2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Kit. - 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - 2026.VIII.25. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.VIII.26. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról *  Az Országgyűlés a korszerű és hatékony kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítása, a nemzetet magas színvonalon szolgáló kormányzati tisztségviselők szolgálati jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében, az Alaptörvény 17. cikk (5) bekezdésében és 18. cikk (5) bekezdésében foglaltak alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § [Hatály] (1) E törvény hatálya a kormányzati igazgatás szerveinek (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) jogállására és szervezetére, továbbá a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) A Kilencedik Rész hatálya kiterjed a kormányzati igazgatási szervek munkavállalóira és azok munkaviszonyára. (3) *  Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyészre, valamint a kormányzati igazgatási szervhez beosztott bíróra, bírósági titkárra, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) E törvény hatálya a 2. §-ban nem szereplő – kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló – szervnél foglalkoztatott személyek kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára akkor terjed ki, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony az e törvény szerinti álláshelyen jön létre, illetve áll fenn. (4a) *  Az 1/A. § hatálya kiterjed azokra a foglalkoztatottakra, akiknek a kormányzati szolgálati jogviszonya az 1/A. § alapján jön létre, valamint az őket foglalkoztató szervekre. (5) E törvény rendelkezéseit a Központi Statisztikai Hivatalra a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (6) *  E törvény hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára. (7) E törvény hatálya nem terjed ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára. 1/A. § *  [A törvény alkalmazása új kormányzati igazgatási szervre] (1) Ha jogszabály rendelkezése folytán valamely szerv e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervvé alakul át (e § alkalmazásában: új szerv), az új szervre és annak foglalkoztatottjaira – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – e törvény rendelkezéseit a szerv átalakulását követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. §-t, a 4. §-t, a Második Részt és az 51. §-t az új szerv létrehozását követő naptól kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti időpontig az új szervnél foglalkoztatottak jogviszonyára az új szerv jogelőd szervénél (e § alkalmazásában: jogelőd szerv) foglalkoztatottak jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni. (4) A jogelőd szervnél foglalkoztatottnak a jogelőd szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya – ide nem értve a munkaviszonyt – az (1) bekezdésben meghatározott időpontban az e törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A foglalkoztatottat a jogviszony átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatni kell a jogviszony átalakulásáról, részére az e törvény szerinti beosztási okiratot ki kell állítani, illetményét a (12) és (13) bekezdés alapján meg kell állapítani. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a jogviszony, ha a foglalkoztatott nem felel meg a kinevezés általános feltételeinek. Ebben az esetben a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnésére a 114. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a foglalkoztatottal szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a foglalkoztatott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja. (7) A foglalkoztatottat – a (4) bekezdés szerinti beosztási okirat közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a 89. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával fel kell menteni azzal, hogy a kinevezésmódosítást megelőző illetményén a (12) és (13) bekezdés szerinti illetményt kell érteni. (8) A foglalkoztatott jogviszonyának a (4) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni. (9) A határozatlan időtartamú foglalkoztatási jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. (10) A munkáltatói jogkör gyakorlója az új szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát – hozzájárulásával – az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakíthatja át azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb a munkavállalót a foglalkoztató szerv átalakulásának napján megillető munkabérnél. Amennyiben a munkaviszony a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően jött létre, a jogviszony átalakulása esetén az illetmény nem lehet kevesebb a munkaszerződés szerinti munkabérnél. (11) Az új szerv alaplétszámának megállapítására és álláshelyeinek besorolására az 51. § szerinti eljárás keretében kerül sor. Az álláshelyek besorolásának szempontjait a Kormány állapítja meg a (12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (12) A foglalkoztatott e törvény szerinti illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre a foglalkoztatott illetményként a kinevezési okirat alapján a foglalkoztató szerv átalakulásának napján jogosult volt azzal, hogy figyelembe kell venni a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően a) a jogviszonyban töltött idő alapján az illetmény összegében bekövetkező változást, b) az illetmény elemét képező pótlék megállapítását vagy összegének változását, c) vezetői munkakörbe vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés esetén a kinevezésmódosítás szerinti illetményt. (13) Ha a foglalkoztatott jogviszonya a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően jött létre, a (12) bekezdés alkalmazása során a kinevezési okirata szerinti illetményét kell figyelembe venni. (14) A foglalkoztatott számára a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, a jogelőd szervnél ki nem adott szabadságot a jogelőd szerv pénzben megváltja a (3) bekezdés alapján irányadó jogszabály rendelkezései szerint. (15) E § alkalmazásában nem minősül új kormányzati igazgatási szervnek a kormányzati igazgatási szerv szétválásával, vagy a kormányzati igazgatási szervből történő kiválással létrehozott kormányzati igazgatási szerv. (16) A jogviszony átalakulásához kapcsolódó, az (1)–(15) bekezdésben nem szabályozott kérdéseket a jogelőd szerv átalakulásáról rendelkező jogszabályban kell rendezni. 