2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.14. - 2035.XII.30. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2035.XII.31. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről *  [1] Háborúellenes költségvetés [2] A 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze? A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja kötelezni az európai országokat, így Magyarországot is! A 2026-os költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk Magyarország forrásait! A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családokat helyezzük az első helyre. [3] Nehéz évek vannak mögöttünk: a Covid-járvány, a brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az áremelkedések és a szomszédunkban folytatódó háború megterhelték a gazdaságot és megnehezítették sok magyar család életét. 2026-ra egy olyan költségvetést állítottunk össze, amely kivédi a háború káros hatásait. A költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba. A kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre. A gyermekek után járó családi adókedvezmény 2026. január 1-től a jelenlegi duplájára nő. A négygyermekes édesanyák mellett 2025. október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák is SZJA-mentesek lesznek, majd 2026. január 1-jétől életbe lép a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák SZJA-mentessége is. 2026-ban is fenntartjuk a rezsicsökkentést és garantáljuk a 13. havi nyugdíj kifizetését. 2026. januárjától 13 százalékkal nő a minimálbér. A költségvetés biztosítja a hathavi fegyverpénz kifizetését a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók részére. Csökkentjük a hiányt, az államadósságot, az inflációt és egyszerűsítjük az adórendszert. [4] A világban jelentős gazdasági és politikai változások történnek. Az Egyesült Államokban kedvező politikai változások zajlottak le. A korábban a nyugati világban eddig szinte egyeduralkodó globális-liberális világképet, nemzeti érdekű politika váltotta fel. Ez esélyt teremt arra, hogy a Nyugat is versenyben maradjon a gazdaságilag egyre erősödő Kelet mellett. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, amely továbbra is jó kapcsolatot szeretne fenntartani mind a Kelettel, mind a Nyugattal. [5] Európa egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Az Ukrajnában zajló véres háború, a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság, Brüsszel háborúpárti politikája és Ukrajna erőltetett és gyorsított uniós csatlakozása mind veszélyt jelentenek. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is. A gyors változások és fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nem csak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állniuk. Fel kell készülnünk arra, hogy a veszélyek korában a világpolitikai helyzet gyorsan változik, a nemzeti érdekek és szuverenitás védelme az első! [6] A nemzeti kormány következetesen háborúellenes stratégiát követ. A mi olvasatunkban a háború végső mérlege mindig negatív, a békéé mindig pozitív. A háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. Ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtjuk be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak. [7] A 2025-ös költségvetés elfogadása eltért a korábban megszokottól, a háborús helyzet miatt őszre tevődött át. Most visszatérünk a korábban megszokott rendszerhez és várhatóan a tavaszi ülésszak végén fogadjuk el a költségvetést. [8] 2026-ban a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot fordítunk, így a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot biztosítunk családok támogatására. [9] Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentességével, ami kiegészül a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének megduplázásával, a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj SZJA-mentességével és a 30 év alatti anyák adómentességének kiterjesztésével. A családpolitikán belül a három gyereket nevelő anyák kedvezményére, illetve a két gyermeket nevelő anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítunk. A családi adókedvezmény megduplázására pedig 290 milliárd forintot különít el a költségvetés. 2026 a gyermekes családok éve lesz, hiszen az adókedvezmények minden eddiginél több pénzt hagynak náluk. Ez közel 1300 milliárd forintot jelent. A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-től 2026 végéig összesen akár 5 ezer milliárd forintot jelenthet a családoknak. 2011 óta számos további jelentős adócsökkentésről döntött a kormány. Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkát terhelő adókat csökkentettük, az SZJA 32 százalékról 15 százalékra csökkent, a hazai vállalkozások támogatására 19 százalékról 9 százalékra csökkentettük a társasági adót, így jelenleg Magyarországon van Európa legalacsonyabb társasági adókulcsa. Az otthonteremtési és családvédelmi program keretében az új lakóingatlanok értékesítésére 5 százalékos kedvezményes adómértéket vezettünk be. [10] 2026-ban a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. A kormány továbbra is garantálja a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások inflációkövető emelését és a 13. havi nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátásokat; a 13. havi nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 585 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés. [11] 2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tizezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben. [12] Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordítunk, amelyből 2200 milliárd forintot uniós, körülbelül 2850 milliárd forintot pedig hazai költségvetési forrásokból fogunk biztosítani. A 2026-os költségvetés továbbra is biztosítja a fedezetet az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv (21 lépés) megvalósítására. Az akcióterv fő pilléreit képezik a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program keretében a hazai kis- és középvállalkozások támogatása. Ahhoz, hogy minden magyar számára, aki dolgozni akar, biztosítsuk, hogy a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítjük, amelyhez a költségvetés nyújt majd támogatást. [13] 2026-ban tovább nő az oktatás támogatása. Oktatásra több mint 4 ezer milliárd forintot biztosít a 2026-os költségvetés, amely 2010-hez képest közel háromszoros növekedést (180 százalék többletet) jelent. A 2025-ös évhez viszonyítva pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk a területre. 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére. A pedagógusok bére így elérte a diplomás átlagbér 80%-át. A béremelés 2026-ban is folytatódik, így négy év alatt közel megduplázódik a tanárok bére. [14] Tovább nő az egészségügy támogatása is, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben. Ez több mint háromszorosa annak, mint amennyi az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetésben szerepelt. A 2025-ös évhez képest pedig 280 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés erre a területre. Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtottuk végre, az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta. [15] A nemzeti kormány elkötelezett Magyarország biztonsága és védelme mellett. Továbbra is garantáljuk a határok védelmét, az illegális migráció elleni védekezéshez és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges erőforrásokat. A békéhez erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg. A NATO kötelezettségeinknek megfelelően a kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadást biztosítjuk, a 2026. évi költségvetés 2016 milliárd forintot tartalmaz e célra és garantáljuk a rendvédelem fenntartásához szükséges forrásokat. [16] 2026-ban a költségvetés a magyar családoknak fizet ki 800 milliárd forintot a lakossági állampapírok kamataira! Nem a külföldieket, hanem a magyar családok megtakarításait támogatjuk! [17] A Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, amely összeget a költségvetés végrehajtása során az adóbevételek megfelelő alakulása esetén az adott területekre visszapótolunk. Ennek megfelelően a Miniszterelnökség beruházásaira 2 milliárd forint, az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásaira 35 milliárd forint, az Energiaügyi Minisztérium beruházásaira 59 milliárd forint, további állami beruházásokra 10 milliárd forint, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra 11 milliárd forint, a központi költségvetési szervek kiadásaira pedig 25 milliárd forint visszapótlására kerülhet sor a 2026. év során. [18] A kormány a 2026-os költségvetésben is jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folytatódik, vagy kerül átadásra, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. [19] A beruházások közül kiemelkednek a következők: a Steindl Imre program részeként a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épület rekonstrukciója; Budapest-Pesthidegkúti új református gyülekezeti központ; Magyar Falu Program keretében megvalósuló templom-felújítási alprogram; Magyarországi Baptista Egyház debreceni gyülekezeti központ; Hungaroring Sport Zrt. Stratégiai Fejlesztési Program II. ütem; a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház Budapest, Frankel Leó út 54. szám alatti székhelyű telephelye komplex felújítása; Szegedi ipari parkhoz kapcsolódó útfelújítás; DGÖ víziközmű Debrecen szennyvíz- és ivóvíz-infrastruktúra fejlesztése; DGÖ víziközmű balmazújvárosi Keleti-főcsatornához tartozó vízműtelep-fejlesztés előkészítése és megvalósítása; Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó fejlesztések és Mohács Nemzeti Emlékhely; Tatabánya–Oroszlány–Tata és térsége ipari parki fejlesztések; Debreceni Déli Gazdasági Övezet ipari parki fejlesztések; Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózatfejlesztés; Szeged ipari parki fejlesztések; Ács ipari parki fejlesztések; Öntözésfejlesztés: Mórahalmi harmadlagos mű kiépítése, Siófoki öntözőrendszer modernizálása, környezeti körzeti tervek készítése a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek; a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges fejlesztések; Budai Egészségközpont Zrt. Beruházásának támogatása; Dunakiliti – Dobrohošt (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd; Szegedi Ipari Park közúti kapcsolatainak fejlesztése; M49 gyorsforgalmi út, M3 autópálya – (Őr) – Ököritófülpös (Porcsalma) közötti szakasz; M4 gyorsforgalmi út, Törökszentmiklós (Nyugat) és Kisújszállás (Kelet) közötti szakasz; SE II. sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campus; Országos Rabbiképző Egyetem; Debreceni Szakképzési Centrum fejlesztései. [20] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2026. évi a) kiadási főösszegét 43 781 310,5 millió forintban, b) bevételi főösszegét 39 562 775,9 millió forintban, c) hiányát 4 218 534,6 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2026. évi a) kiadási főösszegét 37 383 814,9 millió forintban, b) bevételi főösszegét 37 383 814,9 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2026. évi a) kiadási főösszegét 2 847 340,0 millió forintban, b) bevételi főösszegét 374 937,3 millió forintban, c) hiányát 2 472 402,7 millió forintban állapítja meg. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2026. évi a) kiadási főösszegét 3 550 155,6 millió forintban, b) bevételi főösszegét 1 804 023,7 millió forintban, c) hiányát 1 746 131,9 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az államadósság értéke 3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2026. december 31-ére tervezett értéke 72,3%. (2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti értéke a 2025. év utolsó napján várható 73,1%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz. II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 1. alcímen a) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján létrehozott új álláshelyek többletkiadásai, valamint a jogviszony-váltásból eredő egyszeri többletkiadások kifizetésére, b) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás észszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, c) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre, d) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére, e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények támogatás valorizációjának korrigálására, f) az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerülő kiadások teljesítéséről szóló jogszabály vagy kormányhatározat alapján felmerülő kiadásokra, továbbá a Védelmi Tanácsnak az ukrán menekültválsággal kapcsolatban felmerült többletkiadások ellentételezésére vonatkozó döntése alapján teljesítendő kifizetésekre, valamint g) a hallgatói igényekhez igazodóan a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program kapcsán felmerülő többletkiadások ellentételezésére. (2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat. (3) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 2. Közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja alcím biztosít fedezetet mind a Kormány irányítása alá tartozó, mind a Kormánytól független költségvetési szervek vagy más, közfeladatot ellátó jogi személyek, illetve a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, gyermekvédelmi, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartók rezsikompenzációjára. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt. (4) Központi tartalék szolgál a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 6. Közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása jogcímcsoporton a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt. (5) Központi tartalék szolgál a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 23. Lakossági Rezsivédelmi Alap alcímen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt. (6) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 4. Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék alcím biztosít fedezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek fedezetére, amelyek nem érintik a Gst. 