2024. évi XC. törvény Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2024. évi XC. törvény Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.II.1. - 2031.XII.30. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2031.XII.31. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2024. évi XC. törvény Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről *  Az új gazdaságpolitika költségvetése 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése! A háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és az energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát! A 2025-ös évben végre belátható közelségbe került a háború lezárása! A béke Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz. A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra! A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol! Ezért a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni! 2025-ben a Demján Sándor terv keretében soha nem látott eszközökkel tudjuk segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat! A 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását! 2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz! A költségvetés tervezése mindig arról szól, hogy milyen jövőt látunk magunk előtt. Amikor békeidőszak van, akkor könnyebb kiszámítani a jövőt. De most Európában még háború dúl, a Közel-Keleten is fegyveres konfliktusok vannak, és erre jön még egy nagyarányú gazdasági átrendeződés a világban. Szokásaink szerint a jövő évi költségvetést a tavaszi ülésszak végén, valamikor a nyár előtti utolsó parlamenti ülésen fogadjuk el. Idén ez nem így volt. Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk vele az év végét. Nem mindegy ugyanis, hogy egy hosszan elhúzódó ukrajnai háborúra kell készülni, tehát nekünk is egy háborús költségvetést kellett volna készítenünk, továbbra is magas energiaárakkal, ezzel együtt inflációs veszéllyel. Vagy, ha óvatosan is, de elkezdhetünk egy békeköltségvetést. A másik tényező, ami befolyásolta a költségvetésünk tervezését az a közhelyszámba menő tény, hogy a világ gazdasága nagyarányú átalakuláson megy keresztül. A világ és a gazdaság a járvány és a háború után megváltozott. Az eddig lesajnált globális dél és a kelet emelkedik, az eddig szinte egyeduralkodó nyugat pedig veszít erejéből. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodni kell. A gazdasági semlegesség alapjaira új gazdaságpolitikát építünk! Az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is egyben. Ez az akcióterv három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, és a Demján Sándor Programra! A költségvetés tartalmazza a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv elemeit, a gyermekek után járó adókedvezmény kiterjesztését és a 13. havi nyugdíj állandósítását is! Az új akcióterv a gazdaság legkisebb szereplőit fogja segíteni! A dolgozó fiatalokat, mert nekik szól a munkáshitel. A kis építőipari cégeket, mert a vidéki otthonfelújítási program, és a többi otthonteremtési program is elsősorban őket segíti. A kis- és középvállalkozások széles körét, mert a Demján Sándor terv összes programját nekik írjuk ki. 2025 a kisvállalkozások megerősítésének éve lesz! Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv együtt a gazdasági semlegesség politikájával 2025-től egy új növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot! A gazdasági semlegesség politikája praktikusan azt jelenti, hogy Magyarország lesz a nyugati és a keleti világ gazdaságának találkozóhelye! Jó példa erre a 2025-ös esztendő, amikor egyszerre nyitja meg kapuit Debrecenben a BMW új gyára és Szegeden a kínai autógyártó óriás a BYD gyára! Mindkettő a magyaroknak ad munkát és nagy lendületet fog adni a magyar gazdaságnak! Az új gazdaságpolitika fontos eleme egy növekedésen alapuló bérmegállapodás! A munkahelyeket megőrizni és a béreket megemelni úgy lehet, ha a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány megállapodnak! A béremelés alapja a gazdasági növekedés! Egy olyan, a növekedésen alapuló több éves bérmegállapodás alapjait teszi le ez a költségvetés, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért Magyarországon! A magyar kis- és középvállalkozások támogatására 2025-ben elindítjuk a Demján Sándor tervet! Lesznek új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek a Széchenyi kártya program keretén belül, lesz exportösztönzés, a digitalizáció támogatása, adminisztráció csökkentés! A legnagyobb újdonság a tőkejuttatás! Tőkét adunk a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni, növekedni! Azok a kis- és középvállalkozások, akik részt vesznek a programban, meg tudják duplázni a méretüket! Nem a nagyokat, hanem a kicsiket fogjuk támogatni! A lakás, a ház a magyar embereknek mindig fontos volt! Mivel a magyar családok vagyona leginkább lakásokban és házakban fekszik, ezért jó dolog, ha az ingatlanok értéke növekszik! De a fiatalokra is gondolnunk kell, akik az első lakás megvétele előtt állnak, vagy éppen lakást bérelnek! A kormány azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak adókedvezményt fog adni! A fiatalok számára elérhető piaci lakáshitel kamatot 5 százalékra fogjuk leszorítani és kollégiumépítési programon dolgozunk! 