2. § [A kormányzati igazgatási szervek] (1) Kormányzati igazgatási szerv: a) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi (a továbbiakban együtt: területi) szervei, és b) a területi kormányzati igazgatási szervek. (2) Központi kormányzati igazgatási szerv: a) a Kormány, b) *  c) a minisztérium, d) a kormányzati főhivatal, és e) a központi hivatal. (3) Kormányzati főhivatal: a) a Központi Statisztikai Hivatal, b) *  c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és d) *  (4) *  Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal). 3. § [A kormányzati igazgatás tisztségviselői] (1) A kormányzati igazgatás tisztségviselői a) politikai szolgálati jogviszonyban, b) biztosi jogviszonyban, vagy c) kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak. (2) Politikai szolgálati jogviszonyban áll: a) a politikai felsővezető, b) a politikai vezető, és c) a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: tanácsadó). (3) *  Politikai felsővezető: a) a miniszterelnök, b) a miniszter, c) a miniszterelnök politikai igazgatója, d) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és e) az államtitkár. (4) *  Politikai vezető a főispán. (5) Biztosi jogviszonyban áll: a) a kormánybiztos, b) a miniszterelnöki biztos és c) a miniszteri biztos. (6) Kormányzati szolgálati jogviszonyban áll: a) a szakmai felsővezető, b) a szakmai vezető, c) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselője, és d) *  a területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselője. (7) *  Szakmai felsővezető: a) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára, b) a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Nemzeti Fejlesztési Központ és a minisztérium helyettes államtitkára, c) a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese, d) a kormányhivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató), e) a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgató, és f) a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetője, g) *  a 13/C. § (1) bekezdése szerinti igazgató. (8) *  Szakmai vezető: a) a kormányhivatal igazgatója, b) a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóság igazgatója, c) a járási hivatal, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) vezetője és vezetőjének helyettese, d) a főosztályvezető, és e) az osztályvezető. (9) *  Az e törvényben nem szereplő megbízatás és tisztség kormányzati feladatok teljesítésére nem adható. (10) *  A miniszterelnök határozatával feljogosíthatja a Miniszterelnöki Kormányirodánál, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a (2) bekezdés szerinti jogviszonyban foglalkoztatottat a miniszterelnöki tanácsadói vagy miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára. (11) *  A (2) bekezdés c) pontjától eltérően kabinetfőnöknek kinevezhető a) *  a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint a minisztériumba vezényelt, b) a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt, c) *  a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszonyban foglalkoztatott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt személy is. 4. § [Egyes tisztségviselők tevékenységének irányítása] Ahol e törvény a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, biztosi jogviszonyban álló személy vagy kormányzati igazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatásköröket kell érteni: *  a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, b) a vezető tevékenységének ellenőrzése, és c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. MÁSODIK RÉSZ A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERVEK II. FEJEZET A KORMÁNY 5. § [A miniszterelnök feladatköre] (1) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja. (2) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva más politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár számára feladatot határozhat meg, valamint e tisztségviselőket a feladat- és hatáskörükbe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti. A politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár ezekről az őt e törvény szerint irányító személyt tájékoztatja. 6. § [A közvetlen miniszterelnöki irányítás] (1) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek vagy azok vezetőinek az irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti. (2) A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. (3) *  A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterelnökhöz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja – ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium. 7. § [A Kormány üléseinek dokumentálása] (1) A Kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak. A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. (2) Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen részt vevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a Kormány döntésének lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát. (3) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az összefoglaló készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait a Kormány normatív határozatban határozza meg. 7/A. § *  [A Kormány döntéseinek dokumentálása] (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg a) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatot tartalmazó kormányhatározatot, és b) *  a Kormány eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó kormányhatározatot, ha az kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezetője vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára határoz meg feladatot és nem tartalmaz olyan – a központi költségvetést érintő – rendelkezést, amelyet az Alaptörvényre és az államháztartásról szóló törvényre tekintettel nyilvánosan kell közzétenni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti – az érdekelteknek közvetlenül megküldött – kormányhatározat minősített adatot nem tartalmaz vagy az adat minősített jellege megszűnt, de a kormányhatározatban foglalt adat megismerése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott valamely közérdeket veszélyezteti, és a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, ezen adat megismerése iránti igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell. (3) A (2) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről és a megismerés módjáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, szükség szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter(ek) véleményének kikérésével. (4) A (3) bekezdésben meghatározott miniszteri véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele. (5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a) a Kormány, b) kormányzati döntéshozatal – kormány ügyrendje szerinti – általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumai, c) a Kormány ügyrendje szerinti különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumok, és d) a Kormány által létrehozott, illetve a Kormány ügyrendje szerinti döntéshozó fórum üléséről készült összefoglalók és hangfelvételek esetében is. 8. § [A kabinet] (1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre. (2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult tisztségviselőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. 