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg alakulását. (7) A (6) bekezdés szerinti tartalékról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány tulajdonosi ügylet jóváhagyásra vonatkozó döntése alapján átcsoportosíthat, amennyiben a tartalék felhasználása az Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelmény teljesülését nem veszélyezteti. (8) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 44. Védelmi tartalék cím biztosít fedezetet a védelmi kiadások növekedéséből levezethető általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástér felhasználásakor teljesített kiadásokra. *  (9) *  A (8) bekezdés szerinti tartalékról a Kormány az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1263 rendelete 26. cikk szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválása esetén az uniós szabályokból fakadó általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástér mértékéig – legfeljebb összesen 860 milliárd forint összegben – átcsoportosíthat. *  (10) A (9) bekezdés szerinti átcsoportosítás csak akkor hajtható végre, ha *  a) a (8) és (9) bekezdésben leírt általános vagy védelem specifikus mozgástér felhasználásakor az EU 2024/1263 rendelet 22. cikkében leírt kontrollszámla hatályos uniós szabályok szerinti egyenlege 2026-ban a szankciómentességi plafon alatt marad, és b) a tartalék felhasználása az Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott államadósságra vonatkozó követelmény teljesíthetőségét nem veszélyezteti. 4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2026. évben 100,0 millió forint, b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2026. évben 25,0 millió forint, c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2026. évi összesített bruttó forgalmi értéke 15 000,0 millió forint, d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2026. évben 5000,0 millió forint lehet. (2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2026. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2026. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. 6. § (1) Az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2026. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre. 7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (3) A Vtv. 39. § (1) bekezdése szerinti ingóságok értékesítéséből származó, a 2026. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2026. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján. 8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. 9. § (1) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni. (2) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni. 10. § (1) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (2) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (3) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (4) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (5) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (6) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (7) A XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen belül új alcímeket hoz létre, és ezen alcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (8) Az (1)–(7) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása és bevétele terhére a XLV. Állami beruházások fejezet, a) 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímen létrehozott jogcímcsoportok között, b) 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímen létrehozott jogcímcsoportok között, c) 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között, d) 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között, e) 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között, f) 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen létrehozott alcímek között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (9) Az (1)–(7) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv az (1)–(8) bekezdésben szabályozott előirányzat-átcsoportosításokon túlmenően az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerint hajthat végre előirányzat-átcsoportosítást. 5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei 11. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 685,0 millió forintot köteles a 2026. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2026. évben a) a bevételeiből 24 285,8 millió forintot, továbbá b) a közhatalmi bevételei 24 285,8 millió forintot meghaladó részének 30%-át köteles befizetni a központi költségvetés részére. (3) A befizetés határideje a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2026. december 31. (4) Az Országos Atomenergia Hivatal a 2026. évben 368,8 millió forintot köteles – négy egyenlő részletben – befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (5) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2495,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 51,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2026. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000–01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára. 6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések 12. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2025. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2026. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is. (2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 1. Foglalkoztatási támogatások címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap 16. Válsághelyzeti támogatás címen vállalt, 2026. évre áthúzódó kötelezettségek teljesítésére is. (3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2026. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap hozzájárul az európai uniós források támogatásával megvalósuló kutatás-fejlesztési programok hazai társfinanszírozásához, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásához. Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2026. évben összesen 32 192,2 millió forintot ad át a központi költségvetés javára. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni. (5) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2026. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 35 211,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára. (6) A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2026. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 368,3 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára. (7) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kijelölt Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által a (6) bekezdésben meghatározott összeg nem teljes mértékű tárgyévi felhasználása esetén a fel nem használt eseti befizetés összegét a szakmai beszámoló elfogadását követően 15 napon belül vissza kell fizetnie a Paks II. Atomerőmű Zrt. számára. 7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 13. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 1000,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel. (2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat. 8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 14. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1–9. jogcímcsoportjára, 10. jogcímcsoport jogcímeire és 14. jogcímcsoportjára csoportosíthat át. (2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–9. jogcímcsoportja, 10. jogcímcsoport jogcímei és 14. jogcímcsoportja, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti. *  (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport, 3. Többletkapacitás befogadás fedezete jogcím előirányzatát a Kormány módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel. 15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–9. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–9. és 14. jogcímcsoportjairól a 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport jogcímeire, illetve ezen jogcímekről a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–9. és 14. jogcímcsoportjaira. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül a 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport jogcímei között átcsoportosíthat. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím jogcímcsoportjaira és jogcímeire, a 10. Gyógyszertámogatás és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira, valamint a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat. (6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (7) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (8) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (9) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi szolgáltatók likviditási helyzetének stabilizálása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 13. Egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozása jogcímcsoportról az alcím 9. jogcímcsoportjára és 10. jogcímcsoportjának jogcímeire átcsoportosíthat. (10) Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó központi költségvetési szervek részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet között átcsoportosíthat. 16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti. 17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport, 3. Többletkapacitás befogadás fedezete jogcím az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására szolgál. Az összeg befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 16. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz. 18. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 290,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 6833,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 24 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 3200,0 millió forint használható fel. (2) Az (1) bekezdésben a gyógyító-megelőző ellátásra, a gyógyszertámogatásra, és a gyógyászati segédeszköz támogatásra meghatározott keret megemelését az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű – indokolást tartalmazó – tájékoztatása mellett. A meghatározott keret megemelése nem okozhatja az adott előirányzat túllépését. 9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 19. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. *  10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 20. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak – az 50. §-ban meghatározottak kivételével történő – év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére. (3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult. Az e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult. (4) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXIV. Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai csökkentésére. 11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai 21. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím és 2.4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult. (2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére a 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg. (3) Az államháztartásért felelős miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, a 7. melléklet és a 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti. (4) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzata terhére az államháztartásért felelős miniszter – felmérés alapján – átcsoportosítással biztosítja a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezeteknél jelentkező, devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű tranzakcióknál a 403,4 forint/euró, a 428,5 forint/svájci frank, a 35,8 forint/svéd korona és a 387,5 forint/amerikai dollár tervezési árfolyamhoz viszonyított árfolyamveszteség fedezetét. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek a devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű tranzakcióknál a kedvezőbb árfolyam miatti megtakarításaikat kötelesek befizetni a Kincstár „Devizapiaci árfolyamok kapcsán realizált megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000–01200021–09050019 számú számlájára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím bevételeként kell elszámolni. (5) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzatáról történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, valamint a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének rendjét az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett költségvetési fejezeteket. 22. § A Kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdése alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait. 23. § (1) A Sándor-palota főigazgatója a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára, b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára, c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, e) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára. (4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára. (5) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6. Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím és az I. Országgyűlés fejezet, 3. Országgyűlési Őrség cím javára. (6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. Az igazságügyi modernizációval összefüggő intézkedések alcím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet és a VIII. Ügyészség fejezet előirányzatai javára. Az e bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult. 24. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára. (2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 24. Kiemelt társadalmi kapcsolatok jogcímcsoport, illetve a 20. cím, 1. alcím, 27. Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport javára. (3) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek között, továbbá a jogcímcsoport alá besorolt jogcímek terhére fejezeten belül más cím javára, illetve a II. Köztársasági Elnökség fejezet és a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára – az államháztartásért felelős miniszter utólagos tájékoztatása mellett – átcsoportosíthat, amennyiben az államfői, a kormányfői, illetve az egyéb kormányzati protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. E bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult. (4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. 25. § (1) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2026. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. (2) A fejezetet iránytó szerv a XII. Agrárminisztérium fejezet 20. cím 3. alcím 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport alá tartozó jogcímek között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. 26. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. (2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt. 27. § (1) Az Európai Beruházási Bank és a Beruházási Bizottság által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/8 …