2010. XV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról.

2010. XV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról. ELSŐ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV HATÁLYBALÉPÉSE 1. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (a továb biak ban: Ptk.) 1:1.–1:7. §-a (Első Könyv) és – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2:1.–2:98. §-a (Második Könyv) 2010. május 1-jén lép hatályba. (2) A Ptk. 2:59. § (2) bekezdése és 2:60. § (2) bekezdése, valamint 3:1.–3:248. §-a (Harmadik Könyv), 4:1.–4:193. §-a (Negyedik Könyv), 5:1.–5:569. §-a (Ötödik Könyv), 6:1.–6:99. §-a (Hatodik Könyv) és 7:1.–7:4. §-a (Hetedik Könyv) 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) A Ptk. 2:34. § (6) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba. MÁSODIK RÉSZ A PTK. HATÁLYBALÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ VÉGREHAJTÁSI ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, VALAMINT TÖR VÉNYMÓDOSÍTÁSOK Végrehajtási rendelkezések 2. § A Ptk. Második Könyvének alkalmazásában 1. akadálymentes kommunikáció: a fogyatékossággal élő személy által választott, külön törvény ben meghatározott kommunikációs forma, eszköz és módozat; 2. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, ille tő leg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; 3. értelmi képesség, pszichés állapot vagy szenvedélybetegség miatt az ügyek vitelében és a döntések meghozatalában való képesség csökkenése: egy vagy több mentális funkció tartós károsodása; 4. gazdasági társaság: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság; 5. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs, az egyenesági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, bejegyzett élettárs egyenesági rokona és testvére, a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; 6. jogszabály: törvény, kormányrendelet, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 2:50. § (2) bekezdésével, a 2:65. § (2) bekezdésével, a 2:69. § (1) bekezdésével, valamint a 2:77. §-sal összefüggésben valamennyi jogszabály; 7. költségvetési szerv: az államháztartás részét képező, külön törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez; 8. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott gyermek, a házastársnak, a bejegyzett élettársnak a gyermeke, az örökbefogadó szülő, a szülő házastársa, bejegyzett élettársa és a testvér; A törvényt az Országgyűlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el. 9. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; 10. közhiteles nyilvántartás: törvény ben meghatározott olyan nyilvántartás, amely az abba bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja; 11. közokirat: bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban kiállított olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amely teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját; 12. köztestület: önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, a tagságához, ille tő leg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó jogi személy, amelynek köztestületként való létrehozását törvény rendeli el; 13. személy: a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli jogalany; 14. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 15. székhely: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, valamint egyéni vállalkozó székhelyként bejegyzett irodája, levelezési címe, valamint az a hely, ahol üzleti, illetve hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik; 16. vállalkozás: az olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre, továbbá az egyéni vállalkozó; az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdasági tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; 17. vezető tisztségviselő: a külön törvények alapján a tagok (részvényesek) által a vállalkozás ügyvezetésére választott tisztségviselő. 3. § A Ptk. Második Könyvének alkalmazása során a) a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani, b) a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le, c) a határidő a következő munkanapon jár le, ha utolsó napja munkaszüneti nap, d) a határnaphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be, és e) a határidő elmulasztásához vagy a késedelemhez fűződő jogkövetkezmények a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. 1. CÍM A PTK. MÁSODIK KÖNYVÉHEZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK (A Ptk. 2:8.–2: 40. §-ához: A cselekvőképességgel összefüggő szabályok, eljárások) Végrehajtási rendelkezések 4. § Ha a gondnok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatálya alá tartozó ügyben tesz azonnali intézkedést, ennek során az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ben foglalt sajátos szabályokat figye lembe véve kell eljárnia. Felhatalmazó rendelkezések 5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a jognyilatkozat tárgyának azt az értékét, amelynél a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Átmeneti rendelkezések 6. § A Ptk. hatálybalépésekor 14. életévét betöltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kiskorú jognyilatkozatainak megtételére – ideértve a függő jognyilatkozatokat is – a Ptk-nak a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. § A 14. életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig a kiskorú 17. életévének betöltéséig fel kell függeszteni, és a 17. életév betöltését köve tően a kiskorú cselekvőképességének a nagykorúság elérésével hatálybalépő korlátozása iránt kell folytatni. 8. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre a Ptk. korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell – ügycsoportra vonatkozó korlátozás nélkül, általános érvénnyel – alkalmazni, mindaddig, amíg a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban hozott szakértői vélemény alapján a bíróság a Ptk. szerint a cselekvőképességet érintő határozatot hoz. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 14/B. § (1) bekezdése szerinti függő jognyilatkozat tekintetében is alkalmazni kell. (3) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyeket a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásáig az általános érvényű korlátozó gondnokság alatt álló korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyként kell a gondnokoltak elektronikus nyilvántartásában szerepeltetni. A bejegyzésről a gondnokoltat és gondnokát értesíteni kell. (4) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyt a gondnokság alá helyező határozatban a kötelező felülvizsgálatra megállapított időpontban a Ptk. gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e, és ha igen, mely ügycsoportokban indokolt korlátozni. (5) A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozat esetében a (4) bekezdés szerint felülvizsgálatot a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania. (6) A Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban, ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is. (7) Nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevél esetében a bíróság felszólítja a felperest, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzon, kérelmét a nagykorú személy cselekvőképességét korlátozó gondnokság alá helyezése iránti keresetre kívánja-e változtatni. Ha a fél a keresetváltoztatás jogával nem él, vagy határidőn belül nem nyilatkozik, a keresetlevelet idézés kibocsátás nélkül el kell utasítani. (8) A Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok megbízatása – eltérő bírósági határozat hiányában – hatályban marad, de a gondnokság ellátására, valamint a gondnokság és gondnok tisztségének megszűnésére a Ptk. rendelkezései vonatkoznak. (9) A Ptk. hatálybalépésekor a gyámhatóság előtt folyamatban lévő gondnokrendelési eljárásokat meg kell szüntetni, és a gyámhatóságnak a gondnokrendelést a megszüntetéstől számított harminc napon belül a bíróság előtt kezdeményeznie kell. (10) A Ptk. hatálybalépése előtt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti invazív beavatkozáshoz való beleegyező nyilatkozat megtétele, és a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény szerinti terhességmegszakítás iránti kérelem elő ter jesz tése során (4) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedéséig a gondnokolt helyett és nevében a gondnok jár el. 9. § A Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire, tevékenységének felügyeletére, továbbá a gondnok számadási kötelezettségére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Módosuló törvények A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 10. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „49. § (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes, ille tő leg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet (perbeli cselekvőképesség). (2) A per tárgyát illetően, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy (a továb biak ban: korlátozottan cselekvőképes nagykorú) a perben félként személyesen eljárhat, jognyilatkozatainak érvényességéhez azonban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a gondnoka elő ze tes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. (3) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Ha a bíróság a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél gondnokát feljogosította, hogy helyette és nevében eljárjon, továbbá önállóan jognyilatkozatot tegyen, a fél nevében a gondnok jár el a törvényes képviselőre vonatkozó szabályok szerint. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (74. §) rendel. (4) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, ille tő leg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.” (2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény az 50. §-t köve tően a következő alcímmel, valamint következő 50/A. §-sal és 50/B. §-sal egészül ki: „A gondnok részvétele a perben 50/A. § (1) A gondnokra a törvényes képviselőre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek gondnoka van, a gondnok a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél jelen van, ennek érdekében a felet és a gondnokot is idézni kell. (3) Ha a gondnok szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, de a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél jognyilatkozatához elő ze tes beleegyezést adott, ezt a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél az egyes perbeli cselekmények megtételekor igazolja. (4) Ha a gondnok szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és elmaradását alapos okkal elő ze tesen nem mentette ki, továbbá a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél jognyilatkozatához elő ze tes beleegyezést nem adott, a gondnok pénzbírsággal sújtható és a bíróság felszólítja, hogy nyolc napon belül tegyen nyilatkozatot. (5) Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a gondnok helyette és nevében jognyilatkozatot tehet. (6) Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél nyilatkozatát a gondnok – erre irányuló felhívás ellenére – nem hagyja jóvá, vagy közöttük egyébként vita van, ezt a bíróság úgy bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai lennének eltérőek. Ha a vita az eljárás körülményeire tekintettel nem bírálható el, a bíróság a jóváhagyás pótlása, illetve a vita eldöntése érdekében a gyámhatóságot megkeresi. (7) A bírósági iratokat a korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek és a gondnoknak is kézbesíttetni kell. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak feltételei a fél és a gondok tekintetében is teljesültek. Az eljárási határidők számítása szempontjából a későbbi kézbesítés időpontja irányadó. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél és a gondnok írásbeli nyilatkozataira a (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket meg fele lően alkalmazni kell. A támogató részvétele a perben 50/B. § (1) Ha a fél részére a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal a bíróság támogatót nevezett ki, akkor a támogató a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya, b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel – a tárgyalás rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet. (2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult. (3) A bíróság az (1)–(2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelenlévő támogatót tájékoztatja.” (3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „74. § (1) A bíróság a fél részére ügygondnokot rendel, a) ha a félnek nincs törvényes képviselője és aa) kiskorú ab) belátási képessége átmenetileg hiányzik vagy ac) jogi személy, b) ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik és nincs meghatalmazottja. (2) Az ügygondnokra – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, ille tő leg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilván való károsodástól óvja meg.” (4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A támogató költségeinek megtérítésére a (3) bekezdés szerint tarthat igényt.” (5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a felperes korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, a keresetlevélben fel kell tüntetni a gondnok nevét, lakóhelyét. A keresetlevélhez csatolni kell a gondnok elő ze tes beleegyezését. (7) Ha a felperes a per során támogatót kíván igénybe venni, a számára kinevezett támogató nevét és lakóhelyét a keresetlevélben fel kell tüntetni.” (6) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 281. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az érvénytelenítési pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek, valamint a per megindítására jogosult harmadik személynek pedig mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú – ide nem értve a 278. §-ban megjelölt házastársat – és közte, valamint törvényes képviselője, illetve gondnoka között érdekellentét áll fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel ki.” (7) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 285. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel a Ptk. 2:25. § b) pontja alapján, vagy a házastárs ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.” (8) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 299. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen kiskorú, vagy gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel a Ptk. 2:25. § b) pontja alapján vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van.” (9) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó perek” (10) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 304. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „A gondnokság alá helyezési per” (11) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „307. § (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a 121. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat és a gondnok személyére vonatkozó javaslatot. (2) A keresetlevélben – ha arról a felperesnek tudomása van – fel kell tüntetni az elő ze tes jognyilatkozat hatálybalépéséhez vagy a támogató kinevezéséhez szükséges adatokat. A gondnokság alá helyezési per iránt indított kereset az elő ze tes jognyilatkozat hatálybalépésére, illetve a támogató kinevezésére vonatkozó kérelmet is magában foglalja. (3) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. Ha a gyámhatóság a felperes, és az alperes szakorvosi, pszichológiai kezelés alatt áll, vagy gyógypedagógiai szolgáltatást vesz igénybe, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperest kezelő személy, illetve gyógypedagógus véleményét, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is.” (12) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gondnokság alá helyezésre irányuló kereset csak ugyanazon személy szülői felügyeletének megszüntetésére irányuló más keresettel, továbbá a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó más keresettel vagy nemperes eljárás iránti kérelemmel kapcsolható össze.” (13) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 308. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gondnokság alá helyezési perben, ha az alperesnek nincs jogi képviselője, a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a bíróság pártfogó ügyvéd kirendelése érdekében megkeresi az Igazságügyi Hivatalt. (2) Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a 207. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is elő ze tes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes szakértőkkel történő megvizsgálását írhatja elő.” (14) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „310. § (1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság a külön törvény szerinti nyilvántartás adatait megtekinti, e körben hiánypótlás elrendelésének nincs helye. (2) A szakértők kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében meghatározott okokból mellőzhető azzal, hogy nem minősíthető elháríthatatlan akadálynak a kommunikáció terén felmerülő nehézség. (3) A perben a tanú a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos, gyógypedagógus vagy pszichológus pedig ugyanezen rendelkezés c) pontja alapján a tanúvallomást nem tagadhatja meg. (4) Ha az elő ze tes jognyilatkozatban, illetve a keresetlevélben megjelölt személy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valószínűsíthetően nem rendelhető ki gondnoknak, a bíróság gyámhatóságot keresi meg javaslattétel iránt. (5) A kereseti kérelem és a gyámhatóság javaslata a gondnok kirendelése során nem köti a bíróságot.” (15) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a szükséges intézkedések megtétele végett közli az alperes lakóhelye, tartózkodási helye szerint ille té kes gyámhatósággal, valamint a nyugdíjfolyósító szervvel, ha az az alperes számára valamilyen ellátást folyósít. (3) Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá, ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az első fokú bíróság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt, ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes cselekvőképességét korlátozta. (4) Ha az alperes számára a bíróság korábban támogatót nevezett ki, a támogatott döntéshozatallal érintett ügycsoportban a gondnokság alá helyezéssel egyidejűleg a bíróság a támogató kinevezésének visszavonásáról dönt.” (16) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 311. §-t köve tően a következő alcímmel és a következő 311/A–311/C. §-sal egészül ki: „Határozat az elő ze tes jognyilatkozat hatálybalépéséről 311/A. § (1) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperes gondnokság alá helyezéséről dönt, és az elő ze tes jognyilatkozat ítélettel érintett részének a hatálybalépése indokolt, akkor azt az ítélet rendelkező részébe foglalja. (2) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperest nem helyezi gondnokság alá, de az elő ze tes jognyilatkozat vagy annak egyes részei hatálybalépése indokolt, akkor azt az ítélet rendelkező részébe foglalja. Határozat a támogató kinevezéséről 311/B. § Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperest nem helyezi gondnokság alá, de a támogató kinevezésének a feltételei fennállnak, az alperes számára támogatót nevez ki. Nyilvántartás 311/C. § (1) A gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról vagy megszüntetéséről, a gondnok kirendeléséről és felmentéséről, az elő ze tes jognyilatkozat hatálybalépéséről, valamint a támogató kinevezéséről és kinevezésének visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentéséről szóló, továbbá a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elő ze tes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozat külön törvény ben meghatározott adatait, valamint azok változásait a helyi bíróság bevezeti a nyilvántartásba, illetve törli onnan. (2) A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elő ze tes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli.” (17) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy az ügycsoportok módosítása iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. (2) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat. (3) Az eljárásra a 304–311. §-ok, valamint a 311/C. § rendelkezései meg fele lően irányadók. A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.” (18) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a kereset az ügycsoportok módosítása vagy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányul, a bíróság kérelemre a külön törvény ben foglaltak szerint a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról is határoz.” (19) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 312. §-t köve tően a következő alcímmel és a következő 312/A. §-sal egészül ki: „A gondnok kirendelése és a gondnok felmentése iránti külön per 312/A. § (1) Ha a gondnoki tisztség megszűnik, a gondnok rendelésére irányuló keresetet a gyámhatóságnak a gondnokolt ellen kell megindítania. (2) A gondnoknak a tisztségéből való felmentésére és új gondnok rendelésére irányuló keresetet a gondnoknak a gondnokolt ellen, a gyámhatóságnak a gondnok és a gondnokolt ellen kell megindítania. (3) A keresetlevélben a 121. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az új gondnok személyére vonatkozó javaslatot. A javaslat a gondnokrendelés során nem köti a bíróságot. (4) A kereset csak ugyanazon személy tekintetében indított, az ügycsoportok módosítására vagy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló más keresettel kapcsolható össze. (5) A gondnok kirendelése és a gondnok felmentése iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg. (6) Az eljárásra egyebekben a 304–310/A. § és a 311/C. § rendelkezései meg fele lően irányadóak.” A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. módosítása 11. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Cselekvőképtelen kiskorú sértett helyett a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, magánindítványt önállóan terjeszthet elő. Korlátozottan cselekvőképes sértett helyett a törvényes képviselő akkor terjesztheti elő a magánindítványt, ha jognyilatkozat önálló megtételére őt bíróság feljogosította. Ezekben az esetekben a magánindítvány elő ter jesz tésére a gyámhatóság is jogosult.” A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása 12. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Nem nevezhető ki közjegyzővé az,] „i) aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, vagy akinek a számára a döntéshozatal segítése érdekében bíróság támogatót nevezett ki.” A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása 13. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továb biak ban: Mt.) 6. §-át köve tően a következő 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § (1) A munkavállaló – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg. Egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselő útján is megtehet a munkavállaló, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében közeli hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló nyilván valóan akadályozva van; ebben az esetben a munkavállaló akadályoztatásának tényét megfelelő módon igazolni kell. (2) Amennyiben a munkavállaló, illetve az (1) bekezdésben meghatározott meghatalmazott képviselőjének jognyilatkozatai eltérnek, a munkáltatónak a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figye lembe vennie.” (2) Az Mt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „72. § (1) A fiatal munkavállaló, valamint az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban korlátozta, a 72/A–72/C. §-ban meghatározott feltételekkel létesíthet munkaviszonyt. (2) A munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén – a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása tekintetében, ahol e törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a cselekvőképességet korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. (3) Ha a nagykorú, cselekvőképes természetes személy részére a döntéshozatal segítése érdekében a bíróság a munkaviszonnyal összefüggésben rendelt támogatót a Ptk. rendelkezései szerint, a munkáltató köteles biztosítani, hogy – különösen a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, a munkabér mértékével összefüggő – jognyilatkozatai megtételénél, a munkavállaló kérelmére a támogató személy jelen lehessen.” (3) Az Mt. 72/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „72/A. § (1) Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. (2) A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött tanköteles tanuló az iskolai és a tanítási szünet alatt. (4) A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. (5) A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztatható. (6) Ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát, a jogviszony létesítésére e § rendelkezésein kívül a 72. §, a 76. § (3) bekezdése, valamint 79. § (3)–(4) bekezdése, valamint (5) bekezdésének második mondata rendelkezéseit meg fele lően alkalmazni kell. Ezen túlmenően a foglalkoztatás során az e törvénynek a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.” (4) Az Mt. a 72/A. §-t köve tően a következő 72/B–72/C. §-sal egészül ki: „72/B. § (1) Ha a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban korlátozta, jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a munkaviszony létesítésére, b) a munkaszerződés módosítására, c) a munkáltatói utasítás megtagadására, ideértve az átirányítására, a kiküldetésére, a kirendelésére, és az Mt. 150. § (1) bekezdésében meghatározott átengedésére, d) a munkaviszony megszüntetésére, e) a hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban való részvételre, f) a munkabérből történő levonás elleni tiltakozásra, a munkavállalói tartozás és a kárfelelősség elismerésére, g) a munkáltató kártérítési felelőssége esetén a kárigény bejelentésére, h) munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodás vagy nyilatkozat munkavállaló által történő megtámadására, i) a megőrzési felelősség esetén a dolog átvételére, j) leltárfelelősségi megállapodás megkötésére vonatkozik. (2) A törvényes képviselő a hozzájárulását vagy a hozzájárulása megtagadását a munkáltatóval: a) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve a d) pont tekintetében a rendkívüli felmondás esetén, továbbá az e), i) és j) pontjaiban meghatározott esetekben az eset összes körülményei alapján, a munkavállaló jognyilatkozatának a törvényes képviselővel való közlését köve tően haladéktalanul, b) egyéb esetekben a munkavállaló jognyilatkozatának a törvényes képviselővel való közlésétől számított három napon belül írásban közölheti. (3) A nyilatkozattételre vonatkozó határidők elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a törvényes képviselő a hozzájárulását megtagadta volna. (4) A munkáltató felszólíthatja a törvényes képviselőt, hogy a gondnoki minőségét igazolja. 72/C. § A 72–72/B. §-ban foglaltaktól érvényesen eltérni nem lehet.” (5) Az Mt. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) E törvény alkalmazásában a munkavállaló közeli hozzátartozója: a) a házastárs, b) a szülő házastársa és bejegyzett élettársa, c) az egyenesági rokon, d) a házastárs, bejegyzett élettárs egyenesági rokona, e) az örökbefogadó szülő, f) az örökbefogadott gyermek, ideértve azt a gyermeket is, akit az örökbe fogadni szándékozó személy háztartásába gondozásra kihelyeztek, a kihelyezés időtartama alatt, g) a munkavállaló által saját háztartásában legalább 30 napja ellenszolgáltatás nélkül nevelt, a c), d) és f) pontba nem tartozó gyermek, h) a testvér, i) az élettárs, valamint j) a bejegyzett élettárs. (3) Ahol e törvény gyermeket említ, azon a vérszerinti gyermeken kívül a (2) bekezdés f) és g) pontjában említett gyermeket is érteni kell.” (6) Az Mt. 203. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a gyámhatóság engedélye alapján foglalkoztatott tanköteles fiatal munkavállaló művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának feltételeit rendeletben határozza meg.” A köztisztviselők jogállásról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról 14. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „h) cselekvőképes az a személy, aki egy ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt.” A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása 15. § (1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő] „a) az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú vagy a kiskorú;” (2) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 8. § (2)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú, akinek a gondnokát a bíróság önálló eljárásra nem jogosította fel és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges. (3) Az érintett személy terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő ha a) az érintett személy cselekvőképtelen kiskorú b) az érintett olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek a gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel c) a gondnokolt érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása a Ptk. szerinti azonnali intézkedést tesz szükségessé.” (3) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 12. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve – ha az állapotos nő cselekvőképtelen kiskorú vagy olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel – törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja. Ezekben az esetekben az érintett személy a terhességmegszakítással kapcsolatos véleményének kifejtésére a családvédelmi szolgálat eljárásában lehetőséget kell biztosítani.” A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 16. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továb biak ban: Szt.) 99/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A munka-rehabilitációban történő részvételről az ellátott írásban, a (3)–(6) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével megállapodást köt a szociális intézmény vezetőjével. A megállapodás tartalmazza a) a munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását, b) a munka-rehabilitáció időbeosztását, c) a munka-rehabilitációs díj havi összegét, d) az ellátott szándéknyilatkozatát arra nézve, hogy testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban.” (2) 2010. május 1-jén az Szt. 93. § (3) bekezdésében az „elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához” szövegrész helyébe az „elhelyezéshez adott beleegyezéséhez” szöveg lép. (3) 2010. május 1-jén hatályát veszti az Szt. a) 93. § (1) bekezdésében az „ ,illet ve törvényes képviselője” szövegrész, b) 93. § (2) bekezdésének első mondata, c) 104. §-ában a „vagy cselekvőképtelen” szövegrész;” A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 17. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szülő (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének meg fele lően – a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.” (2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 77. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg] „b) ha a tanuló kiskorú vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személy, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.” A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 18. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,] „h) aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, vagy akinek a számára a döntéshozatal segítése érdekében bíróság támogatót nevezett ki.” (2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdésének b) pontjában a „b)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–d) vagy h) pontjában” szöveg, a 239. § (4) bekezdésében az „a)–d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–d) vagy h) pontjaiban” szöveg, a 240. § c) pontjában a „b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet” szövegrész helyébe pedig a „b)–d) vagy h) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági határozat” szöveg lép. (3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/F. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha] „f) a bíróság valamely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, vagy számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki.” (4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki] „e) egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt, és számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót sem nevezett ki a bíróság.” (5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha] „f) a bíróság valamely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, vagy számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki.” (6) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 298. § (1) bekezdésében a „d) vagy e) pontjában” szövegrész helyébe az „f) vagy g) pontjában” szöveg lép. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 19. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továb biak ban: Gyvt.) 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (a továb biak ban: Ptk.) 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú,” (2) 2010. május 1-jén hatályát veszti a Gyvt. 66/E. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy kizáró” szövegrész. (3) 2010. május 1-jén a Gyvt. a) 102. § (2) bekezdésében a „hivatásos gondnoki feladatokat” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatokat” szöveg, valamint a „hivatásos gondnok” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnok, hivatásos támogató” szöveg, b) 102. § (3) bekezdésének bevezető mondatában a „hivatásos gondnoki képzésben” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnoki, hivatásos támogatói képzésben” szöveg, c) 102. § (3) bekezdés a) pontjában és 102. § (4) bekezdés a) pontjában a „hivatásos gondnok” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnok, hivatásos támogató” szöveg, d) 102. § (5) bekezdésének bevezető mondatában a „hivatásos gondnoknak” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnoknak, hivatásos támogatónak” szöveg, e) 102. § (6) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhivatal, a bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szöveg lép. (4) A Gyvt. 128. §-a a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az ügyfél részére a gyámhatósági eljárás tárgyára, illetve az eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal a bíróság támogatót (hivatásos támogatót) nevezett ki, akkor a támogató (hivatásos támogató) a) az ügyféllel egyidejűleg az ügy során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya, b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében az ügyféllel – az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet. (5) Ha a támogató (hivatásos támogató) az eljárási cselekménynél nincs jelen, az általa támogatott ügyfél kérelmére a gyámhatóság – a támogató (hivatásos támogató) személyes megjelenése érdekében – egy alkalommal megismétli az eljárási cselekményt. (6) A támogató (hivatásos támogató) az általa támogatott ügyfél helyett nyilatkozattételre nem jogosult. (7) A gyámhatóság a (4)–(6) bekezdésben foglaltakról az ügyfelet és a jelenlévő támogatót (hivatásos támogatót) tájékoztatja. (8) A hivatásos támogató évente jelentést készít a tevékenységének felügyeletére jogosult gyámhivatal számára, amelyben beszámol a támogatott személy(ek) részére nyújtott segítségről, megjelölve, hogy milyen eljárásokban és jognyilatkozatok megtételében működött közre. A hivatásos támogató a jelentését minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendeléséről szóló határozatot meghozták. (9) Ha a hivatásos támogató jelentéstételi kötelezettségének nem tesz eleget vagy a jelentésében foglaltak alapján valószínűsíthető, hogy a támogatott személy érdekei sérülnek, a gyámhivatal meghallgatja a támogatott személyt. (10) Ha a támogatott személy a hivatásos támogató közreműködésével nem ért egyet vagy közöttük vita, érdekellentét merül fel, a támogatott személy kérheti a gyámhivataltól, hogy a hivatásos támogató felmentése iránt intézkedjen a bíróság felé.” (5) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A gyámhatósági eljárásban a támogatót munkadíj nem illeti meg, de az időskorúak járadékában vagy aktív korúak ellátásában részesülő támogató jogosult útiköltségének megtérítésére. A hivatásos támogató jogállásáról és díjazásáról külön jogszabály rendelkezik.” (6) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „v) a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének elősegítéséhez kapcsolódó gyámhatósági feladat- és hatáskörök ellátásának feltételeit.” (7) A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „k) a hivatásos gondnokok és hivatásos támogatók képzésének, továbbképzésének részletes szabályait,” Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása 20. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Nem lehet igazságügyi alkalmazott az, aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, vagy a bíróság a számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki.” Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 21. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „t) korlátozottan cselekvőképes beteg: akit a bíróság a Ptk. rendelkezéseinek meg fele lően az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint az a kiskorú személy, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozataira – ha törvény kivételt nem tesz – a Ptk.-ban foglalt szabályok irányadóak;” (2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen kiskorú és az olyan beteg esetén, akinek belátási képessége átmenetileg hiányzik a fenti személy megjelölésére a 16. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, ille tő leg pszichés krízishelyzetben van.” (3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá – ha a beteg állapota indokolja – a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a hatáskörrel és ille té kességgel rendelkező hatóságokat, valamint cselekvőképtelen kiskorú beteg esetén a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni.” (4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Cselekvőképtelen kiskorú és az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett beteg esetén az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.” (5) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A cselekvőképtelen kiskorú és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.” (6) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal] „a) megnevezheti azt a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell,” (7) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú, vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figye lembe véte lével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:” (8) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú, vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figye lembe véte lével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:] „b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú” (9) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú, vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figye lembe véte lével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:] „c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú” (10) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata – kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást köve tően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban – a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget belátási képességének visszanyerését köve tően azonnal tájékoztatni kell.” (11) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figye lembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás nem a beteg gyakorolja.” (12) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselője, illetve a korlátozottan cselekvőképes beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy nyilatkozata – kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást köve tően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban – a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához.” (13) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 21. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Cselekvőképtelen kiskorú és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza. (2) Amennyiben cselekvőképtelen kiskorú és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.” (14) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges ügyei viteléhez szükséges belátási képességének elvesztése vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése esetére – közokiratban visszautasíthat a) a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, b) a 20. § (2) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. (2) A cselekvőképes személy – ügyei viteléhez szükséges belátási képességének elvesztése vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja.” (15) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 24. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az olyan személy, akinek a belátási képessége átmenetileg hiányzik, és a cselekvőképtelen kiskorú dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1)–(2) bekezdései szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, illetve a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.” (16) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 134. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú vagy olyan személy, akinek a belátási képessége átmenetileg hiányzik, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt személyeket is tájékoztatja.” (17) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 136. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni] „b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,” (18) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Kutatás a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:” (19) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Kutatás cselekvőképtelen kiskorú, illetve olyan személyen aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében korlátozott vagy belátási képessége átmenetileg hiányzik, kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető: a) az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek; b) a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét; c) a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személyen; d) a 16. § (1)–(2) bekezdései szerinti személy, illetve a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében korlátozott személy esetén a beteg – figyelemmel a 16. § (5) bekezdésben foglaltakra is – a beleegyezését adta.” (20) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 161. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Fogva tartott és katonai szolgálatot töltő személyen kutatás beleegyezésével sem végezhető. Az e törvény alapján szabadságában korlátozott, de cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személy csak akkor lehet kutatás alanya, ha az saját, közeli hozzátartozója vagy a hasonló helyzetű személyek egészségét közvetlenül és jelentős mértékben szolgálja, és hasonló kutatási eredmények szabadságukban e törvény alapján nem korlátozott személyek bevonásától nem várható.” (21) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 168. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az (1), illetve a (4) bekezdésben foglalt jognyilatkozatok tételére kizárólag a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személy jogosult.” (22) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nemző-, ille tő leg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, b) a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén korlátozottan cselekvőképes kiskorú fogamzóképes személynél végezh …