9. § [A kormánybizottság] (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több miniszter feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre. (2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult tisztségviselőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. 10. § [A testületek] (1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek. *  (2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. 11. § [Egyéb rendelkezések] (1) A kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat rendelkezhet úgy, hogy a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is. (2) Nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel a) – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kabinet és a kormánybizottság, valamint b) a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete. 12. § [A kormánybiztos] (1) A Kormány normatív határozatával a Kormány feladatkörébe tartozó – miniszter vagy kormányzati főhivatal hatáskörébe nem utalt –,vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. *  (2) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja. Az irányító személye a kormánybiztos által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet. (3) Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel. 13. § [A kormánybiztos titkársága] (1) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában – a 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozatban meghatározottak szerint – a Kormány által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozat úgy is rendelkezhet, hogy a kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kormánybiztossá kinevezett személy a minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda politikai vagy szakmai felsővezetője, a tevékenységének ellátásában a) a kinevezése szerinti minisztériumban, a miniszter irányítása alatt működő titkárság, vagy b) a kinevezése szerinti Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. (3) *  A kormánybiztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló kormányhatározatban megjelölt minisztérium vagy – ha a kormánybiztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti – a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium a felelős. 13/A. § *  [A miniszterelnök politikai igazgatója] (1) A miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését. (2) A miniszterelnök politikai igazgatójának részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. (3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a miniszterelnök politikai igazgatója útján azzal, hogy egyebekben a miniszterelnök politikai igazgatója útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. (4) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét a Kormány által eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben kijelölt miniszter – a miniszterelnök útmutatása szerint – irányítja. 13/B. § *  [A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója] (1) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezhet ki. A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési tevékenység, rendészeti, bűnmegelőzési, bűnügyi, közbiztonsági feladatok, valamint honvédelmi kérdések kapcsán tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök, illetve a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését. (2) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. (3) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a) az általános politikai koordinációért felelős miniszter rendelkezése szerint, az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv tekintetében gyakorolja az irányítási jogokat, b) figyelemmel kíséri a Kormány által meghatározott költségvetési szervek tevékenységét. (4) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti. (5) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója irányítja a (4) bekezdés szerinti minisztériumban működő nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetet és titkárságot, valamint a Nemzetbiztonsági Irodát. *  (6) A nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetben és az (5) bekezdés szerinti titkárságon szolgálatot teljesítő politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó, kormánytisztviselő, munkavállaló és szakmai vezető felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója gyakorolja. A Nemzetbiztonsági Irodán szolgálatot teljesítő politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó, kormánytisztviselő, munkavállaló és szakmai vezető felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, az egyéb munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója által kijelölt személy gyakorolja. (7) *  A nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetet vezető kabinetfőnök, valamint a 13/C. § (1) bekezdése szerinti igazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója gyakorolja. (8) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója e tisztsége betöltése során, illetve annak megszűnését követően a miniszterelnök politikai igazgatójára vonatkozó szabályok szerint nevezhető ki, illetve nem választható meg törvényben meghatározott tisztségre. (9) *  A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója – át nem ruházható hatáskörben – az (5) bekezdés szerinti szervezeti egységhez tartozó álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő részére az álláshely besorolási kategóriája szerinti illetménysáv felső határánál magasabb illetményt is megállapíthat. (10) *  A (9) bekezdés szerinti illetmény bármely álláshelyen megállapítható, függetlenül annak besorolásától. A (9) bekezdés szerinti illetmény visszavonásig érvényes, azzal, hogy azt évente – február utolsó napjáig – felül kell vizsgálni. (11) *  A (9) bekezdés alapján megállapított havi illetmény tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. (12) *  A (9) bekezdés szerinti illetmény visszavonása esetén az érintett kormánytisztviselő illetményét meg kell állapítani a 123. § és 265. § szerint. 