2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjt

Btátv. - 2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - 2026.XII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.1. - 2027.I.1.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról *  Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan. A Kormány ezért új átfogó törvény alkotására tesz javaslatot, amely szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit. Magyarország szuverén állam – maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be. Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor – törvényesen, de határozottan – el kell távolítani. A törvény egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. A magyarországi munkavállalás szigorításával újabb jogi védelmet alkotunk azért, hogy Magyarországot megvédjük a tömeges bevándorlástól. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot. A magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog! Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélyével tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe. Az Országgyűlés ezért – körültekintően mérlegelve a magyarországi tartózkodásra okot adó körülmények hasznosságát – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazásának és tartózkodásának anyagi és eljárási szabály- és szankciórendszerét az alábbiak szerint állapítja meg: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Alapvető rendelkezések 1. § (1) A magyar állampolgár a) Magyarország területére bármikor beléphet, b) Magyarország területén időbeli korlátozás nélkül tartózkodhat, valamint c) Magyarország területéről nem utasítható ki. (2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, c) az az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. (3) Külön törvény határozza meg a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazására és tartózkodására, valamint b) a menedékjogra vonatkozó szabályokat. (4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint menedékjoggal nem rendelkező idegen állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarországra e törvény rendelkezései szerint léphet be, Magyarország területén e törvény rendelkezései szerint tartózkodhat. 2. A tartózkodás időtartama és korlátai 2. § Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon a) rövid, b) tartós vagy c) huzamos időtartamban tartózkodhat. 3. § E törvény alkalmazásában a rövid időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás. A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodását Magyarország az európai uniós szabályrendszer alapján teszi lehetővé. 4. § (1) E törvény alkalmazásában a tartós időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás. (2) A harmadik országbeli állampolgár tartós magyarországi tartózkodása célhoz rendelt és engedélyköteles. A magyarországi tartózkodásra jogosító engedély határozott időre szól és az e törvényben meghatározott jogcímekhez kötődik. (3) Az e törvényben meghatározott esetekben a harmadik országbeli állampolgárok tartós magyarországi tartózkodása a) állampolgársági, b) létszám, vagy c) foglalkozási szempontok szerint korlátozható. 5. § A harmadik országbeli állampolgár huzamos – e törvény eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodása az e törvényben meghatározott részletes feltételek fennállása esetén, abban az esetben engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit ismeri, és azokat betartja. 3. A tartós tartózkodás jogcímei 6. § (1) Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan a) vállalkozási vagy befektetési célból aa) vendég-önfoglalkoztatóként, ab) vendégbefektetőként, b) munkavégzési célból, mint vendégmunkás ba) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel, bb) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, bc) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, bd) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, c) magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként ca) Magyar Kártyával, cb) EU Kék Kártyával, cc) vállalaton belül áthelyezett személyként, cd) kutatóként, ce) vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával, d) állampolgársághoz kötött munkavégzési, vagy más, e törvény szerinti célból Nemzeti Kártyával, e) az e törvényben meghatározott egyéb okból, azaz ea) tanulmányi célból, eb) képzési célból, ec) gyakornokként, ed) hivatalos célból, ee) ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés alapján, ef) Fehér Kártyával, eg) kiküldetés céljából, eh) gyógykezelés céljából, ei) önkéntes tevékenység folytatása céljából, ej) nemzeti érdekből, ek) családi együttélés biztosítása céljából, vagy el) humanitárius ok miatt tartózkodhat, az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi tartózkodási engedély alapján. (2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, c) pont cb), cc) és cd) alpontjában, valamint e) pont ea), ec), eg), ei) és ek) alpontjában meghatározott tartózkodási jogcímet Magyarország az egységes európai uniós szabályozásból következően biztosítja. 4. Az ország elhagyásának kötelezettsége 7. § (1) Magyarország területén idegen állampolgár – törvényben meghatározott kivétellel – egyidejűleg egy jogcímen tartózkodhat. Ha az idegen állampolgár meglévő jogcíme mellé más jogcímen szerez magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot, a korábbi tartózkodási jogcímet – törvényben meghatározott kivételekkel – vissza kell vonni. (2) A magyarországi tartózkodásra való jogosultság lejártával az idegen állampolgárnak az ország területét haladéktalanul el kell hagynia. (3) A Magyarország területén jogcím nélkül tartózkodó, vagy a társadalmi együttélés feltételeit áthágó személyt – törvényben meghatározott esetekben és módon – egyedi döntéssel ki kell utasítani. 5. Harmadik országbeliekre vonatkozó vélelem 8. § Az ellenkező bizonyításáig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a nem EGT-állampolgárt, a) aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt (Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, illetve hontalanságát igazolja) használ fel, b) aki nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának (a továbbiakban: hontalan). 6. E törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazhatóságára vonatkozó speciális szabályok 9. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyekre, akik nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai, e törvénynek az EU tartózkodási kártyára, a hontalankénti elismerésre és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre akkor kell alkalmazni, ha a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személynek minősülnek, és b) az Szmtv. szerinti tartózkodási jogosultságuk megszűnését követően tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be. (3) Az e törvényben meghatározott eljárási szabályokat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell. (4) A menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag a) az EU Kék Kártyára vonatkozó, b) a harmadik országbeli állampolgár huzamos – határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodására vonatkozó, c) rendészeti, és d) adatkezelési szabályait kell alkalmazni. (5) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag a) a nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó, b) rendészeti, és c) adatkezelési szabályait kell alkalmazni. (6) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. MÁSODIK RÉSZ A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR RÖVID IDŐTARTAMÚ MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA 10. § E törvény alkalmazásában a) *  b) rövid időtartamú magyarországi tartózkodás: bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás. 11. § (1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére. (2) Rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodásra az a harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket. 12. § (1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges, kivéve, ha közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként rendelkezik. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni, b) munkavállalási engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni. (3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki gazdasági tevékenység végzése céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes EU Kék Kártyával és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni, b) külön engedély nélkül a gazdasági tevékenységet – az első tagállamban a munkaszerződés alapján a munkáltató üzleti érdekeihez és az EU Kék Kártya birtokosának szakmai feladataihoz közvetlenül kapcsolódó ideiglenes tevékenységet, ideértve a belső vagy külső üzleti tárgyalásokon, konferenciákon vagy szemináriumokon való részvételt, a gazdasági ügyletek megtárgyalását, az értékesítési vagy marketing tevékenységek végzését, az üzleti lehetőségek felkutatását vagy a képzésen való részvételt – gyakorolni. (4) A (3) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár azon családtagja, aki az Európai Unió tagállama által a (3) bekezdés szerinti személy családtagjaként érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni. 13. § (1) A rövid időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – munkát végezhet. (2) Az (1) bekezdés nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek – különösen a munkavállalási engedély megszerzése – teljesítése alól. HARMADIK RÉSZ A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓS MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA I. FEJEZET TARTÓZKODÁSI OKMÁNY ÁTVÉTELÉRE JOGOSÍTÓ VÍZUMOK 7. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum 14. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri – a tartózkodási engedély vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter által engedélyezett nemzeti tartózkodási kártya átvétele céljából történő – beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén. (2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb három hónap. 15. § (1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért vagy menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte. (2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye. 8. A vendégbefektetői vízum 16. § (1) A vendégbefektetői vízum száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra és többszöri beutazásra, a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére jogosít Magyarország területén. (2) *  Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és c) aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig ca) igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie, és cb) *  írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum érvényességi ideje alatt. (3) *  A (2) bekezdés a) pontjában és a 22. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását: a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése, vagy b) legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére. (4) *  Az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői vízum iránti kérelemről Magyarország közrendje, közbiztonsága, nemzetbiztonsága védelme érdekében Magyarország rendvédelmi szerveinek és nemzetbiztonsági szolgálatainak véleményét kéri. (5) *  A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje hat hónap. Ha az úti okmány érvényességi ideje rövidebb mint 6 hónap, akkor az engedélyezett tartózkodás időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább 30 napig érvényes legyen. (6) A vendégbefektetői vízum érvénytelen, ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kiadták. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 9. A tartós magyarországi tartózkodás általános feltételei 17. § (1) Tartós tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve tartózkodhat Magyarország területén, aki a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal, b) rendelkezik ba) száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, bb) tartózkodási engedéllyel, bc) bevándorlási engedéllyel, bd) letelepedési engedéllyel, be) ideiglenes letelepedési engedéllyel, bf) nemzeti letelepedési engedéllyel, bg) EK letelepedési engedéllyel, bh) ideiglenes tartózkodási kártyával bi) nemzeti tartózkodási kártyával, vagy bj) EU tartózkodási kártyával, c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel, d) igazolja beutazása és tartózkodása célját, e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel, f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel, g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja, h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét, i) nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély útján engedélyezhető. (3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt feltételek igazolásának kötelezettsége alól. (4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához – a tervezett tartózkodás időtartamára – hozzájárult. 10. A tartózkodási engedély általános szabályai 18. § (1) Az érvényes tartózkodási vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra – ha törvény másként nem rendelkezik – tartózkodási engedéllyel jogosult. (2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély és a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra és az engedélyezett tartózkodását nem kezdi meg. 19. § (1) Tartózkodási engedélyt – ha törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek. (2) *  A tartózkodási engedély meghosszabbítása, továbbá ismételt kiadása iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és – jogszabályban meghatározott esetben és módon – teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket. (3) A tartózkodási engedély meghosszabbítása – a vendégbefektetői tartózkodási engedély és a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása kivételével – az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel történő magyarországi tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta. (4) A (2) bekezdés alkalmazása során a tartózkodási engedély akkor tekinthető érvényesnek, ha a visszavonására irányuló eljárás nincs folyamatban. 11. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás 20. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt, a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni továbbá akkor is, ha a 9. § (2) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, kivéve, ha a kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget, b) aki Magyarország területén ideiglenes tartózkodási kártya vagy az Szmtv. 94. § (2) bekezdése szerinti nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet nyújtott be, c) aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan Magyarország területén, mert kiutazását humanitárius, munkavégzésével összefüggő, nem önhibájából eredő személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza, d) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülő gyermekeként született Magyarország területén és jogszerű magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható, e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára, f) akinek beutazását az e törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, g) akinek az úti okmányát törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel, h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban, i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, j) akit a 128. § (1) bekezdés a), b), c), d), f), g), vagy h) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek, k) aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően Magyarország területére visszatért a munkanélküliség időtartamára. (2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint f)–h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható; b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik; c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg; d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható; e) az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg. (3) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár munkát akkor végezhet, ha a) munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély birtokában munkavégzés folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, b) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából, c) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be, d) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából, vagy e) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be. (4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn. (5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag Magyarország területén történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak. III. FEJEZET A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR VÁLLALKOZÓ 12. A vendég-önfoglalkoztató 21. § (1) Vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét. (2) A Kormány rendeletében az (1) bekezdés szerinti tartózkodási célt megalapozó vállalkozásra vonatkozó feltételeket állapíthat meg. A feltételeket nem teljesítő vállalkozásra tekintettel vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt kiadni vagy meghosszabbítani nem lehet. (3) A vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb két évvel hosszabbítható meg, azzal, hogy a tartózkodási engedély az első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg. (4) A vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, ha a tartózkodási engedély kiállítását követően az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének eleget tett. (5) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező vendég-önfoglalkoztató a (3) bekezdés szerinti időtartamon túl az (1) bekezdés szerinti célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A tartózkodási engedély érvényességére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (6) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. (7) *  A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásától számított egy évig – az (5) bekezdés szerint kiadott tartózkodási engedély, valamint a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a vendég-önfoglalkoztató magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható. (8) A vendég-önfoglalkoztató nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat. 13. A vendégbefektető 22. § (1) A vendégbefektetői tartózkodási engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja a Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson vagy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét. (2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély, valamint az ahhoz kapcsolódó családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedély a birtokosát a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt történő tényleges munkavégzésre jogosítja fel, a harmadik országbeli állampolgár korlátozás nélkül jogosult a magyarországi munkavégzésre. (3) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c)–e), h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, és c) aki – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – rendelkezik érvényes vendégbefektetői vízummal. (4) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat teljesítő harmadik országbeli állampolgár is kaphat, aki az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, valamint igazolja a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeket. (5) *  A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízummal vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követően, legkésőbb 30 napon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál vagy az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül terjeszti elő a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (6) A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét. (7) *  A harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének (5) bekezdés szerinti benyújtását követően erre vonatkozó hiánypótlásra történő külön felhívás nélkül, a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követő hat hónapon belül – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemhez hiánypótlásként mellékelve – köteles igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette. Az idegenrendészeti hatóság a befektetéssel kapcsolatos igazolás elmulasztására való tekintettel az eljárást a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt nem szüntetheti meg. (8) *  A 16. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott befektetés (7) bekezdés szerinti határidőn belüli teljesítésének igazolását az idegenrendészeti hatóság külön feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége vizsgálja. (9) *  A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet kell közvetlenül jegyeznie és azzal folyamatosan rendelkeznie, amely ingatlanalapnak a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és b) ingatlan-alapkezelője a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén szerepel. (9a) *  Az ingatlan-alapkezelőnek a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvételekor rendelkeznie kell olyan ingatlanalappal, amelyben a lakás funkciójú ingatlanok tekintetében az ingatlanalap nettó eszközértékét – a (9b) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább 40%-ban kizárólag használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás funkciójú ingatlanok teszik ki. (9b) *  A (9a) bekezdésben foglalt feltételeknek már megfelelt ingatlan-alapkezelő a 40%-os nettó eszközértékre vetített minimum limitbe a (9a) bekezdésben meghatározottakon túl egyéb, a Kormány rendeletében meghatározott lakás funkciójú ingatlanba történő befektetéseket is beszámíthat. (10) *  Az ingatlan-alapkezelő a Vbt. 118. §-a szerint kezdeményezheti előzetes minősítését. A minősítésre, valamint a jegyzékkel kapcsolatos eljárásra a Vbt. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal jár el. (10a) *  A (9) és (10) bekezdés alapján olyan ingatlan-alapkezelő járhat el, amely a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti alternatív befektetési alapkezelőnek minősül (ABAK), és amely olyan alternatív befektetési alapot (a továbbiakban: ABA) jogosult kezelni, amelyben a kezelt eszközök értéke a) meghaladja összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy b) meghaladja összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok. (10b) *  A (10a) bekezdésben foglaltakon túl olyan alapkezelő is eljárhat, amely a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelőnek minősülve olyan ingatlanalapot is kezel, amelyben a kezelt eszközök értéke összesen meghaladja a 600 millió euró küszöbértéket. (11) *  (12) *  A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha a (7) bekezdés szerinti igazolásának alapjául szolgáló adataiban a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül bejelenteni. (13) *  A vendégbefektetői tartózkodási engedély (6) bekezdés szerinti meghosszabbítása – a 19. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – akkor engedélyezhető, ha a) a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés a) pontja szerinti befektetéssel a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik, vagy b) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetés képezte. (14) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár 71. § (2) bekezdése szerinti családtagja e törvény szerint utazhat be és tartózkodhat Magyarországon. IV. FEJEZET A VENDÉGMUNKÁS 14. A szezonális vendégmunkás 23. § (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az vendégmunkás kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen. (2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg. (3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás, aki a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy b) jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik. (4) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. (5) *  A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható. (6) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat. 15. Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében 24. § (1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek a) a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen beruházás megvalósítása érdekében, b) a foglalkoztatója ezen beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta, és *  c) a foglalkoztatója jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik. (2) Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki. 25. § (1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén. *  (2) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély az (1) bekezdésben foglalt időtartamon túl nem hosszabbítható meg. (3) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. (4) *  Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható. (5) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat. 26. § (1) A foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja. (2) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja. 27. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. (2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Az idegenrendészeti hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti. 16. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély 28. § (1) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki. (2) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor. (3) *  A Kormány rendeletben meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot. (5) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. (6) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély az e törvény szerinti első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg. (7) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (6) bekezdés szerinti időtartamon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességére a (5) és (6) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (8) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. (9) *  A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható. (10) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat. (11) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás áll be, a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie. 29. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. (2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti. 17. A vendégmunkás-tartózkodási engedély 30. § (1) Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, a) *  akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, b) akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó, c) *  aki a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és d) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében nem zár ki. *  (2) Kedvezményes foglalkoztatónak minősül: a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató; b) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg; c) az a foglalkoztató, amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik. (3) A minősített kölcsönbeadó a Kormány rendeletében meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő foglalkoztató. (4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot. 31. § (1) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. (2) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg. (3) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (2) bekezdés szerinti időtartamon túl új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességére az (1) és (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (4) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. (5) *  A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható. (6) A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. (7) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességi ideje annak meghosszabbítása esetén a szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időpontig hosszabbítható meg. (8) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie. (9) A foglalkoztató, ha az általa foglalkoztatott vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak a következő adatok közlésével bejelenteni: a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám), b) a vendégmunkás természetes személyazonosító adatai, c) a vendégmunkás tartózkodásra jogosító engedélyének száma, d) az engedélyezett és a megváltozott foglalkozás megnevezése és FEOR száma, e) az engedélyezett és a megváltozott magyarországi munkavégzési hely címe. (10) A (9) bekezdés szerinti bejelentést az idegenrendészeti hatóság részére – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül – elektronikus úton kell megtenni. A bejelentés tényét, időpontját, a bejelentés (9) bekezdésben meghatározott adatait az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásában rögzíti. 32. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. (2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti. 18. A vendégmunkás foglalkoztatása jogalapjának elvesztése 33. § (1) A vendégmunkás magyarországi tartózkodásának jogalapja a vendégmunkás foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása a tartózkodási engedélyben nevesített foglalkoztatónál. (2) Ha a vendégmunkás foglalkoztatása a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik, az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély visszavonásával kapcsolatban egyedi idegenrendészeti hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye, a tartózkodási engedély a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnéséről szóló bejelentése időpontjától számított 6. naptól érvénytelen. (3) Az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a vendégmunkás nyilatkozatát arról, hogy a tartózkodási engedély (2) bekezdés szerinti érvénytelensége esetén az érvénytelenné válás napját követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik a távozás célországát megjelölve. (4) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti érvénytelenség és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat jogkövetkezményeiről tájékoztatja a vendégmunkást. 19. Regisztrációs és foglalkoztatási díj 34. § (1) *  Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott, és a Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett nyilvántartásba vételét kéri. (2) A regisztrációs díj az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztatók nyilvántartásba vételekor fizetendő. A regisztrációs díj mértékét kormányrendelet határozza meg. (3) *  A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egy összegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató vonatkozásában a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel. (4) A foglalkoztatási díj fizetési kötelezettség annak az évnek a végén szűnik meg, amikor a foglalkoztatót a nyilvántartásból törlik. Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból való törlés évében kell a (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási díjat megfizetni a tárgyévre vonatkozóan. (5) *  Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésével, a (2) bekezdés szerinti regisztrációs díj és a (3) bekezdés szerinti foglalkoztatási díj kiszabásával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása – kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint – a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. (6) *  A regisztrációs díjból és a foglalkoztatási díjból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. A regisztrációs díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyéb bevételét képezi. A foglalkoztatási díj Budapest Főváros Kormányhivatalát és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a kormány rendeletében meghatározott arányban illeti meg. V. FEJEZET MAGAS KOMPETENCIÁVAL RENDELKEZŐ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓZKODÁSA 20. Értelmező rendelkezések 35. § E törvény alkalmazásában a) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki aa) valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére, ab) engedélyt az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgárnak, vagy ac) EU Kék Kártyát a harmadik országbeli állampolgár számára; b) fogadó szervezet: ba) jogi formájától függetlenül jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személyként működő az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, valamint bb) jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, továbbá a gyakornokokat fogadó szervezet; c) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben ca) a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja az e törvény szerinti mobilitáshoz való jogot, cb) az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot, vagy cc) az EU Kék Kártya birtokosa gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a 38. § szerinti mobilitáshoz való jogot. 21. Magas képzettségű munkavállaló tartózkodása – a Magyar Kártya 36. § (1) A Magyar Kártya olyan tartózkodási engedély, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja. (2) A felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés. (3) Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, a) akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez. (4) Magyar Kártyát az a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgár is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor. (5) Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha a) a felsőoktatásért felelős miniszternek – a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben megszövegezett – közleményében meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik, *  b) hivatásos sportoló vagy hivatásos edző, c) előadóművész, vagy d) *  a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmelőállítónál vagy filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár. (6) *  A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. 22. Magas képzettségű munkavállaló európai uniós szabályok alapján történő tartózkodása – az EU Kék Kártya 37. § (1) Az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja. (2) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, a) aki megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában meghatározott feltételeknek, b) aki rendelkezik a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel, c) aki a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt nem közölt, a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot nem tévesztette meg, illetve tartózkodásának célja nem tér el az engedélyezettől, d) akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdés szerinti kizáró ok, e) akinek a foglalkoztatása jogszabályban …