2025-től azt is lehetővé tesszük, hogy a nyugdíjmegtakarítások és a SZÉP kártya is legyen felhasználható lakásfelújításra! Magyarországon még a polgári kormány vezette be a Diákhitelt az egyetemistáknak! Most itt a lehetőség, hogy a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású munkáshitelt nyújtsunk! Azoknak, akik már dolgoznak, de nem érték el a 26 éves életkort! A munkáshitel még a családalapítás előtti életszakaszban segíti a fiatalok életkezdését! A költségvetésben számolnunk kell az ország védelmével is! A honvédelmi kiadások meghaladják az 1 750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1 400 milliárd forintot. A honvédelemre tervezett kiadások 2025-ben is elérik a GDP 2%-át. Az inflációkövető béremelések mellett a kormány célja, hogy a rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt. A 2025-ös költségvetés több mint 1 600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére, ami duplája a baloldali Kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetéshez képest. Az elmúlt évek béremelési programjának köszönhetően teljesíti a Kormány korábbi vállalását, így a tanárok fizetése jövőre eléri majd a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3 900 milliárd forintot, ami közel 2 500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra, közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben. 2010 óta bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. Az utolsó, baloldali Kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján. Egészségügyi célokra több, mint 3 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2 500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali Kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. Az idei árvízhelyzet kezelésében is kiválóan helyt álló vízügyi dolgozók 30 százalékos, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek pedig 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre. A Kormány azon dolgozik, hogy a magyar családokat megerősítse és az egyedülállóan széleskörű családtámogatási rendszert tovább bővítse. A cél az, hogy anyagilag ne járjon rosszabbul, aki gyermeket vállal. Ennek érdekében jövőre olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik a fiatalok életkezdését, erősítik a családok pénzügyi pozícióit, valamint megfizethető lakhatást biztosítanak. A 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több, mint 3 750 milliárd forint forrást biztosít a Kormány. Ez 2 800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali Kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. 2010-hez képest négyszer többet fordít a Kormány a magyar családok támogatására 2025-ben. A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése, vagyis 2011-től kezdődően 2025 végéig számítva összesen mintegy 4 400 milliárd forint marad a magyar családoknál. Ezzel együtt a családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata. A Kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja mentességének biztosítására, a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja mentességére pedig további 20 milliárd forintot. A Babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, ami meghaladja a 140 milliárd forintot. Ez 110 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé vált a 2020/2021-es tanévtől. Erre a célra 19 milliárd forintot fordít a költségvetés. A nyugdíjasokkal korábban kötött megállapodása értelmében a Kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés. 2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7 200 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. Megmarad a 13. havi nyugdíj, amire több, mint 500 milliárd forintos fedezet áll rendelkezésre. A NŐK40 program keretösszege pedig 490 milliárd forintra emelkedik. A Kormány a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folyamatban van, vagy átadásra kerül, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. 2025-ben több mint 300 új beruházás indul, melyek összköltsége meghaladja a 8 100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint. Az induló beruházások közül kiemelkednek az alábbiak: – Debrecen – Nyíregyháza vasúti vonalszakasz fejlesztése – 4. sz. főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasz négynyomúsítása – Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campus oktatási célú ingatlanjainak bővítése – Óbudai Egyetem új campusának kialakítása – Mohácsi Nemzeti Emlékhely – A Debrecen város víziközműinfrastruktúra-fejlesztésének előkészítése és megvalósítása – Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése – A fenntartható szigetközi innovációs mintaprojekthez szükséges vízrendezési feladatok végrehajtása – Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése – Karcag települési szennyvíztisztító telep és szennyízcsatorna hálózat fejlesztése Emellett csaknem 770 milliárd forintot fordít a Kormány jövőre már befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházás kerül átadásra vagy lezárásra a következő évben. Ezek összköltsége a 4 200 milliárd forintot is meghaladja. Néhány kiemelt beruházás, ami 2025-ben átadásra kerül: – Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz pályaépítési munkák megvalósítása – M44 gyorsforgalmi út, M5 autópálya és Szentkirály közötti szakasz megvalósítása – A gödi ipari-innovációs fejlesztési terület infrastruktúra-fejlesztése – Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakaszának felújítása – Szolnok, helikopterhangár-komplexum létesítése – Szeged–Röszke vasútvonal felújítása – Az egykori Vöröskereszt Egylet székház újjáépítése – 25. számú főút, Szentdomonkos és Borsodnádasd közötti szakasz fejlesztése – Szikszó ipari fejlesztési terület fejlesztése – Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítmény-fejlesztése – Várgarázs III. beruházás megvalósítása – A gödi ipari-innovációs víziközmű hálózatok infrastruktúra fejlesztése – Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya III. ütem – Iváncsa és térsége fejlesztéséhez szükséges víziközmű-beruházások – Diósgyőri vár komplex fejlesztése – Zalaegerszeg Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont fejlesztése – Székesfehérvári kórház – A zalaegerszegi közúthálózat és kapcsolódó terek fejlesztése – Záhonyi körzetben vágányfelújítások – Tiszaligeti fürdőfejlesztés – A központi és 10 vidéki mentőállomás felújítása – a Science Park Szeged Tudományos és Innovációs Park teljes közműfejlesztése és az ahhoz kapcsolódó útfejlesztés megvalósítása – Veszprémi Petőfi Színház felújítása és komplex fejlesztése – Országos Sportegészségügyi Intézet – Kecskeméti Ipari Park villamosenergia infrastruktúra-fejlesztések – Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna–Tisza közi régióban Az 1 250 milliárd forintot elérő induló és lezáruló beruházások finanszírozása mellett, ennek többszörösét fordítja a Kormány a folyamatban lévő projektek biztosítására, ezzel is támogatva a hazai ipart. Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2025. évi a) kiadási főösszegét 42 851 823,1 millió forintban, b) bevételi főösszegét 38 728 833,2 millió forintban, c) hiányát 4 122 989,9 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2025. évi a) kiadási főösszegét 36 034 654,6 millió forintban, b) bevételi főösszegét 36 034 654,6 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2025. évi a) kiadási főösszegét 3 098 507,6 millió forintban, b) bevételi főösszegét 473 445,1 millió forintban, c) hiányát 2 625 062,5 millió forintban állapítja meg. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2025. évi a) kiadási főösszegét 3 718 660,9 millió forintban, b) bevételi főösszegét 2 220 733,5 millió forintban, c) hiányát 1 497 927,4 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az államadósság értéke 3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2025. december 31-ére tervezett értéke 72,6%. (2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti értéke a 2024. év utolsó napján várható 73,2%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz. II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton a) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján létrehozott új álláshelyek többletkiadásai, valamint a jogviszony-váltásból eredő egyszeri többletkiadások kifizetésére, b) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás észszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, c) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre, d) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére, e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények támogatás valorizációjának korrigálására, f) az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerülő kiadások teljesítéséről szóló jogszabály vagy kormányhatározat alapján felmerülő kiadásokra, továbbá a Védelmi Tanácsnak az ukrán menekültválsággal kapcsolatban felmerült többletkiadások ellentételezésére vonatkozó döntése alapján teljesítendő kifizetésekre, valamint g) a hallgatói igényekhez igazodóan a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program kapcsán felmerülő többletkiadások ellentételezésére. (2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat. (3) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 5. Közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja jogcímcsoport biztosít fedezetet mind a Kormány irányítása alá tartozó, mind a Kormánytól független költségvetési szervek vagy más, közfeladatot ellátó jogi személyek, illetve a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, gyermekvédelmi, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartók rezsikompenzációjára. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt. (4) Központi tartalék szolgál a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 6. Közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása jogcímcsoporton a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt. (5) Központi tartalék szolgál a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 23. Lakossági Rezsivédelmi Alap alcímen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt. (6) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 8. Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék jogcímcsoport biztosít fedezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek fedezetére, amelyek nem érintik a Gst. 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg alakulását. (7) A (6) bekezdés szerinti tartalékról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány tulajdonosi ügylet jóváhagyásra vonatkozó döntése alapján átcsoportosíthat, amennyiben a tartalék felhasználása az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelmény teljesülését nem veszélyezteti. 4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2025. évben 100,0 millió forint, b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2025. évben 25,0 millió forint, c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2025. évi összesített bruttó forgalmi értéke 15 000,0 millió forint, d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2025. évben 5000,0 millió forint lehet. (2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2025. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2025. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. 6. § (1) Az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2025. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre. 7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (3) A Vtv. 39. § (1) bekezdése szerinti ingóságok értékesítéséből származó, a 2025. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2025. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján. 8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. 9. § (1) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni. (2) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni. (3) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. cím, 3. Vagyonértékesítések bevétele alcím bevételeinek teljesülését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. 10. § (1) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2025. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (2) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2025. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (3) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2025. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (4) A XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2025. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen belül új alcímeket hoz létre, és ezen alcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása és bevétele terhére a XLV. Állami beruházások fejezet, a) 2. cím, 1. alcím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között, b) 2. cím, 1. alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között, c) 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen létrehozott alcímek között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (6) Az (1)–(4) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv az (1)–(5) bekezdésben szabályozott előirányzat-átcsoportosításokon túlmenően az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerint hajthat végre előirányzat-átcsoportosítást. 5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei 11. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 472,0 millió forintot köteles a 2025. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2025. évben a) a bevételeiből 22 857,2 millió forintot, továbbá b) a közhatalmi bevételei 22 857,2 millió forintot meghaladó részének 30%-át köteles befizetni a központi költségvetés részére. (3) A befizetés határideje a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2025. december 31. (4) Az Országos Atomenergia Hivatal a 2025. évben 368,8 millió forintot köteles – négy egyenlő részletben – befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (5) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2495,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2025. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2025. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 51,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2025. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2025. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára. 6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések 12. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2024. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2025. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is. (2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2025. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap hozzájárul az európai uniós források támogatásával megvalósuló kutatás-fejlesztési programok hazai társfinanszírozásához, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásához. Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2025. évben összesen 32 192,2 millió forintot ad át a központi költségvetés javára. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni. (4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2025. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 33 988,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára. (5) A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2025. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 200,0 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára. 7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 13. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 1000,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel. (2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat. 8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 14. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjára *  csoportosíthat át. (2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportja, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti. *  (3) A 17. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget a Kormány módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel. 15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–10. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira, valamint a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat. (4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (7) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi szolgáltatók likviditási helyzetének stabilizálása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 13. Egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozása jogcímcsoportról az alcím 9–10. jogcímcsoportjára átcsoportosíthat. (8) Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó központi költségvetési szervek részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XV. Pénzügyminisztérium fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet között átcsoportosíthat. 16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti. 17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoportja 4000,0 millió forintot tartalmaz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A keretösszeg befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget. (5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 16. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz. 18. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 220,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 6833,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 22 531,8 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 3200,0 millió forint használható fel. (2) Az (1) bekezdésben a gyógyító-megelőző ellátásra, a gyógyszertámogatásra, és a gyógyászati segédeszköz támogatásra meghatározott keret megemelését az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű – indokolást tartalmazó – tájékoztatása mellett. A meghatározott keret megemelése nem okozhatja az adott előirányzat túllépését. 9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 19. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. *  10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 20. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére. (3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult. Az e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult. (4) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXIV. Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Magyar Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai csökkentésére. 