13/C. § *  (1) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátására igazgatókat nevezhet ki (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató). Az igazgató tevékenységét a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója irányítja. (2) Az igazgató ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója meghatároz, valamint amelyeket a 13/B. § (4) bekezdése szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzata megállapít számára. (3) Az igazgató illetményét a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója állapítja meg azzal, hogy az illetmény összege a helyettes államtitkári illetménysávnak megfelelően állapítható meg. Az igazgató helyettes államtitkári juttatásokra jogosult. (4) Az igazgató kormányzati szolgálati jogviszonyára – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a főosztályvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 14. § [A miniszterelnöki biztos] (1) A miniszterelnök – normatív utasításával – a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki. (2) A miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja. (3) A miniszterelnöki biztost a miniszterelnök rendeletben a 12. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel. (4) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában – az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint – a miniszterelnök által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. Az (1) bekezdés szerinti normatív utasítás úgy is rendelkezhet, hogy a miniszterelnöki biztos tevékenységét titkárság nem segíti. (5) *  A miniszterelnöki biztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló miniszterelnöki utasításban megjelölt minisztérium vagy – ha a miniszterelnöki biztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti – a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium a felelős. 15. § [A miniszterelnöki megbízott] (1) *  (2) *  A 3. § (9) bekezdésében meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára. (3) A megbízás legfeljebb a miniszterelnök megbízatásának idejére szólhat. III. FEJEZET A MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA ÉS A MINISZTÉRIUM 16. § *  [A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállása] (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási munkaszervezet. (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működik. (3) A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a (2) bekezdés szerinti minisztériumot vezető miniszter normatív utasításban adja ki. (4) A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzata a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára számára feladatot állapíthat meg, amely feladat ellátásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata rendelkezhet. (5) A politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Kormányiroda vezeti. (6) *  A (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára megállapodást köthet a (2) bekezdés szerinti minisztériumnak a Miniszterelnöki Kormányiroda (5) bekezdés szerinti, 7. § (3) bekezdése szerinti, valamint 183. § (2), (4) és (7) bekezdése, továbbá a 186. § szerinti feladatai ellátásában való közreműködéséről. 17. § *  [A Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője] (1) A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet elnöke. (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tevékenységét a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztériumot vezető miniszter a miniszterelnök útmutatása szerint irányítja. (3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 18. § *  [A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezete] (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében helyettes államtitkár működhet, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszterelnök feladat- és hatáskörének a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár tekintetében a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A Miniszterelnöki Kormányiroda főosztályokra és osztályokra tagozódik. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányirodán működő helyettes államtitkár tevékenységének ellátását – ha a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik – titkárság segítheti. E szervezeti egységek tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 19. § *  [A minisztérium jogállása és vezetője] (1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv. (2) *  A minisztériumot a miniszter vezeti, aki e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter a feladatai ellátásának segítésére kijelölt minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét. (3) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszterként vezeti. (4) A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között a miniszter – a miniszterelnök jóváhagyását követően – normatív utasításban adja ki. 20. § *  [A miniszter] (1) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. (2) A minisztert az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásában a) az általa vezetett minisztérium, vagy b) a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt minisztérium (a továbbiakban: kijelölt minisztérium) segíti. (3) A minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztériumban működő kabinet segíti. A miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában – a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben – a kijelölt minisztérium államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető. (4) A miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kijelölt minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és egyéb szervezeti egysége vezetőjének, aki a miniszter tevékenységét segíti. (5) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján – ha az eltérően nem rendelkezik – a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium, kijelölt minisztérium jogutódja