. (5) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a  költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. (6) Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön. 9/B. § Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában, b) a 9. § e) pontjában, és c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.” 18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy – az irányító szerv döntése alapján – az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik. (4b) Az irányító szerv döntése alapján a (4a) bekezdést a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.” 19. § (1) Az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 11.  § (1)–(3a) bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek: „(1) Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn. (2) A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a  szétválás, vagy ha az alapító szerv a  költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít. (3) A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. (3a) Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a  különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a  kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a  kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki: „(3b) A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy a) a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be (beolvadásos kiválás), b) a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás). (3c) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.” 20. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, b) a  helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait ba) kiemelt előirányzatok, bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, c) a  költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a  felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban, d) a  költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a  6.  § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat, f ) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a  Gst 3.  § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a  garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a  Gst 45.  § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h) a  költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a  Mötv. 68.  § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.” 21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzat felhasználásának szabályait – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzata és a  társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – belső szabályzatot ad ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.” 22. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki: „28/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a  központi kezelésű előirányzat, a  fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a  társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételeiről és kiadásairól kiemelt előirányzatok és finanszírozási bevételi előirányzatok és finanszírozási kiadási előirányzatok bontású kincstári költségvetést kell készíteni. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat,  fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kincstári költségvetésben, a  helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a  Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a  gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is. (3) A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek, illetve a költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie. (4) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a  polgármester, a  nemzetiségi önkormányzat elnöke, a  társulási tanács elnöke vagy a  térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a  közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.” 23. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Kormány – a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével – rendeletben meghatározhatja a  költségvetési szerv és a  fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait.” 24. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a  társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait – és szükség szerint ezzel összhangban a  költségvetési kiadási előirányzatait – módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. (2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül – a  86.  § (4) bekezdése szerint esetben az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával – a  fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a  költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy a  felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.” 25. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33.  § (1) A  fejezetet irányító szerv a  Kormány rendeletében meghatározott esetekben a  költségvetési évben a  fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a  fejezet  címrendjének és a  címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult. (2) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a  Kormány irányítása alá tartozó  fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a  Kormány, a  nem a  Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult. (3) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a  fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a  költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a  közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, b)  fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzatátcsoportosítást hajthat végre, ha ba) azokon megtakarítás keletkezik, bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, bc) a  fejezeti általános tartalék  fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges, bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, be) az eur …