11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai 21. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím és 2.4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult. (2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére a 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg. (3) Az államháztartásért felelős miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, a 7. melléklet és a 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti. (4) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzata terhére az államháztartásért felelős miniszter – felmérés alapján – átcsoportosítással biztosítja a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezeteknél jelentkező, devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű kiadásoknál a 397,5 forint/euró, a 422,9 forint/svájci frank, a 35,0 forint/svéd korona és a 360,5 forint/amerikai dollár tervezési árfolyamhoz viszonyított árfolyamveszteség fedezetét. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek a devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű kiadásoknál a kedvezőbb árfolyam miatti megtakarításaikat kötelesek befizetni a Kincstár „Devizapiaci árfolyamok kapcsán realizált megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01200021-09050019 számú számlájára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím bevételeként kell elszámolni. (5) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzatáról történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, valamint a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének rendjét az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket. 22. § A Kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdése alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait. 23. § (1) A Sándor-palota főigazgatója a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára, b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára, c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, e) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára. (4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára. 24. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára. (2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 24. Kiemelt társadalmi kapcsolatok jogcímcsoport, illetve a 20. cím, 1. alcím, 27. Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport javára. (4) Az I. Országgyűlés fejezet, 26. cím, 1. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alcím kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését. *  (5) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek között, továbbá a jogcímcsoport alá besorolt jogcímek terhére fejezeten belül más cím javára, illetve a II. Köztársasági Elnökség fejezet és a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára – az államháztartásért felelős miniszter utólagos tájékoztatása mellett – átcsoportosíthat, amennyiben az államfői, a kormányfői, illetve az egyéb kormányzati protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. E bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult. 25. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2025. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. 26. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. (2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt. 27. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára. (2) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg. (3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre. (4) Az Ügkr. tv. által létrehozott kibocsátási egységek 2025. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a 2025. évben fel nem használt része 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelően kerül felhasználásra. (5) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter a kibocsátási egységek 2025. évi értékesítéséből az e törvényben a) megtervezett, pénzforgalmilag teljesült – az Európai Unió közös költségvetését a kibocsátási egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű – bevétel és a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport eredeti kiadási előirányzata közötti különbözet összegével, b) megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült – az Európai Unió közös költségvetését a kibocsátási egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű – bevételnek megfelelő összeggel, de legfeljebb a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértékig növelheti meg. (6) Az energiapolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés a) pontja alapján végrehajtott előirányzat emelés szerinti összegre 2025. év során kötelezettséget nem vállalhat, annak terhére kifizetést nem teljesíthet; azt év végén kötelezettségvállalással terhelt maradványként kell kimutatni. (7) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait az (5) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2025. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni. 28. § (1) A XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2025. évben pénzforgalmilag teljesülő bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat időarányosan számított részét, akkor a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzat megnövelését a Kormány engedélyezi minden hónapban a 2025. január 1. és a tárgyhónap utolsó napja közötti időszakban pénzforgalmilag teljesült turizmusfejlesztési hozzájárulás és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat tárgyhónap utolsó napjáig időarányosan számított összegének különbségével, amelyből levonásra kerül az ezen bekezdés alapján a Turisztikai fejlesztési feladatokon korábban végrehajtott keretemelések összege. *  (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2025. december 17-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2025. december 19-ig megnöveli a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fe …