a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztérium. (5a) *  Ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés szerinti, a miniszter feladatainak ellátását korábban segítő szerv helyett a miniszter feladatainak ellátását másik – a (2) bekezdés szerinti – szerv segíti, a miniszter változatlan feladat- és hatásköre tekintetében – az ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a (2) bekezdés szerinti, a miniszter feladatainak ellátását korábban segítő szerv jogutódja a miniszter feladatainak ellátását újonnan segítő (2) bekezdés szerinti szerv. (6) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter tevékenységét – ha a miniszter a miniszterelnök általános helyettese – több, a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv is segítheti. (7) A (6) bekezdés szerinti esetben a miniszter tevékenységének ellátását egy, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében meghatározott kabinet segítheti. (8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kizárólag a miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter, vagy – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén – a miniszter kabinetfőnöke gyakorolja. 21. § *  [A miniszter helyettesítése] (1) A miniszter – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben helyettesíthető. (2) Akadályoztatása esetén a minisztert a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – az államtitkár, b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben – a kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a kijelölt minisztérium államtitkára helyettesíti. (3) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint – a (2) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén – az Országgyűlés ülésén a minisztert akadályoztatása esetén a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter helyettesíti. (4) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben – az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével – döntése alapján a minisztert a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter vagy a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár, b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár helyettesíti. 22. § [A miniszteri biztos] (1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú, a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. (2) A miniszteri biztos tevékenységét az őt kinevező miniszter irányítja. (3) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában titkárság segíti, amely a miniszteri kabinetben is működhet. A titkárságra a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét titkárság nem segíti. 23. § [Az államtitkár feladatköre] (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a miniszter teljes jogkörű helyettese. (2) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki. (3) Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását. (4) Az államtitkár a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik. (5) Az államtitkári cím használata során utalni kell az államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére. (6) *  24. § [Az államtitkár helyettesítése] (1) Az államtitkár nem helyettesíthető, ha a minisztert helyettesítő jogkörében jár el. (2) Az államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az államtitkár kabinetfőnöke vagy az államtitkár irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét – a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja. 25. § [A közigazgatási államtitkár] (1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti. (2) *  A minisztériumban – a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium kivételével – egy közigazgatási államtitkár működhet. (3) A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincs betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja. 26. § [A helyettes államtitkár] (1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A helyettes államtitkár tevékenységét – az e törvényben meghatározott kivétellel – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, kormányrendeleti felhatalmazás esetén kormánybiztos vagy a miniszterelnök rendeletében foglalt felhatalmazás esetén miniszterelnöki biztos irányítja. (3) A helyettes államtitkár tevékenységének irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a helyettes államtitkár tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket – az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben – az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja. (4) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére. (5) *  A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár gyakorolja. 27. § [Irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár] (1) *  A minisztériumban – a Nemzeti Fejlesztési Központ feladatkörébe tartozó források kivételével – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár hatáskörébe – a Technikai Segítségnyújtás keret felhasználásáért felelős Végrehajtás Operatív Program, valamint a Belügyi Alapok 2021–2027 (Belső Biztonsági Alap, Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) programjai kivételével – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv megvalósításakor a Magyarország részére nyújtott források felhasználásával kapcsolatos feladatokon kívül más szakmai feladat nem utalható. (3) *  Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár tevékenységét a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár nem utasítható. 28. § [A szervezeti egységek] (1) A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra tagozódik, a főosztály, továbbá a titkárság – ha főosztályvezető vezetése alatt áll – osztályokra tagozódhat. A minisztériumban államtitkári kabinet működhet. (2) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti. (3) *  A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda, valamint Miniszterelnöki Iroda segíti. A Miniszterelnöki Programirodát, valamint a Miniszterelnöki Irodát államtitkár vezeti, akiknek a tevékenységét a miniszterelnök útmutatása szerint az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítja. A Miniszterelnöki Programirodán, valamint a Miniszterelnöki Irodán helyettes államtitkár működhet, akiknek a tevékenységét a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár irányítja. A Miniszterelnöki Programiroda, valamint a Miniszterelnöki Iroda e törvény keretei között – az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – főosztályokra és osztályokra tagozódik. (4) *  A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet a külpolitikáért, illetve – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) tekintetében – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a honvédelemért felelős miniszter által irányított vagy felügyelt külképviselet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége. (5) Vezetői álláshely a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység vezetésére tölthető be. 29. § [A különös szervezeti egységek] (1) *  A honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban, a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szervek irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban a 28. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységet is létesíthet. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység a) *  vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint a minisztériumba vezényelt személy, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki, b) vezetőjét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, c) *  vezetője a Magyar Honvédség vezetőjére, rendvédelmi szerv esetében az országos parancsnokra vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetében a főigazgatóra vonatkozó rendelkezések szerinti juttatásban részesül. (3) *  29/A. § *  [A miniszterelnök politikai igazgatójának munkaszervezete] (1) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti. (2) A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában a politikai igazgatói kabinet és a Politikai Igazgatói Iroda segíti, amelyek az (1) bekezdés szerinti minisztériumban működnek. A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában titkárság is segíti, amely a politikai igazgatói kabinetben működik. (3) A miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt helyettes államtitkárok működhetnek. (4) A politikai igazgatói kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A kabinetfőnököt a politikai igazgatói kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. A (2) bekezdés szerinti titkárságot osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja. (5) A Politikai Igazgatói Irodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A Politikai Igazgatói Iroda e törvény keretei között – az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – főosztályokra és osztályokra tagozódik. (6) A politikai igazgatói kabinet és a (2) bekezdés szerinti titkárság kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Iroda kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja. 29/B. § *  [A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság] (1) *  A Nemzeti Fejlesztési Központban – a 28. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységként – Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: Igazgatóság) működik. (1a) *  Az Igazgatóság hatásköre kiterjed az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóságra és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény szerinti állami projektértékelőkre. (2) *  Az Igazgatóság szervezetébe az igazgató titkársága, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban e § alkalmazásában: szervezeti és működési szabályzat) kijelölt önálló szervezeti egységek tartoznak. (3) *  Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató – az Igazgatóság közreműködésével – az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen: a) *  összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat rendszeresen, mintavételes eljárással, valamint hatósági nyilvántartások és nyilvánosan elérhető információk, valamint megkeresés útján megismerhető adatok, továbbá az ellenőrzött személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozata alapján ellenőriz, b) kockázatelemzést végez, c) gondoskodik az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése érdekében a tudatosság növeléséről és az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős szereplőinek képzéséről, d) *  az Igazgatóságot megillető, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 58. §-ban meghatározott egyéb érdekelti jogállásból eredő jogosultságokra is tekintettel együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel. (3a) *  A (3) bekezdés a) pont szerinti a) ellenőrzés kiterjed a palyazat.gov.hu honlapon benyújtott valamennyi, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyanúra irányuló anonim bejelentésre is, b) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzésnek éves szinten el kell érnie az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-át, c) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzéseknek az európai támogatásokat auditáló szervvel egyeztetett kétévenkénti ellenőrzési terveken kell alapulnia, d) ellenőrzés során megállapított összeférhetetlenségről az Igazgatóság jelentésben tájékoztatja az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős – az ellenőrzéssel érintett – szereplőit, e) ellenőrzött összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatokat és a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni. (3b) *  Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéshez szükséges a) összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, b) iratokba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet, c) írásbeli felvilágosítást kérhet bármely szervezettől vagy személytől. (3c) *  Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben kezeli mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az ellenőrzéssel összefüggenek, és amelyek kezelése az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (3d) *  Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatása során – a (3c) bekezdésben meghatározottakon túl – az ellenőrzött személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésével összefüggésben kezeli az ellenőrzött nyilatkozattevő a) természetes személyazonosító adatait; b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti – nagykorú – hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait; c) egyenesági rokona nagykorú testvérének természetes személyazonosító adatait; d) testvére nagykorú egyenesági rokonának természetes személyazonosító adatait; e) *  saját háztartásában élő nagykorú személy természetes személyazonosító adatait; f) *  nagykorú unokatestvére és mostohatestvére természetes személyazonosító adatait. (3e) *  Az Igazgatóság tevékenységét, az ellenőrzések tervezését és végrehajtását az audithatóság rendszeraudit-jelentés keretében hitelesíti. (3f) *  Az Igazgatóság az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint Magyarország kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében – függetlenségének megtartására és a jogszabályokban meghatározott feladatai ellátásának sértetlenségére figyelemmel – további feladatokat lát el. (4) Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt, az igazgató irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető helyettesíti. (5) *  Az igazgató tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat szerint a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok tekintetében az igazgató nem utasítható, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni. (6) *  Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók kiválasztása az Integritás Hatóság által jóváhagyott objektív szempontrendszer alapján, pályázati eljárás keretében történik. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak kiválasztását és a felvételi eljárás szabálytalansága esetén új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazgatónál. (7) *  Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselőt az igazgató javaslatára a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár nevezi ki és menti fel. A munkaviszony létesítése és megszüntetése során a munkáltatói jogkör gyakorlójaként az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár jár el. (8) Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló felett a munkáltatói jogot – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az igazgató gyakorolja. (9) *  Az Igazgatóság működését és eljárásait – a jogszabályokban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben – az igazgató által kiadott és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság működését, ennek keretében vizsgálja az ügyrend végrehajtását és az Igazgatóság eljárásaira vonatkozó irányelvek betartását. Súlyos vagy visszatérő megfelelési problémák esetén az Integritás Hatóság jogosult az Igazgatóság ellenőrzésére. (9a) *  Az igazgató, valamint az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló a megbízatása, illetve a jogviszonya keletkezésekor általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekmények megkezdése előtt az adott eljárási cselekményre vonatkozó eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. (9b) *  Az Igazgatóság haladéktalanul biztosítja az Integritás Hatóság részére a) a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint b) az Integritás Hatóság kérésére az Igazgatóság által kezelt valamennyi, az Integritás Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz [ideértve az a) pont hatálya alá nem tartozó, az Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat] való hozzáférést. (9c) *  A (9a) bekezdés és a (9b) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát az Integritás Hatóság ellenőrzi. (9d) *  Ha a (9c) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság megállapítja, hogy a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot, illetve érdekeltségi nyilatkozatot tevő a nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt vagy mellőzött, az Integritás Hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (9e) *  Bárki jogosult a www.palyazat.gov.hu oldalon anonim módon bejelenteni összeférhetetlenséget és vélt összeférhetetlenséget, illetve annak kockázatát. (9f) *  A (9e) bekezdés szerinti bejelentést az Igazgatóság kivizsgálja. Ha az Igazgatóság megállapítja a (9e) bekezdés szerinti bejelentés megalapozottságát, az Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja az uniós támogatások végrehajtásáért felelős – a bejelentéssel érintett – szereplőit a bejelentésről. (9g) *  Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést elutasítja, ha nem áll fenn összeférhetetlenség. Az Igazgatóság a döntését indokolni köteles. (9h) *  Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést érdemi indoklás nélkül elutasítja, ha a) az olyan személyre vonatkozik, akivel kapcsolatosan az ügyben korábban azonos tényállás alapján az összeférhetetlenség hiányát állapították meg, vagy b) a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan. (9i) *  Ha az Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, arról jelentést küld az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős – a vizsgálattal érintett – szereplőinek. (9j) *  Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett iratokat a vizsgálat lezárásától számított öt évig megőrzi. (10) *  Az igazgató részletes éves jelentésben tájékoztatja az Integritás Hatóságot az Igazgatóság tevékenységéről, az elvégzett ellenőrzések számszerűsíthető eredményeiről és tapasztalatairól, a megtett intézkedésekről, a beérkezett bejelentések számáról és a kivizsgált esetekről. 30. § [A munkacsoport] (1) A miniszter normatív utasításával – vagy a feladatkörükben érintett miniszterek együttes normatív utasításukkal – több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy osztályvezetőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre. (2) Az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait, a tagjai helyettesítésének rendjét, továbbá működésének idejét. 31. § [A miniszteri és az államtitkári kabinet] (1) A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. (2) Az államtitkári kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. (3) A kabinetfőnököt a kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. 32. § [A főosztály és az osztály] (1) A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes államtitkár irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja. (2) Az osztályt az osztályvezető vagy közvetlenül a főosztályvezető vezeti. Az osztályvezető tevékenységét a főosztályvezető irányítja. 33. § [A titkárság] (1) A politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tevékenységének ellátását – ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik – titkárság segítheti. (2) *  A miniszter titkárságát a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben osztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja. A miniszter titkárságát 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter kabinetfőnöke vezeti. (3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti, az …